Klímavédelem - Szemben a világgal

Új ablakban

2019. július 06. Hetes stúdió - részlet 19.07.06. Klímaváltozás

11:03

00:00

Miért nagy gond, hogy a magyar kormány megvétózta a 2050-ig szóló klímacélokat, s hogy 2010 óta gyakorlatilag betiltották a szélerőművek építését Magyarországon? A klímakatasztrófa és Magyarország viszonyáról szervezett beszélgetést az Új Egyenlőség, ahol mások mellett ezeket a kérdéseket is megválaszolták a szakértők. 

Ma már elképzelhetetlen, hogy a klímakatasztrófáról beszélőket semmibe vegyék, mint történt az 15 évvel ezelőtt például Lányi Andrásékkal. Ezzel kezdte a Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség kerekasztal-beszélgetést a moderátor Pogátsa Zoltán, a magazin főszerkesztője. Eddig legalább már eljutottunk, de a politika sokkal lassabban cselekszik – a gyakran emlegetett párizsi klímavédelmi célok sem elég ambíciózusak. A politika idáig tudott eljutni -ezt Ámon Ada, az Energiaklub elnöke mondta.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is a politika felelősségét hangsúlyozta, mondván: a világ elindult egy irányba, a klímaváltozás irányába és a politikusok egy része, mintha senkit nem képviselne. 

Az Erste elemzője, Pletser Tamás szerint amíg nem változtatunk a jelenlegi gazdasági rendszeren, elkerülhetetlen a további hőmérséklet-emelkedés. A gazdasági növekedés és a klímapolitika egymással ellentétes. Az elemző azt mondja, hiába igyekszünk folyamatosan zöldebb megoldásokat találni, van, amire egyelőre nincs alternatívánk. Ilyen az acélgyártás, a cementgyártás, a műtrágya gyártása.

Vele ellentétben Szél Bernadett azt látja, hogy egyre több és jobb környezetkímélő ötlet születik, amelyek használatával nem lenne reménytelen a helyzetünk. Csak hát bizonyos iparágakban érintett tulajdonosok egyszerűen megvesznek politikusokat.

Emlékezetes: Magyarország a lengyelekkel és a csehekkel karöltve megvétózta az EU 2050-ig szóló karbonsemlegességi terveit. Ámon Ada szerint ezzel az EU sokat veszít hitelességéből, ami a további globális klímacélok teljesülését áshatja alá.

Pletser Tamás emlékeztetett: az is előfordul, hogy a politika környezetkímélő javaslatai váltanak ki tiltakozásokat. Például Franciaországban az üzemanyag árának emelése miatt tüntettek hónapokig.

A magyar kormány azzal védekezik, hogy Magyarország alapvetően sokkal kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint például a németek, illetve környezetkímélő és olcsó megoldásnak tartja a Paks2-beruházást. Szél Bernadett szerint azonban a 21. században el kellene felejteni az atomenergiát.

Pletser Tamás számításaira alapozva pedig azt mondja: egyáltalán nem igaz, hogy olcsó az atomenergia. A nukleáris erőművek az előzetes becslésekhez képest három-négyszer drágábban épülnek fel, a fukusimai erőmű balesete óta pedig a szigorúbb szabványok is drágítják a beruházásokat.

Ámon Ada az Energiwendét, vagyis a németek energiafordulat programját méltatta. Az Energiaklub elnöke úgy látja, mivel a kormány 2010 óta gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építését, gátat szabva ezzel a zöldenergia terjedésének, még az eddig vállalt célokat sem fogjuk tudni tartani.

Pletser Tamás nincs jó véleménnyel az Energiewendéről. Például szénerőműveket indítottak újra. Szerinte egyébként a jelenlegi technológiai fejlettség és tárolási kapacitások mellett 30 százaléknál nagyobb arányban nem vehetik ki a részüket a megújulók a magyar energiamixből. Ezzel Ámon Ada nem ért egyet, szerinte sokkal magasabb arány lenne elérhető, ráadásul olcsóbban, mint mostani megoldásokkal. 

A németek azért tudtak gyorsan cselekedni és zöld beruházásokat végrehajtani, mert a korábban éghajlatváltozásról beszélők akkor sem tétlenkedtek, amíg alig vette őket valaki komolyan. Szél Bernadett szerint a magyar zöldeknek sincs más választásuk, dolgozniuk kell, előkészülni egy olyan időszakra, amikor megvalósíthatják terveiket.

És hogy van-e esély arra, hogy az Orbán-kormány változtasson a klímapolitikához való hozzáállásán? Erre Ámon Ada kevés esélyt lát. Szerinte egyébként Magyarországon is el kell kezdeni felkészülni a klímakatasztrófa okozta változásokhoz. Ő közösségi erőművekbe fektetne, amelyek ha meg is rongálódnak, sokkal kevesebbeket vágnak el a közszolgáltatásoktól.

Szél Bernadett a közösségi közlekedés fejlesztésére szánna több pénzt, Pletser Tamás szerint pedig át kell gondolni, hogy a fogyasztásban keressük-e a boldogságunkat. Kiemelte, hogy hatvan évvel ezelőtt az amerikaiak energiafogyasztása kevesebb mint fele volt a mainak, a boldogságindexük viszont mégis magasabb értéket mutatott. 

Az összeállítást a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:Pixabay.