Laborc Sándor: Meglenne a módja, hogy a képviselők utánajárjanak a Pegasus-ügynek
21/07/2021 18:38
| Szerző: Klubrádió/szg
Laborc Sándor volt NBH-főigazgató azt mondta a Pegasus-ügyről: mivel milliárdokról van szó, minden ilyen beszerzés úgy működik, hogy a közbeszerzés alól felmentést kérnek, és ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság megadja. A képviselőknek tehát be kellene ballagniuk az irattárba és meg kell nézniük, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amelyek ráillenek erre az ügyre. Azt is hangsúlyozta: az ő idejében nem figyeltek meg senkit politikai megrendelésre, és az újságírók egyébként is tabunak számítottak.
Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt 2007-től 2009-ig, a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány idején. A Megbeszéljük adásában a megfigyelési botrányról azt mondta: attól félelmetes a történet, amit a kémszoftvert kifejlesztő cég, az NSO nyilatkozott az elmúlt napokban, hogy le tudja ellenőrizni, lehallgattak-e a programjukat megvásárló kormányok újságírókat, emberi jogi aktivistákat, illetve a rezsimet ellenző személyeket. Az a nagy kérdés, hogy ezeket honnan tudják az NSO-nál, ha átadták a rendszert kezelésre például a magyar kormányzatnak, és csak itt keletkeznek információk, Magyarországon.
Bár szerinte „hülye lenne” az a szolgáltató, amely nem próbálna ilyesfajta kiskaput, hátsó kaput nyitni, viszont ha idegen országba mennek ki Magyarországról kényes adatok, az egyrészről óriási hiba, bűn, másrészről potenciális veszélyeket rejt. Őszintén reméli, hogy ezt tisztázták, és ilyenre nem kerülhetett sor. Szerinte ez valódi nemzetbiztonsági kérdés. Egyébként három különböző kémeszközről van szó mostanában, amiről az feltételezhető, hogy Magyarországon is használták, a Pegasus mellett ott a Candiru és egy harmadik is.
Mit tudhat meg az ellenzék?
Laborc Sándor feltevése szerint mivel a költségeket tekintve itt milliárdokról van szó, minden ilyen beszerzés úgy működik, hogy megkérik a közbeszerzés alóli felmentést, és ezt a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága megadja. A képviselőknek tehát be kellene ballagniuk az irattárba és meg kellene nézniük, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amelyek ráillenek erre az ügyre, volt-e ilyen nagyságrendű beszerzés az elmúlt öt évben – ha állami forrásokról beszélünk. (Lehet, hogy nincs odaírva, hogy Pegasus vagy NSO, de ráutaló adatok lehetnek.) Ha pedig nem állami forrásról van szó, „az a rémálom kategória”, de ezt tegyük félre, mert az érintett cégek azt mondják, hogy csak kormányoknak adják el a kémprogramjaikat – tette hozzá.
Az ügy lehetséges tisztázása kapcsán azt is hangsúlyozta, a politikusok vissza tudják nézni, hogy az elmúlt időszakban a különböző szolgálatok milyen tájékoztatást adtak, szembesíteni tudják a szolgálatok vezetőit. Igaz, afelől kételyei vannak, hogy ha adott esetben a bizottság elé elmegy valamelyik szolgálat főigazgatója vagy egy miniszter, akkor mennyi derülhet ki abból, amit ott elmondanak. Az sem egyértelmű számára, hogy a mai viszonyok között milyen tényleges lehetőségei vannak a bizottsági tagoknak az egyes ügyek felderítésére.
Korábban nem érkeztek megrendelések
Az ő idejében, 2007-09 között nem érkezett felülről, politikai körökből olyan megrendelés, hogy meg kellene figyelni az ellenfeleket – jelentette ki Laborc Sándor. Úgy fogalmazott: 2010 után „egy sor ügyet kreáltak ellene”, és egyikben se tudtak ilyesmit rábizonyítani, mert nem is dolgoztak megrendelésre. De ha olyat tapasztalt a hivatal, hogy bárki, munkakörétől és pártállásától függetlenül elkövet valamit, akkor saját hatáskörében eljárt. Hozzátette azt is: „nálunk nem volt ilyen, az újságírók ebből a szempontból tabuk voltak”.
Közeledünk a tűzhöz?
Laborc úgy véli: itt valami olyan dolog van, amit a kormány el akar titkolni. Szerinte egy ilyen szoftvernek a beszerzése és törvény szerinti felhasználása nem jelent problémát se politikai, se jogi, se nemzetbiztonsági értelemben. De ha igazak a hírek, és azok a célszemélyek, akikről szó van, akkor a kormány részéről igazából „nem lehet mit mondani”, hogy abból jól jöjjön ki. Marad a dadogás, az önellentmondások, és közben és ezáltal „közeledünk a tűzhöz” (itt arra utalhatott, hogy egyre közelebb visznek a bizonytalankodó, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok az igazság megismeréséhez). Hozzátette, a célszemélyek, illetve az alkalmazás kapcsán akkor is problémák merülnek, ha a helyzet formálisan törvényesnek néz ki.
Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának hosszú szolgálati múltja van, amely kapcsán többször került politikai színezetű viták középpontjába, és utólag bíróság is vizsgálta a tevékenységét. Elődje, Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta. Laborc Sándor ellen azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével. A Kúria 2018-ban elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés.
A Portik–Laborc-ügy
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az olajszőkítési ügyben hírhedtté vált Energol volt igazgatója és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az iratok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, és Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. Portik Tamás 2014 februárján másfél órán át beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságával. A választások után, 2014. május 30-án véget ért a Portik–Laborc-találkozó miatti nyomozás, és közölték: nem történt bűncselekmény.
A Pegasus-botrány
A Pegasus nevű kémprogram körüli botrány lényege, hogy az izraeli NSO cég által kifejlesztett és világszerte több országba eladott megfigyelő eszközzel az Orbán-kormány kritikusait valamint ügyvédeket, üzletembereket, médiabefektetőket, magyar újságírókat és legalább egy polgármestert is célba vettek. Mindezt a Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítette ki. Az összesen 17 szerkesztőség részvételével zajló nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021. július 21., szerda 16:10
Műsorvezető: Bolgár György
