Laborc Sándor: Meglenne a módja, hogy a képviselők utánajárjanak a Pegasus-ügynek

Új ablakban

2021. július 21. Megbeszéljük - részlet 21.07.21. Laborc Sándor

33:13

00:00

Bár szerinte „hülye lenne” az a szolgáltató, amely nem próbálna ilyesfajta kiskaput, hátsó kaput nyitni, viszont ha idegen országba mennek ki Magyarországról kényes adatok, az egyrészről óriási hiba, bűn, másrészről potenciális veszélyeket rejt. Őszintén reméli, hogy ezt tisztázták, és ilyenre nem kerülhetett sor. Szerinte ez valódi nemzetbiztonsági kérdés. Egyébként három különböző kémeszközről van szó mostanában, amiről az feltételezhető, hogy Magyarországon is használták, a Pegasus mellett ott a Candiru és egy harmadik is.

Mit tudhat meg az ellenzék?

Laborc Sándor feltevése szerint mivel a költségeket tekintve itt milliárdokról van szó, minden ilyen beszerzés úgy működik, hogy megkérik a közbeszerzés alóli felmentést, és ezt a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága megadja. A képviselőknek tehát be kellene ballagniuk az irattárba és meg kellene nézniük, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amelyek ráillenek erre az ügyre, volt-e ilyen nagyságrendű beszerzés az elmúlt öt évben – ha állami forrásokról beszélünk. (Lehet, hogy nincs odaírva, hogy Pegasus vagy NSO, de ráutaló adatok lehetnek.) Ha pedig nem állami forrásról van szó, „az a rémálom kategória”, de ezt tegyük félre, mert az érintett cégek azt mondják, hogy csak kormányoknak adják el a kémprogramjaikat – tette hozzá.

Az ügy lehetséges tisztázása kapcsán azt is hangsúlyozta, a politikusok vissza tudják nézni, hogy az elmúlt időszakban a különböző szolgálatok milyen tájékoztatást adtak, szembesíteni tudják a szolgálatok vezetőit. Igaz, afelől kételyei vannak, hogy ha adott esetben a bizottság elé elmegy valamelyik szolgálat főigazgatója vagy egy miniszter, akkor mennyi derülhet ki abból, amit ott elmondanak. Az sem egyértelmű számára, hogy a mai viszonyok között milyen tényleges lehetőségei vannak a bizottsági tagoknak az egyes ügyek felderítésére.

Korábban nem érkeztek megrendelések

Az ő idejében, 2007-09 között nem érkezett felülről, politikai körökből olyan megrendelés, hogy meg kellene figyelni az ellenfeleket – jelentette ki Laborc Sándor. Úgy fogalmazott: 2010 után „egy sor ügyet kreáltak ellene”, és egyikben se tudtak ilyesmit rábizonyítani, mert nem is dolgoztak megrendelésre. De ha olyat tapasztalt a hivatal, hogy bárki, munkakörétől és pártállásától függetlenül elkövet valamit, akkor saját hatáskörében eljárt. Hozzátette azt is: „nálunk nem volt ilyen, az újságírók ebből a szempontból tabuk voltak”.

Közeledünk a tűzhöz?

Laborc úgy véli: itt valami olyan dolog van, amit a kormány el akar titkolni. Szerinte egy ilyen szoftvernek a beszerzése és törvény szerinti felhasználása nem jelent problémát se politikai, se jogi, se nemzetbiztonsági értelemben. De ha igazak a hírek, és azok a célszemélyek, akikről szó van, akkor a kormány részéről igazából „nem lehet mit mondani”, hogy abból jól jöjjön ki. Marad a dadogás, az önellentmondások, és közben és ezáltal „közeledünk a tűzhöz” (itt arra utalhatott, hogy egyre közelebb visznek a bizonytalankodó, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok az igazság megismeréséhez). Hozzátette, a célszemélyek, illetve az alkalmazás kapcsán akkor is problémák merülnek, ha a helyzet formálisan törvényesnek néz ki.

A Pegasus-botrány

A Pegasus nevű kémprogram körüli botrány lényege, hogy az izraeli NSO cég által kifejlesztett és világszerte több országba eladott megfigyelő eszközzel az Orbán-kormány kritikusait valamint ügyvédeket, üzletembereket, médiabefektetőket, magyar újságírókat és legalább egy polgármestert is célba vettek. Mindezt a Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítette ki. Az összesen 17 szerkesztőség részvételével zajló nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.