Bábuk magánya – Szénási Sándor jegyzete
21/07/2021 17:53
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A magyar miniszterelnöknek eddig szava sem volt arról, hogy, nagyon erős gyanú szerint, magyar állampolgárok életébe tört be egy kémprogrammal, nyilvánvalóan zsarolás és megfélemlítés céljából. ... Nem cáfol, nem szól egy kukkot sem, hagyja, hogy kormányának a miniszterei dobálják egymásnak a forró krumplit. … Félelem és ingerültség érződik rajtuk, félnek, hogy a Főnök csak arra vár, hogy közülük valakire ráégjen az egész mocsok ...
Nem tudni, a homofób törvény hány lövetű, de gyaníthatóan mégsem egy ismétlőfegyver, mert bár a Fudan-ügyet némiképp oldalba találta, és félresodorta, most egyszerre kellene végeznie Brüsszel kötelezettségszegési eljárásával, azzal, hogy az Európai Bizottság igazságügyi reform nélkül nem ad helyreállítási támogatást, de le kéne lőni a pályáról a megfigyelési ügyet is. Ennyi töltet pedig nincs benne, Orbán is csak kínjában rángatta elő a népszavazást a melegellenes törvény visszaigazolására, illetve a közvélemény figyelemelterelésére. Időt szeretne nyerni.
Hiszen fogalma sincs, mi derül még ki, mi jön még a világsajtó krémjét képviselő lapoktól és televízióktól, amelyek nyilván nem véletlenül kockáztatják a hitelességüket ebben az ügyben.
Ha Orbán állít valamit, és az másnapra hazugságnak bizonyul, még nagyobb a baj.
Csak hát a népszavazásnak még időpontja sincs, a botrányok pedig dagadnak. A legelső mindjárt az, hogy a magyar miniszterelnöknek eddig szava sem volt arról, hogy, nagyon erős gyanú szerint, magyar állampolgárok életébe tört be egy kémprogrammal, nyilvánvalóan zsarolás és megfélemlítés céljából. A hallgatás pedig a bevallással ér fel. Nem cáfol, nem szól egy kukkot sem, hagyja, hogy kormányának a miniszterei dobálják egymásnak a forró krumplit: az igazságügyi miniszter az államtitkárára tolná a lehallgatási ügyek felelősségét, mások szerint Pintér dolga az egész, Pintér meg Stummer Jánosra mutat, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökére, azzal, hogy a bizottság dolga a titkosszolgálatok felügyelete.
Félelem és ingerültség érződik rajtuk, félnek, hogy a Főnök csak arra vár, hogy közülük valakire ráégjen az egész mocsok, és ingerültek is. Persze mindenki az lenne, aki megéli, hogy csupán egyszer használatos, eldobható figura, de hát majd majd kapnak valami kis kárpótlást.
Az is lehet persze, hogy közben beindul valami ismerős, helyre kis agresszív támadássorozat, amiben Soros egy vén kéjenc gyerekrabló lehallgatótisztet játszik, Gyurcsány meg Gyurcsányt, tehát az emberi gonoszság olyan sűrítményét, amit Habony is csak a rémálmaiból tudott összekaparni. Agresszió, militáns szövegek, harcra uszított támogatók, a fenyegetett haza képe, és gyűlölet, gyűlölet, ami csak a csövön kifér. Hiszen mindez már ott is van a csőben, kilövésre készen.
De ezek a napok, amikor a hatalom megingott, elbizonytalanodott, mégsem múlnak el.
Nem a leleplezés, a nemzetközi bukta a baj a hatalom szolgája számára, hiszen a balhék sosem neki szóltak, hanem a Főnöknek, ő csak végrehajtotta az elhárítás tervét, és annyi. De most azt kellett megélnie, hogy elveszettnek érzi magát, hogy egy percre tovatűnt a vezértől kölcsönzött pökhendi magabiztosság, hogy senki nem mondta meg, ő mit mondjon, csak a kuka Főnök képét nézhette, aki napok óta úgy tesz, mintha itt se lenne. Hát igen, ilyen a bábuk magánya, akiknek kis időre elengedték a zsinórjait, és akik most tehetetlenül ütődnek, csapódnak egymáshoz.
Ezt nehéz lesz elfelejteni.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2021. július 21-i, szerdai adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
