Lattmann Tamás: A strasbourgi ítéletet könnyen Európa-ellenes hergelésre használhatja a kormány
23/06/2023 19:48
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Két európai bíróság is elmarasztalta Magyarországot. A nem megfelelő menekültügyi szabályozáson vagy változtat a törvényhozás, vagy bírságot állapít meg az Európai Unió Bírósága. A transzfób-törvénnyel kapcsolatos strasbourgi döntést pedig vagy lekezdi alkalmazni a magyar igazságszolgáltatás, vagy a károsultak tömegei járulhatnak kártérítésért az Emberi Jogok Európai Bíróságához – Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemezte a helyzetet a Megbeszéljük című műsorban.
Két egymástól független európai bíróság is elmarasztaló ítéletet hozott Magyarországgal kapcsolatban. Egyfelől az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy nem felel meg az uniós jognak a járvány ideje alatt bevezetett magyar menekültügyi szabályozás. Másfelől pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy a nem- és névváltoztatás lehetőségét ellehetetlenítő törvénnyel Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint, mivel a két ítélet két különböző jogi eljárás eredményeképpen született, ennek megfelelően a lehetséges jogi következményeik is különbözőek lehetnek. Ugyanakkor bármilyen jogi következmény csak akkor kalkulálható, ha a magyar kormány úgy dönt, hogy ezeket az ítéleteket ő nem hajlandó teljesíteni – tette hozzá.
Elsőként az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet egy kötelezettségszegési eljárásban született. "Amennyiben a kormány a következő időszakban a Bizottsággal együttműködve nem fog menekültügyben olyan belső jogi szabályozást alkotni, ami megfelelne az Európai Unió jogrendjének és belső elvárásainak, és a bizottság ezt úgy látja, hogy ebben nem sikerül megállapodni, akkor ugyanezt a kérdést vissza lehet vinni a luxemburgi Európai Unió Bíróságához egy második körre" – magyarázta Lattmann. A második körben a Bíróság megállapít valamiféle büntetést, ez általában pénzbírság, amit vagy befizet az adott állam, vagy – amennyiben nem akar fizetni, akkor azt levonják a számára rendelkezésre álló alapokból – tette hozzá.
A másik ítéletet pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hozta az ügyben, hogy a nem- és névváltoztatás lehetőségét ellehetetlenítő törvénnyel Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Transvanilla Transznemű Egyesület azért fordult a strasbourgi bíróságához, mert ügyfelük még a 33-as paragrafus elfogadása előtt kérvényezte a nem- és névváltoztatást, de akkor azt a hatóságok jogszabályi hiányosságokra hivatkozva elutasították, később pedig már az új törvény miatt utasították el. Az EJEB azt állapította meg, hogy a kérelmezőt súlyos lelki és egészségügyi kár érte, és a kormány súlyos szabálytalanságot követett el, amiért a magánéletével és személyes identitásának elismerésével magára hagyta. A döntés szerint a transzfób törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami az egyének nemi identitását védi.
Ebben az esetben nincsen ugyanolyan közvetlen jogkövetkezmény, mint az Európai Unió Bíróságánál – állapította meg Lattmann. A jogász szerint a bíróság ilyenkor kártérítést állapíthat meg a panaszos javára. Ugyanakkor a magyar jogszabályok szerint egy strasbourgi ítéletet az eljáró magyar bíróságok kötelesek figyelembe venni, azaz új jogszabályként kezelni – tette hozzá. Amennyiben a magyar állam mégsem alkalmazza ezt a jogszabályt, akkor az EJEB újabb és újabb kártérítéseket ítélhet meg a károsultaknak.
Az EJEB tényleges problémája az, hogy ezeket a jogszabályokat a magyar kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva hozta meg. Alaptörvény-ellenes az, hogy a kormány saját magának generált veszélyhelyzeti felhatalmazást, amit aztán arra használ, hogy emberi jogkorlátozásokat léptessen életbe – hangsúlyozta Lattmann.
A nemzetközi jogász felidézte régi álláspontját, miszerint a Brexithez bizonyos mértékig hozzájárult az, hogy a strasbourgi bíróság nagyon sok, a britek számára fájdalmas ügyben mondta ki Nagy-Britannia felelősségét. Például az SAS különleges egységeknek az ír terroristákkal szembeni műveletei miatt, majd utána az iraki háborúban a brit fegyveres erők által elkövetett emberi jogsértésnek is minősíthető jogsértések miatt – emlékeztetett Lattmann. Hozzátette, bár a strasbourgi bíróság független az Európai Uniótól, a brit közvéleményben ezen ítéletek mégis de mégis Európa-ellenességet generáltak. Kommunikációs technikában a kormány részéről nagyon hasonló dolgok zajlanak – hívta fel a figyelmet Lattmann.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. június 23., péntek 16:20
Riporter: Bolgár György
