Lázas rettegés a háborúra készülő Kijevben, de ez elsőre nem igazán látszik

Kijevben folyamatosan zajlik a civil lakosság felkészítése a város védelmére, miután nagy orosz katonai erők vonultak fel Ukrajna határának több szakaszán, és senki sem tudja, mi fog történni – mondta a helyszínen tartózkodó Jászberényi Sándor újságíró. Az Ukrajna fővárosából bejelentkező riporter szerint Kijevben állandó feszültség érezhető, ami mindenhol ott van, szinte a levegőben tapintható a bizonytalanság, ukrán barátai, ismerősei már megkérdezték, tud-e segíteni nekik, illetve családjuknak, ha még inkább elfajul a helyzet, ami jelenleg is nagyon kiélezett.

A felfejlődő orosz erők nem csak Oroszország és a szakadár kelet-ukrajnai, azaz donbaszi entitások felől fenyegetik Ukrajnát, hanem a Kijevhez közelebb fekvő Belaruszból is, sőt, nyugati irányból, a Dnyeszter Menti Köztársaság nevű, Moldovából harminc éve kiszakadt orosz bábállam területéről sem kizárt a támadás.

A belarusz-ukrán határhoz előző hétvégén érkeztek orosz reguláris csapatok és harci repülőgépek , hivatalosan Belarusszal közös hadgyakorlatra. Ez a kijeviek számára azért lehet különösen aggasztó, mert a körülbelül hárommilliós nagyváros légvonalban alig száz kilométerre fekszik a szomszéd államtól, amelynek elnöke, Aljakszandr Lukasenka (oroszosan: Alekszandr Lukasenko) január közepén azt állította, hogy Ukrajna radikális nacionalista erőket von a közös határhoz, de Kijev ezt cáfolta.

A súlyos fenyegetettség és bizonytalanság, az emberekben lévő „lázas rettegés” ellenére külső nyomai nincsenek a háborúközeli helyzetnek. Miközben a médiát és a közbeszédet teljességgel uralja a téma, Kijevben zajlik a hétköznapi élet, pániknak nincs jele, az emberek nem rohannak az üzletekbe felvásárolni a tartós élelmiszereket, és nincsenek se ellenőrzőpontok, se katonai járőrök. Ez jelenleg érthető, hiszen a határ az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll, a fővárosban pedig rend van. Mivel nem belső, hanem külső fenyegetésről van szó, vélhetően csak akkor állnának fel, de akkor nagyon gyorsan, az ellenőrzőpontok, ha megindulna az orosz offenzíva, és a támadók áttörnének a határon. Az újságíró hozzátette, tizenöt éve tudósít fegyveres konfliktust átélő országokból, és mindenhol az volt a megdöbbentő élménye, hogy az utcaképen nem látszik az egyébként meglévő súlyos feszültség.

Jászberényi Sándor arról is beszélt, tapasztalatai szerint nem igazak azok az orosz kormányzati vádak, hogy Ukrajnában fenyegetve lenne az orosz kisebbség, semmilyen oroszellenességet nem tapasztalt, pedig igyekezett az ukrajnai társadalom minél nagyobb szegletét látni, minél több helyi véleményt megismerni. Sőt, találkozott Ukrajna hadseregében szolgáló orosz etnikumú önkéntesekkel, ahogy egyébként az országért harcoló kárpátaljai magyarokkal is. Nem látott olyat, hogy valakit atrocitás ért volna, bármilyen is, az oroszságáért, mert például éjfél múltával, több ital után oroszul szólalt meg egy bárban. Az újságíró véleménye az, hogy, az ukránoknak nem a kisebbségeikkel, hanem az orosz külpolitikával van bajuk.

A több éve folyamatosan fennálló orosz-ukrán konfliktus különösen az utóbbi hetekben éleződött ki, olyannyira, hogy politikusok és elemzők szerint nagy az esélye a nyílt háború kitörésének. A Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszország nem akarja, hogy Ukrajna, amelyet saját érdekszférájának tekint, a Nyugathoz közeledjen, azt követeli, hogy a kelet-európai államot ne vegyék fel az Amerika dominálta NATO-ba, illetve ne telepítsenek nyugati fegyvereket az orosz határ közelébe. Sőt, Moszkva azt akarja, hogy Közép- és Kelet-Európából is vonják vissza a NATO-erőket – ami azt jelenti, hogy többek közt Magyarországot is kiléptetnék a katonai szövetségből . Ezeket a kéréseket lényegében a NATO és az Egyesült Államok is elutasította.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!