Link a kommentek között – Selmeci János jegyzete
13/10/2023 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Nem boomerkedni akarok, sem pedig tiltani, csak beszélgetni erről sokkal többet, nem átengedni a "facebook cenzúra" témát a szélsőjobboldalnak, mert hiába tudjuk, hogy megváltozott a világ körülöttünk, szerintem még mindig fogalmunk sincs, hogy mennyire, és nem lenne jó észrevenni, hogy az elmúlt ezer évek sok csodálatos vívmányával együtt mindnyájan egy link lettünk a kommentek között.
A napokban jöttem rá, hogy tájékozatlanabb vagyok, mint korábban. A szlovák kormányalakítás fejleményeiről csak másnap délelőtt értesültem, ha pedig egy ismerősöm nem osztja meg külön, teljesen lemaradtam volna az általam egyébként követett Válasz Online arról szóló cikkéről, hogy a cigányság szenvedi meg leginkább az oktatási rendszer átalakítását. Én is elkövetem azt a hibát, hogy a Facebookról próbálok meg tájékozódni, ez pedig egyre kevésbé lehetséges.
Azt már sokan tudják, hogy a Facebook radikálisan visszavágta a közéleti tartalmak elérését, ezt a jegyzet is jóval kevesebb emberhez jut majd el, mint tavaly ilyenkor jutott volna. Esetleg egy cuki képpel magamról, alá pedig az írás linkjének bekommentelésével próbálkozhatnék, de igazi megoldás egyelőre nincs, ráadásul ez csak egy apróság ahhoz képest, hogy mekkorát változott a világ attól, hogy a közösségi média az emberek közötti kommunikáció első számú terepe lett.
Sólyom László halálakor sokan idézték az alkotmánybíróság 1992-es határozatát, mely szerint szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazság tartalmára tekintet nélkül védi, ami szükséges feltétele egy társadalom fejlődésének, de van-e vajon értelme ennek a gondolatnak akkor, amikor a párbeszéd és a politizálás elsődleges felületén nem jogszabályok, hanem egy algoritmus dönt arról, hogy miről és hogyan szabad beszélni.
Sérül-e ettől, vagy éppen attól az állampolgárok tájékozódáshoz való joga, ha bizonyos tartalmak minden igyekezetük ellenére alig jutnak el hozzájuk, ha a kedvenc politikusokat letiltják, vagy ha bizonyos állítások attól függően számítanak üldözendő álhírnek, vagy potenciális valóságnak, hogy az Egyesült Államok elnöke éppen mit gondol róluk? Beszélhetünk-e még az ártatlanság vélelméről (amely az alkotmányosság egyik alapja), ha a Facebook közönség már azelőtt dönthet valaki bűnösségéről, mielőtt az ügye bíróságra kerül? Mennyire befolyásolja a közösségi médiát irányító néhány cég a választásokat? Vajon akkor is szinte néma maradt volna a kritikus magyar sajtó és politikai elit, ha a Facebook nem pont egy szélsőjobboldali, karanténba zárt párt oldalát törölte volna éppen a választások előtt?
Apropó sajtó, vajon mennyire lenne más a nyilvánosságunk, ha a médiumoknak az újságírás alapvetései mellett (helyett?) nem kellene az algoritmus elvárásainak is megfelelnük? Vajon más lenne a címadási gyakorlat, vajon meg lehetne még írni híreket kommentár nélkül, és vajon bíznának-e jobban bennünk, újságírókban az emberek, ha az olvasó magától jönne fel a címlapra, nem pedig a Facebookon keresztül? Vajon máshogy kezelte volna a világ az elmúlt évek válságait, a járványt vagy éppen az Ukrajnában zajló háborút egy közösségi média előtti világban? Jobban, vagy rosszabbul döntenének a döntéshozók, ha nem kéne a közösségi média által kreált valóságnak, és az ott népszerű vágyaknak is megfelelni?
Nem boomerkedni akarok, sem pedig tiltani, csak beszélgetni erről sokkal többet, nem átengedni a "facebook cenzúra" témát a szélsőjobboldalnak, mert hiába tudjuk, hogy megváltozott a világ körülöttünk, szerintem még mindig fogalmunk sincs, hogy mennyire, és nem lenne jó észrevenni, hogy az elmúlt ezer évek sok csodálatos vívmányával együtt mindnyájan egy link lettünk a kommentek között.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2023. október 13-i adásában hangzott el.
