Még fel sem oldotta a rendeleti kormányzást, de már bocsánatkérésre szólítja fel kiritkusait a kormányfő – Nemzetközi lapszemle
18/05/2020 07:42
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Csernyánszky Judit olyan külföldi újságokat szemlézett, melyek a járványról, illetve azok végéről írtak - fókuszban Magyarországgal.
Hír lett a nemzetközi médiában a budapesti kijárási korlátozás eltörlése, szinte azonnal, így a New York Times is beszámolt a Reuters tudósítása alapján a hétvégén. Kiemelve egyrészt azt, hogy a vidéki nyitást követően két héttel később indult újra az élet a fővárosban, illetve azt, hogy a szájmaszk viselése még kötelező, hogy az időseknek fenntartott délelőtti három órás vásárlási sáv továbbra is érvényben marad. A szakaszos nyitásról a cikk megjegyzi, hogy az feltehetően még nagyobb károkat okoz a gazdaságnak, a Reuters becslése 4%-os GDP csökkenéssel számol.
Az orosz kormány által favorizált Russia Today azonban más összefüggésbe helyezi a nyitást. Összegzi a fertőzöttek és az elhunytak adatait és megállapítja, hogy az az Orbán, akinek egyfolytában feszült a kapcsolata az Európai Unióval, mert nem hajlandó befogadni menekülteket, a pandémia idején is a címlapokra került. A korlátlan időre megszavazott rendeleti kormányzást minden eddiginél erőteljesebben kifogásolta Brüsszel, mint az autoriter rendszer felé tett újabb lépést. Itt az ideje a bocsánatkérésnek, idézi a portál a kormányfőt, aki pénteki rádiós interjújában visszavágott kritikusainak. Hisz az egyszemélyi kormányzási felhatalmazás jogát a járvány elmúltával visszaadja május végén. A cikk azonban nem teszi hozzá, hogy ennek eshetőségéről Belgrádban, a szerb elnökkel folytatott találkozó során beszélt, és hozzátette – amit viszont kétszer is idéz az orosz portál: mindenkinek ad esélyt arra, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért. Az „ideje bocsánatot kérni” téma olyannyira fontos lett, hogy külön szentelt neki egy másik cikket a Russia Today.
Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő szintén ezen a témán lovagolt, és nem magyar újságnak, hanem az amerikai szélsőjobbos portálnak tekinthető Breitbartnak, pontosabban annak európai, londoni kiadványának adott interjút ennek kapcsán, ahol csak megismételte, mit mondott Orbán Viktor Belgrádban. Persze a cím itt is az orosz hírportáléhoz hasonlít: a kormányfő készséggel veszi, ha bocsánatot kérnek tőle a diktátori vádaskodások miatt. A cikk szerzője állítja, hogy sok országban vezettek be rendkívüli hatalmat a rendkívüli helyzetben, amelyek csorbították az emberi szabadságjogokat és a parlamentáris törvénykezést, azonban Magyarországot állították egyedül emiatt pellengérre Brüsszelben, míg Emmanuel Macron globalista vezetőnek még az Orbánénál is súlyosabb intézkedései észrevétlenek maradtak. Kovács Zoltán az alaptörvényre is hivatkozott nyilatkozatában, ami eleve garantálja, mondta, hogy korlátozott ideig kormányozható rendeletileg az ország.
A BBC Hard Talk podcastjének vendége, David Milliband volt brit külügyminiszter Orbán Viktor illiberális kormányzásával példálózott, amikor Steven Sucker arról vitatkozott, a koronavírus válságkezelésében milyen típusú vezetők emelkedtek ki. Borzasztónak nevezte azt a példát, amit Orbán Viktor úgynevezett illiberális demokráciája képvisel, ami nacionalista, idegengyűlölő, és aki aggódik az Európai Unió jövőjéért, azt nyugtalanítja, amit Magyarországon lát – fogalmazott David Milliband, elismerve, hogy Kína a maga autokráciájával jól kezelte a válságot, ugyanakkor Trump válságkezelése egy óriási bukás, noha már őt sem tekinthetjük a szó amerikai értelmében vett demokratikus vezetőnek. Úgy fogalmazott, Amerika valóban első lett, de a koronavírus válság félrekezelésében és a járvány okozta drámai statisztikákban.
A moszkvai székhelyű Infox orosznyelvű portál induló anyaga volt pár órája, hogy – méghozzá múlt időben fogalmazva – a koronavírus szétverte az egységes Európát. Ugyan azzal kezdi, valóban korai mérleget vonni, de a koronavírus próbára tette Európát, és az Unió nem biztos, hogy túléli ezt a válságot. Belső ellenállók, akik belülről rombolják az egységet, mindig is voltak, azonban most egymással perlekednek a tagállamok. Hat, romboló jelenséget sorol fel érvei közt, amelyek a brit elemző, Charles Grant elméletén alapulnak. Beszél a deglobalizációról, kétli, hogy a lezárt schengeni határokat újranyitják az első vírushullám megfékezésével. A Kelet-Nyugat éleződő ellentétéről szólva Magyarországot a románokkal és a lengyelekkel együtt említi, mint akik aligha fogják megváltoztatni migrációs politikájukat, a járvány következében inkább szigorítani fognak rajta. Ugyanakkor Észak és Dél problémája is súlyos, mert az olaszok és a spanyolok a legnagyobb bajban sem kaptak elég uniós támogatást, s a portál szerint ők akár el is hagyhatják az euro zónát, de akár magát az uniót is – olvasható az orosz írásban.
Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. május 18-i Reggeli gyorsban hangzott el.
