Megkísértés a 21. században

Az előző adásban Kovács Levente reklámszakemberrel arra jutottunk, hogy legyen bárki is a célközönség, legyen szó bármilyen termékről, a reklámkészítő célja, hogy kísértésbe vigye a reményei szerint leendő fogyasztót. Hogy ebben mekkora felelőssége van ténylegesen a marketing filmecske alkotójának, és mennyiben múlik az ellenállás az akaraterőnkön, arról még folynak a viták, de az tény, hogy a kísértés, a csábítás a mindennapi élet része. Ahogy mindig is az volt. Réz Anna erkölcsfilozófus arra mutatott rá a 133. epizód első interjújában, hogy alapvetően a csábítás tárgya változik történelmi koronként. És ez egyrészt a kor kínálta tárgyak körétől függ, másrészt a vágyainkhoz való hozzáállásunktól. Manapság, tette hozzá, sokkal jellemzőbb, hogy valakit a tettei alapján ítéljünk meg, mintsem a gondolatai miatt, és az sem mellékes, hogy sok vágyunkkal kapcsolatban sokkal megengedőbbek vagyunk ma, mint évszázadokkal ezelőtt.  

Bár a kísértés tárgya folyamatosan változik, és nyilván személyenként is eltérő, az annak való ellenállás, vagy a csábításra adott válasz lehetősége mindig is foglalkoztatta a művészeket. Még a modern képzőművészeti alkotásokban is megjelenik ez a probléma, mondta el az adásban Készman József. A művészettörténész hozzátette, ahogy a mindennapjainkban, úgy a művészetekben is profánabb formában jelenik meg a vágy, a kísértés. Kitért arra is, hogy nem csak a mű témája szempontjából izgalmas a csábítás kérdése, hanem az alkotás elkészültének módja szempontjából is. Érdemes szerinte megvizsgálni magát, a művész késztetését az alkotásra, a téma kiválasztására.

Az interjúból az is kiderült, hogy néha sokkal konkrétabb formában jelenik meg a megkísértés. Nevezetesen maga az ördög lép színre. De nem csak a képzőművészet nyújt tökéletes terepet a csábítás ábrázolására. A színpadi művek, a zene és az irodalom egyaránt hírhedtebbnél hírhedtebb sátán figurákkal bír. László Ferenc kultúrtörténésszel arról beszélgettünk a műsor zárásaként, hogy jellemük hogyan alakult a kezdetektől napjainkig. Az esztéta elmondta, ahogy haladunk előre az időben nem csak egyre árnyaltabb karakterként jelenik meg az ördög, hanem egyre inkább intellektuális szereplőként. Arról is beszélt László Ferenc, hogy a szerepkör is változott az évszázadok folyamán, hiszen eleinte a sátán az üldöző volt, míg végül a megkísértővé vált.