Mi történik? Az oroszok a spájzban lesznek? Az amerikaiakra nem számíthatunk?

Az elmúlt hetekben csak kapkodjuk a fejünket Donald Trump ki- és bejelentései kapcsán: oroszbarát fordulat, Volodimir Zelenszkij lediktátorozása, az adóhivatal eltörlésének ötlete, a manhatteni dugódíj elkaszálása, óriási vámok, hogy csak néhányat említsünk. Nagy mondás itthon is akad, Orbán Viktor például állítólag kitiltaná az országból azokat, akik olyan médiumnál vagy civil szervezetnél dolgoznak, amelyek külföldről kaptak támogatást.

Hát akkor itt fogunk élni? Mi ez az egész? Az oroszok a spájzban lesznek? Az amerikaiakra többé nem támaszkodhatunk? És főleg, milyen hatással vannak ezek a – egyelőre nem minden esetben tudható, hogy mennyire komolyan vehető – bemondások a társadalmakra?

A sokkhatás, a krízis általában jót tesz az embereknek, ilyenkor összekapják magukat, nincs ez másképp a társadalmakkal sem – mondta erről Csepeli György szociálpszichológus a Megbeszéljükben.

Bár a politika felső rétegeiben van felkavarodás, az emberek hétköznapi élete még "tartja magát". Lehetséges, hogy ez látszatnyugalom, ilyet már láttunk például a második világháború előtt is, ugyanakkor nem érdemes párhuzamot vonni a két időszak között Csepeli szerint.

Nagy különbség Trump és Hitler között, hogy utóbbi részletesen leírta, mire készül. A huszadik század diktátorainak, ha mégoly visszataszító is, de volt víziója. Az a fajta rögtönzés, káosz feletti lebegés, amit Trump második elnökségének első hónapjában láttunk tőle inkább hasonlít arra, ahogy a római császárok működtek – mondta a szociálpszichológus.

Még az is hasonlít, ahogy a republikánusok, sőt az egész amerikai politikai elit asszisztál a működéséhez – akárcsak a római szenátus. Ugyanakkor, azért lehet hallani ellenvéleményeket, van reziliencia az amerikai társadalomban – mutatott rá Csepeli. Nem olyan könnyű átállítani a vágányokat Amerikában, mint egy olyan kis országban, mint Magyarország – tette hozzá.

Csepeli szerint bár alapvetően kevésbé reziliens a magyar társadalom, mint az amerikai, az látszik, hogy itthon a kegyelmi botránnyal valami átbillent. Számos olyan mindennapi mozzanat van, ami tüskéket szúr az emberekbe, például amikor bármilyen állami ellátórendszert próbálnak igénybe venni és tehetetlenségbe, részvétlenségbe, közömbösségbe, sőt sokszor kegyetlenségbe ütköznek. Ez pedig független attól, hogy valaki a kormány mellett vagy ellene van. A külön-külön apró sérelmek most elkezdtek összeállni, Magyar Péter mozgalma kiengedte a szellemet a palackból, ezt pedig már nem lehet visszacsinálni. A kérdés, hogy sikerül-e az előtört feszültséget cselekvésre váltani – mondta a szociálpszichológus.