Miért nem támogatja Orbán a 6. uniós szankciós csomagot?

Kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet ismét hazánk ellen az EB, mert a márciusi kérés ellenére a magyar kormány nem hajlandó feloldani a gabonaexport tilalmat – írja a Bauern Zeitung. Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos levelet is írt Nagy István agrárminiszternek, figyelmeztetve arra, hogy az Ukrajna elleni háború miatt az unió belső piacán jelentkező bizonytalanságok miatt különösen fontos lenne minden korlátozást feloldani. A levélben az az indoklás, hogy az Orbán kormány által kiadott rendelet, amely kihirdeti Magyarország elsődleges jogát a búzafélék exportjának beszüntetésére, az áruk szabad mozgását előíró uniós normaszegés.

Az oroszok ukrán inváziója felszínre hozott olyan történelmi sérelmeket, amelyek régóta feszültséget okoznak: Kijevben ugyanis egyesek szerint a háborús helyzetben úgy tűnik, hogy Magyarország sóvárog egykori területeire – adott közre hosszas elemzést a térséggel legalaposabban foglalkozó műhely: a Balkan Insight. Bemutatja Bartal Andrást, a Mi Hazánk képviseletében, aki visszasírja Kárpátalját, sőt szinte biztos abban, hogy Magyarország visszaszerzi Ukrajna nyugati csücskét. Márpedig ha revansot vesz Magyarország Trianon miatt, az különösen veszélyes annak tudatában, hogy a szélsőjobb párt bejutott a parlamentbe, és amennyiben ezt komolyan is gondolják, az nem kis sokkot okozna Kelet-Európában – olvashatjuk az elemzésben. Ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki Iryna Verschchuk ukrán kormányfőhelyettes és Oleksiy Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője. Amire egyébként ráerősített Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója, legalábbis sokan úgy értelmezték szavait, amikor arról írt a közösségi hálón: "...érzelmileg és anyagilag készen kell állnunk arra, hogy befogadjuk a magyar embereket és/vagy a magyar területet”. A példátlan üldöztetést nem egy nyilatkozó, egy ott élő 75 éves férfi is cáfolta. S a magyarországi kárpátaljai kulturális szervezet sem fogadja el ezt a revansizmust, eszükben sincs semmilyen, ehhez hasonló kezdeményezéssel élni. S például az Ungvárra menekült ukránok csak hálájukat tudták kifejezni a kárpátaljai magyaroknak, akik testvérükként fogadták be.

Persze ma a legtöbb, Magyarországról szóló cikk brüsszeli keltezésű, hisz minden hírügynökség leadta, hogy hazánk ellenezte az orosz olajimport uniós leállítását, Szlovákiával egyetemben – írja a Guardian. Ursula von der Leyen viszont rugalmasnak bizonyult a kérdésben, további határidőkitolással. Az EB elnökének alapvető indoklása a kérdésben: Azt akarjuk, hogy Ukrajna győzzön! A hatodik szankciós csomag szövegezésében a hét végéig akarnak dűlőre jutni Brüsszelben, s elfogadásához egyhangú szavazat szükséges. Egyelőre nem világos, miként. A brit lap kiemelve idézi a magyar kormány szóvivőjének és a külügyminiszternek nyilatkozatát is, amelyekben mindketten arra hivatkoznak, amíg alternatívát nem látnak, elfogadni nem tudják a javaslatot. Ráadásul nemcsak az importot akarja megtiltani az EB, de még az orosz olaj szállításában való bármilyen részvételt is. Ursula von Der Leyen arról is beszélt a Parlament előtt, hogy az ukrán GDP 30-50%-kal csökkenhet csak ebben az évben, de az Unió igyekszik minden, lehetséges segítséget és támogatást megadni a talpraálláshoz. A Nemzetközi Valutalap becslését ismertette, miszerint havi 5 milliárd dollárra lesz szüksége, hogy az élet ne álljon le, hogy a fizetéseket, a nyugdíjakat ki tudják fizetni, a szolgáltatásokat finanszírozni. Foglalkozott a témával többek között a Financial Times, a Politico, a Deutsche Welle, France 24, Prensa LAtina is.


A kanadai National Post is merész tálalásban összegzi információit az olajimport tilalom kapcsán tanúsított magyar álláspontot értelmezve. Ukrán kormányzati szinten tudni vélik, hogy Putyin tájékoztatta Orbánt a készülő háborúról, és a magyar kormányfő esetleges ukrán területek fejében hallgatott erről. Mint ahogy ezt a már idézett Balkán Insight is megírta, de foglalkozott ezzel a der Spiegel hetilap is. A kanadai konzervatív lap persze kételyeit is kifejezi, merthogy sokan fake newsnak titulálták, illetve cáfolták. Felhozza gyanús példának a magyar külügyminisztériumot érő, évek óta ismert orosz heckertámadásokat is, amelynek következtében a nyugati világ bizalmatlanná vált az Orbán-kormánnyal szemben, amelyik elhallgatta a problémát, szövetségeseit nem tájékoztatta a jelenségről.

Kovács Zoltán mindezt cáfolta a CNN-nek adott legutóbbi, szerda esti interjújában. Amikor a műsorvezető rákérdezett arra, hogy tudott-e a magyar kormány Putyin várható inváziójáról, Kovács nemmel válaszolt. Hozzátette, ők ugyanazt az értesülést és hírszerzési információt kapják meg, mint a többi NATO-tagállam – idézte a szóvivőt több magyar kormányzati lap.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.