Mit szerettünk a Kádár-kor végi kultúrában?

A rendszerváltás és annak kultúrára gyakorolt hatása volt a témája a Politikatörténeti Intézet beszélgetésének, amelyen a szociológus-művészettörténész Wessely Anna felidézte, mikor érezte azt, hogy a Kádár-rendszernek már nincs sok hátra.

Wessely Anna a '85-ös Dire Straits-koncertet emlegette, amikor rádöbbent, hogy hamarosan vége a Szovjetuniónak.

Tudta, hogy egyik híres klipjükben az Első Emelet zenekar is feltűnt?

A Magyar Narancs-alapító Vágvölgyi B. András bár nem sok mindenre emlékszik jó szívvel a kommunizmusból, de van, ami megnyugtatta. Felidézte, hogy annak idején Bozóki András Szép szó-antológiájáról írt egy recenziót, de egy kulturális lapban sem tudta megjelentetni. Mint később megtudta, ennek egészen meglepő indoka volt.

A rendszerváltás előtti kulturális életre sokan nosztalgiával tekintenek: olcsón lehetett könyvekhez jutni és még a tv-ben is gyakran sugároztak színvonalas kulturális és tudományos műsorokat, amiknek akár milliós nézettsége is volt. A rendszerváltás után nagyobb teret kapott a kommersz, de Wessely Anna nem ért egyet azokkal, akik szerint a rendszerváltás kulturális deprivációval járt. A beszélgetés harmadik résztvevője, Török András művelődéstörténész egy pozitívumot tudott említeni a Kádár-rendszerről, a folyóiratok virágzását.

Vágvölgyi B. András aztán összefoglalta, szerinte mi volt a 90-es évek két legrosszabb történése. Az első Orbán-kormány megválasztása és a kereskedelmi tv-k elindulása. Úgy véli, hogy az ígéretek ellenére a kereskedelmi tv-k nem bővítették a választékot. Wessely Anna árnyaltabban fogalmazott, de nem mondott ellent Vágvölgyi B. Andrásnak.

Mindketten említették az Írisz TV-t, amelyet az amerikaiak szerettek volna elindítani Magyarországon, az élére pedig Baló Györgyöt tették volna. 

Szóba került a jelenlegi kultúrkampf is. Vágvölgyi B. András szerint bármi is legyen a terve Orbán Viktornak a kultúrával, mindent megtesz, hogy végrehajtsa.

Vágvölgyi B. András maga is forgatott korábban filmet, így a jelenlegi filmtámogatásokról is kifejtette véleményét. Szerinte az eredmények vitathatatlanok, az inkubátorprogramot is pozitívan ítéli meg. De a túlzott Hollywoodra támaszkodást negatívan látja.

Sokszor elhangzó érv, hogy a rendszerváltás igazából csak az értelmiséget érdekelte. Wessely Anna ezt egy saját emlékével cáfolta.

Egy hozzászóló kifogásolta, hogy az eseményen korábban bemutatott könyvben a rendszerváltáskori kommunista mozgalmakról nem esett szó. Az ő történetüket Vágvölgyi B. András foglalta össze.

Végül „a rendszerváltás regényét” próbálta megtalálni a három résztvevő: egyetértettek abban, hogy kifejezetten egy könyvet nem lehet kiemelni, de Nádas Pétertől a Párhuzamos történetek, Spiró György, Esterházy Péter művei, Szilasi László Harmadik híd és Kerékgyártó István A rendszerváltó című regénye pályázhat eséllyel erre a címre.

Galavits Patrik riportját a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.