MKKP: Lehet, hogy bármit csinálunk, ezek lopni fognak, de az EU elvárásai túl puhák a kormánnyal szemben

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt újpesti tagjai múlt héten felújítottak több használaton kívüli telefonfülkét egy aluljáróban, meleg ruhát, könyveket, tartós élelmiszert helyeztek el bennük, valamint a többi között utcazenészeknek alakítottak ki színpadot. Műsorvezetőnk erről a kezdeményezésről elismerően szólt, ugyanakkor azt kérdezte, vannak-e országos politikai tervei a Kutyapártnak.

Kovács Gergely, az MKKP társelnöke elmondta: a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választáson kicsit komolyabb hozzáállásuk lesz, mint eddig. Hozzátette, szakmai témákról nagyon szívesen beszélnek. Az önkormányzati jelöltjeiknek képzést tartanak egy éve, ők problématérképet készítettek, kitalálták, hogy milyen megoldásokat tudnának adni, és igyekeztek olyanokat kiválogatni, amelyek levezethetőek a Kutyapárt tevékenységéből és reálisan megvalósíthatók.

Az EP-ben is megpróbálnak értelmes dolgokkal foglalkozni, „már amennyire ott lehet” – fogalmazott. Utóbbit úgy értette, hogy talán kicsit túlzás azt kijelenteni, hogy valaki valamit elér ott, a törvényhozó testületben. Példaként említette, hogy szerinte felesleges európai minimálbért ígérni, mint a Demokratikus Koalíció tette, mert bár sokan valószínűleg nem tudják, az nem konkrét összeg (nem akkora, mint például Németországban, az csődbe is vinné a magyar gazdaságot), hanem a minimálbér kiszámításának módját szabályoznák részletesebben az EU-ban, mint Magyarországon.

Ezt a témát folytatva beszélt arról is, hogy a felső tíz százalék és az alul lévők közötti társadalmi különbségek tendenciaszerűen nőnek nem csak Magyarországon az elmúlt évtizedekben, és valószínűleg a kormány is azért akar idehozni „évente 783 akkumulátorgyárat”, mert szüksége van a gazdasági növekedésre, hogy ha nőnek is a különbségek, a szegényeknek mégiscsak kicsit több jövedelmük legyen. Összegezte: minden, ami nem dönti össze a gazdaságot és az említett társadalmi különbségek csökkentésére irányul, nagyon fontos lenne Magyarországon, és a minimálbér is ilyen dolog.

Beszélt a visszatartott EU-s források ügyéről is; azt mondta, az még rendben is van, hogy az EU bizonyos elvárásokat támaszt Magyarország felé, mert azt látja, hogy nem feltétlenül megfelelő helyre kerülnek a pénzek. Viszont ezeknek az úgymond integritást elősegítő mérföldöveknek nem biztos, hogy lesz bármilyen hatásuk. Példaként a közbeszerzéseknél az Integritás Hatóságot említette, amelynek nincs döntési jogköre, hanem ajánlásokat tehet a kormánynak, amelyekkel az aztán nem foglalkozik. Van több ilyen is, úgy érzi, ezek kicsit puha elvárások az EU részéről, miközben „lehet, hogy nincs jó megoldás, és bármit csinálunk, ezek úgyis lopni fognak”, de szerinte kitalálhattak volna jóval hatékonyabb eszközöket is.

A bevándorlással kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány ebben is a lehető legrosszabb példát mutatja. Szerinte önmagában azzal nincs gond, hogy mivel telített a munkaerőpiac, jönnek ide vendégmunkások, de a kormány azt állítja, hogy ők majd úgyis hazamennek. Azt látni, hogy ezek az emberek elszeparált szállásokon laknak, és szerinte nem fognak mind hazamenni. Itt be kellene ismernie a kormánynak, hogy igen, majd lesznek pár ezren, tízezren, akár százezren, akik itt maradnak, és akkor ezzel lehet foglalkozni, őket kellene integrálni, ha pedig ez megy, akkor nem lesz probléma. Ennek viszont pont az teljes ellentét csinálják, a kormány hét éve hergel minden ideérkező külföldi ellen.

A telefonfülkék vagy kisebb, helyi projektek ügyére visszatérve pedig jelezte, ezek is nagyon fontosak, mert a legtöbb dolgot akkor lehet hihetően és hitelesen képviselni, ha látható, hogy valaki ezzel foglalkozott és valamit elért.

„Rég nevettem ilyen keveset egy Kovács Gergellyel folytatott beszélgetésen, de örülök, hogy ilyen komoly volt” – foglalta össze műsorvezetőnk az interjút.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.