MTA-vagyon átadása: Ez olyan, mint az alapítványi egyetemeknél, elveszhet a közvagyon-jelleg

A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése – szűk többséggel, sok tartózkodás mellett – megszavazta, hogy eladja a róla leválasztott kutatóintézetet ingó- és ingatlanvagyonát vagyonát az államnak. Nagy volt a tiltakozás, az Akadémiai dolgozók fóruma utcai kiállást is szervezett és nyílt levelet is adtak a közgyűlésre érkező kutatóknak. Stefano Bottoni történész a Facebookon egyebek mellett azt írta: ez szégyen az elnöknek és a „bátor akadémikusoknak” is.

A fórum alelnöke, Lőrincz Viktor az Esti gyorsban elmondta: csalódott, mert ők azt szerették volna elérni, hogy ezt hosszabb tárgyalás előzze meg. Másrészt viszont azt látják, hogy viszonylag szűk volt a többség és nagyon nagy viták voltak ezzel kapcsolatban, mind az eljárással, mind az indítványok tartalmával kapcsolatban. Amit egyedüli pozitívumként tudnak értékelni, az az, hogy megszavaztak egy második határozatot is, ami azt mondja ki, hogy az MTA kérje fel az Országgyűlést, hogy a kutatóhálózatra vonatkozó törvény hatályba lépését halasszák el 2026-ig, és kezdeményezzenek róla társadalmi egyeztetést.

Nekik ez azért fontos, mert mindig is kérték, hogy ez ne 2025. január 1-jén, tehát a jövő hónaptól lépjen hatályba, ugyanis szeretnék tudni az Európai Unió véleményét a privatizált, alapítványi egyetemek újraszabályozásáról szóló törvényről. Nagyrészt átfedés van a kettő között, és nem szeretnék, ha ez is a források elvonásával járna, mint a „kekvásított” egyetemek esetében. Semmi nem kötelezi erre a parlamentet, de úgy veszik, hogy az Akadémiának ez volt az egyik feltétele a tulajdon átadásánál, és úgy gondolják, hogy ennyi gesztust a másik fél is gyakorolhat. A jelenlegi rendszerben azt szétszálazni nincs sok értelme, hogy az egyik esetben a kormánnyal, a másikban az Országgyűléssel tárgyal az Akadémia – jegyezte meg –, de úgy gondolják, hogy a közgyűlés döntése nem teljesülne, ha átadnák a vagyont, és nem kapnának garanciákat.

80 milliárd forintért adták el a tulajdont, ez piaci értékbecslés szerint 130 milliárdot ér – hívta fel a figyelmet műsorvezetőnk. Ráadásul vannak nem eladható kategóriába sorolt kulturális javak, ezeket az MTA ingyenesen adja át, azzal a céllal, hogy a kutatóhálózatnál maradjanak. Lőrincz Viktor szerint ez ugyanolyan, mint az alapítványi egyetemek rendszere, adófizetői pénz kerül ki egy privát szervezethez, és ez a vagyon is első lépésben a kormányhoz kerül, második lépésben ehhez a kutatóhálózathoz, aztán ott veszti majd el közvagyon-jellegét. Azt nem igazán tudják, hogy onnantól kezdve milyen átalakítások lesznek, tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban jelezte: Gulyás Balázs, a kutatóhálózat vezetője a Telexnek azt mondta, a párhuzamosságokat meg akarják szüntetni, nem kell két olyan csoport, amely például a vizet kutatja. Hogy ez aztán miként érinti a különböző ingatlanokat, például a Balaton egyik legszebb helyén, Tihanyban lévő limnológiai intézetet, azt sem tudják egyelőre. A jelenlegi törvény alapján nem látják a struktúrát, abban csak annyi van, hogy létre lehet hozni jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket, de hogy miket, arról nincs információjuk.

Műsorvezetőnk arról beszélt, hogy a miniszterelnök nevezi ki a HUN-REN intézményrendszer vezető testületét, és egyes hírek szerint estére sikerült őt meggyőzni arról, hogy az akadémia elnökét vegye be a kinevezési folyamatba, de csak a véleményét mondhatja el. Lőrincz Viktor közölte, erről nem láttak konkrét jogszabálytervezetet, lehet, hogy előállnak egy ilyennel az utolsó pillanatban, de akkor azt már nem lehet megvitatni. Csütörtökön lesz a törvényalkotási bizottsági ülése, ahol már csak az apróbb ellentmondásokat kellene kiküszöbölni, oda elvileg már nem lehetne teljesen másról szóló javaslatot beterjeszteni, de nem kizárt, hogy ez megjelenik. Az akadémia elnökének tervezett funkciójával két probléma van: ha csak véleményezési joga lesz, akkor nem szólhat bele úgy a kinevezésekbe, mint jelenleg, a másik pedig, hogy ez igaz lehet az első garnitúrára, utána a viszont a javaslat szerint a régi tagok választják az újakat.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.