Nagyban korlátozza a szülők jogait a köznevelési törvény módosítása

Úgy néz ki, egy hetet lehetett nyerni a köznevelési törvény megszavazásának elhalasztásával, többé-kevésbé ugyanazt terjesztették be. A többi között megszüntetnék a magántanulói státuszt, megszűnne a tantestület véleményezési joga az igazgató kinevezéséről, az alternatív iskolákban is kötelező lenne osztályozni és az állami kerettantervhez is sokkal jobban kellene igazodniuk - erről kérdeztük Miklós Györgyöt.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a magántanulói státusszal, azt mondta: ez megszűnik, és egy központi, hivatalos szerv bírálja el a szülők kérelmeit ismeretlen szempontok szerint, félő, hogy főleg negatív irányban. A hivatal nem találkozik a gyerekekkel, legfeljebb valamilyen szakértői bizottság. Eddig lehetett beszélni az igazgatóval, ember az emberrel, elmondhatták, hogy mi a helyzet; ennek nem kellene hivatalos eljárásnak lennie.

Ez a státusz sokaknál az állami oktatásból kínált menekülőutat; Miklós György elmondta: a sajátos nevelési igényű gyerekeknél sokáig tart, amíg a szülő kap egy hivatalos papírt, de hamarabb látja, hogy a gyereknek nem jó az állami iskola, sokszor erre megoldást jelentett a magántanulói lét. Gyakran kiadnak olyan papírt, hogy integrálható a gyerek, de nincsenek erre felkészülve a pedagógusok, és ilyenkor is a magántanulóvá válás a megoldás. De sokszor nem SNI-s a gyerek, mégis, a szülő látja, hogy nem megfelelő az állami oktatás, és megpróbál egy másik lehetőséget.

Elég egyértelmű, hogyan szavaz majd a parlament, hacsak nem halasztják el még egyszer. Ami még nem kiforrott, hogy az érintett hivatalos szerv miként dönt majd; azt szeretnék, hogy erre legyenek egyértelmű kritériumok. Keresik a megoldást, szeretnék elkerülni, hogy a legkiválóbb, leginkább odafigyelő szülők közül több embernek külföldre kelljen költöznie, ez az országnak is rossz lenne – mondta.

Az interjút a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg.