Nem, dehogyis szolgálunk ki orosz érdekeket, amikor katonai missziót indítunk Csádba
9/09/2024 06:29
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Oroszország katonai jelenléte Csádban erős, akárcsak Líbiáé és a Közép-Afrikai Köztársaságé. S a Wagner orosz zsoldoshadsereg jelenléte sem mellékes a térségben. Nemzetközi lapszemle.
Biztonsági együttműködésről tárgyal Csád elnökével, Mahamat Idriss Deby Itnoval Orbán Viktor – adta közre az egyiptomi Ahram napilap is az AFP francia hírügynökség értesülése alapján. Az elmúlt egy évben igencsak gyors kapcsolatépítés vette kezdetét, a magyar kormány humanitárius és fejlesztő központot nyitott diplomáciai misszióval egyetemben Csád fővárosában, N’Djamenaban. A gazdasági és oktatási együttműködési megállapodás már korábban megköttetett a két ország között. S ugyebár 2023 októberében Orbánék bejelentették, hogy 200 főnyi katonai misszió készül az afrikai országba a helyiek kiképzésére és a terrorizmus elleni harc jegyében. Azt viszont tagadták, noha a Kremllel igencsak jó kapcsolatot ápolnak, hogy orosz vagy bámilyen más külföldi érdekeket képviselnének ezzel a katonai szolgálattal. Mint ismeretes, Oroszország katonai jelenléte Csádban erős, akárcsak Líbiáé és a Közép-Afrikai Köztársaságé. S a Wagner orosz zsoldoshadsereg jelenléte sem mellékes a térségben. A hírt számos olyan nemzetközi sajtóorgánum jelenttette meg, amelyek általában nem foglalkoznak Magyarországgal, így többek között a Makaó Business Daily is.
Már 2022-es bejelentésekor is a lakosság 62%-a ellenezte a Debrecen mellett épülő kínai CATL akkumulátorgyára létesítését, és a tiltakozás azóta sem hagyott alább – közölt összefoglalót az EuroNews a helyieket ismét megszondázva. Horváth Nándor segítséggel élő gyermek apja, az egyik tiltakozó pert nyert a céggel szemben, de ennek ellenére az üzem a megszokott módon működik. Sőt újabb üzemrészleg épül, amely 2025-ben megkezdi működését. Dél-koreai, japán és kínai befektetők 35 üzem létesítésének alapjait tették le. Kína 16 milliárd EUR-t ruház be, amihez a kormány is hozzáteszi a maga részét sokféle beruházási támogatással. Holoda Attila nyilatkozatában elmondta, stratégiai tévedés a magyar kormány részéről energiafaló iparágat hazánkba telepíteni. Győrfyy Dóra egyetemi tanár szemléletes példával érzékeltette, hiába lenne kereslet narancsra és banánra, ha egyszer Magyarországon nem terem meg, akkor nem telepítünk ilyen ültetvényt. A gyár környékén már vannak áramkimaradások, szennyeződik a víz, a talaj, a levegő és még mindez zajjal is jár. A kínaiak a környék lakóit megkeresik ingatlanfelvásárlási ajánlataikkal is – derül ki az Euronews helyszíni tudósításából.
Hogyan érkezhet el a sajtószabadság elleni csöndes háború Amerikába? – teszi fel a kérdést a New York Times elnöke, kiadó-tulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger a Washington Postban írt véleménycikkében. S az első, hosszasan és precízen bemutatott példa ki más lehetne, mint Orbán Viktor, aki elfojtotta a független sajtót a lehető legkülönfélébb bürokratikus eszközökkel, ha már nem börtönözheti be az újságírókat, hisz állítása szerint ugyebár még demokrácia van Magyarországon. Sulzberger a példák között nemcsak a kormányzati szerződéseket, adókedvezményeket és a hirdetési piac irányítását említi, hanem a rádiós frekvencia elvételét is, amikor sorolja az orbáni módszereket. Amellyel konszolidálta ellenőrizhetetlenné vált hatalmát, s amellyel az ország népének rosszat tett. S példáját egyre több országban követik. Így számtalanszor neki, mint kiadónak, szegezték a kérdést, el tudja képzelni ugyanezt a helyzetet Amerikában is? S ha a Fehér Házba visszaköltözni akaró Donald Trump számtalan, a sajtót támadó kijelentésére gondol, mint például arra, hogy a sajtó a nép ellensége, akkor Sulzberger aggódik. Hisz legutóbbi Mar-a-Lago-i birtokán is szembedicsérte Trump Orbánt, ahogy J. D Vance alelnökjelöltje is teszi egyre gyakrabban. S visszacsengenek fülébe Orbán mondatai: Uraim, saját médiával kell rendelkeznünk. S hogy mindezt elkerülje Amerika, írja a szerző, azóta is hosszasan tanulmányozza, miképp támadta be Orbán a független médiát. S ötpontos forgatókönyvet rakott össze, mi vezethet az orbánihoz hasonló eredményhez. De megemlíti az indiai Narendra Modi elnök egyik módszerét is, az adóhatósági razziát a BBC Új-Delhi-i és mumbai-i szerkesztőségében is. A becsapós, az egészséges információs rendszerről szóló törvényeket simán ki tudják játszani. Orbán még az uniós digitális adatvédelmi törvényt is manipulálta, hogy megakadályozza az oknyomozó újságírók adatigénylésére vonatkozó kérelmeket blokkolni tudja.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.09., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
