Nem kötelező a búcsú a személyi igazolványtól

"Elméleti szinten minden félelem jogos lehet egy ilyen új technológia bevezetése kapcsán, de gyakorlatilag nem lesz lehetséges a különböző adatbázisok korlátlan egybeöntése, összemosása" – válaszolta Péterfalvi Attila arra a kérdésre, hogy alkalmas-e visszaélésekre egy ilyen profil. Hozzátette, a digitális környezetben azért nagyon fontos az adatbiztonság, hogy ne lehessen meghackelni a felhasználók személyes adatait. Úgy fogalmazott, "ez a fajta adatkezelés az Európai Unió adatvédelmi rendelete alá tartozik, az adatvédelmi hatóság (NAIH) fogja ellenőrizni a megvalósulás különböző fázisaiban a működést." Mint elmondta a digitális állampolgárságról szóló jogszabály tervezetet több körben is bemutatták a EU-s hatóságnak. 

"Fontos hangsúlyozni, hogy a digitális állampolgárság nem lesz kötelező" – mondta. Ez egy önkéntes lehetőség arra, hogy digitális formában intézhessük az ügyeinket. A magyar lakosság jelentős hányadának informatikai tudása nem olyan, hogy okos készülékkel tudjon ügyeket intézni – tette hozzá. 

Péterfalvi az uniós jogszabályokra is kitért, az eIDAS 1-es és 2-es rendeletre (Electronic Identification, Authentication and Trust Services). Az eIDAS 2 alapelvei szerint kötelező a tagállamokban olyan digitális rendszert üzemeltetni, amely az Unió területén bárhol tudja az állampolgárt azonosítani. Ennek két felhasználási területe lehet a közigazgatás és a magánszféra, ez lehetővé teszi például az elektronikus aláírással történő szerződéskötést. Mindkét felhasználási lehetőség önkéntes lesz – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.