Nem túlórával kellene többet keresni
14/01/2019 15:35
| Szerző: Galavits Patrik/Klubrádió
Lépjenek hátrébb a pártok a szakszervezeti tüntetéseken, akár sztrájkkal is harcoljanak a dolgozók a magasabb alapbérekért. Az Új Egyenlőség kerekasztal-beszélgetésén volt erről szó.
A beszélgetés címe „Ki kérte a rabszolgatörvényt?” volt. Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet képviselője szerint Győrben azt gyanítják, hogy a három évig kitolható túlóra-kifizetést az ingolstadti autógyár kérhette. Ezzel az állítással sajnos nem tudták szembesíteni a cég képviselőit, pedig Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője elmondta: az eseményre a munkáltatókat is meghívták. Azok azonban arra hivatkoztak, hogy politikai kérdésekben nem nyilvánítanak véleményt. A közgazdász szerint ilyen válasz Németországban elképzelhetetlen lenne.
A szakszervezeti résztvevők saját tapasztalataikra alapozva mondták el, mi a probléma az ún. rabszolgatörvénnyel. Az audis Háromi László azt fejtette ki, Győrben már most is előfordul, hogy a munkáltató bizonyos trükkökkel megússza a túlóra kifizetését. Van olyan technika, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalóval soha ne kelljen elszámolni.
A kormány egyebek mellett azzal védi a törvényt, hogy a dolgozók közül sokan maguk is többet akarnak keresni, ez pedig több munkával lehetséges. A szakszervezetisek szerint azonban elenyésző azok száma, akik valóban önként vállalnak túlórát, akár a törvényi kereteket is túllépve. A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán indulatosan beszélt az ilyen munkavállalókról, azt mondta: nem többet kellene dolgozni, hanem jobb fizetést kellene elérni. Tehát szerinte vannak, akik nem küzdenek a magasabb bérért – a jobb keresetért inkább szabadidejükből áldoznak.
A közönség soraiból felvetették: a kormány családpolitikai céljaival sem lehet összeegyeztetni a sok túlórát, elvégre így családalapításra kevesebb idő juthat. Szlávik István, a kecskeméti Mercedes-gyár szakszervezetise azonban azt mondja: mindenről azért a túlórák miatt sem kell lemondani. Az elvándorlás mellett László Zoltán szerint a munkavállalók kizsigerelése is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
A kormány azt is hangsúlyozza, hogy a túlórákat a dolgozók önként vállalhatják. Szlávik István ezért elmondta, hogy néz ki ez az önkéntesség Kecskeméten, ahol a munkások 70 százalékának van túlórája. Egyszerűen elrendelik a túlórát és kész. Háromi László szerint a munkáltató-munkavállaló viszonyban értelmetlen önkéntességet feltételezni.
Arról is az Audi-gyár szakszervezetise beszélt, hogy szerinte az, hogy a jelenlegi bérrendszer a pótlékokra épít, kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. De ha a cégek tényleg az erőből értenek, akkor mi lehet jobb érdekérvényesítő-eszköz egy sztrájknál?Ezt Kordás László mondta az országos sztrájk érdekében az utóbbi hetekben tett lépéseikről. Ez alapján aligha lesz hamarosan tömeges munkabeszüntetés. Pedig sztrájkolni jó – az Audinál legalábbis ezt tapasztalták.
Galavits Patrik összeállítását a felső ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Pixabay.
