Nem tűzte napirendre a magyar kormány az orosz vagyonelkobzás lehetőségét Ukrajna számára

Új ablakban

2024. szeptember 05. Reggeli gyors - részlet (2024. 09.05.) Csernyánszky Judit jegyzete

05:40

00:00

Kissé furcsának találom a shengeni zónában szabad mozgást biztosító vízumot adni olyan állampolgároknak, akik ellenségesek az uniós tagországokkal szemben – olvashatjuk még a Los Angeles Timesban és a Washington Postban is azt a brüsszeli keltezésű tudósítást, amely Ylva Johansson uniós biztos parlamenti emberi jogi bizottsági meghallgatásáról készült. Nincs kifogása a Bosznia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna állampolgárainak nyújtandó vízumkönnyítés ellen, mert ők mindannyian uniós tagjelölt országok. Sorolta azokat a terrorgyanús illetve szabotázs akciókat – a cseh, észt, litván és lengyel hacker támadásokat, illetve a németországi katonai bázison megélt fenyegetéseket is – amelyek bizonyítják, nem lehet ellenséges országok miatt veszélynek kitenni az uniós állampolgárokat. Nem lazítani, hanem szigorítani kell a biztonsági ellenőrzéseket - mondta a belügyi biztos. Aki jelezte azt is, nem kapott megnyugtató választ a magyar kormánytól a levelében felvetett kérdésekre, ezért újabb levélben kért a korábbinál sokkal részletesebb tájékoztatást. Merthogy úgy érzékeli, a magyar kormány számára a nemzetgazdasági előnyszerzés nem áll arányban a potenciális biztonsági fenyegetéssel. Bóka János uniós miniszter az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón úgy reagált, hét tagország, ideértve Németországot, Lettországot, Lengyelországot és Spanyolországot – több vízumot adtak ki az utóbbi időben oroszoknak, mint Magyarország. Johansson viszont jelezte, hogy 90%-kal csökkent az oroszok számára kibocsátott vízumok aránya. A tudósítás szerint a magyar tisztségviselők panaszkodtak, hogy nem hívták meg őket erre a bizottsági ülésre, miközben az EP sajtóosztálya megerősítette, hogy a magyar fél nem jelezte, hogy részt akar venni az eseményen.

A Szabad Európa az AFP tudósításából ugyanebben a témában azt emelte ki, hogy a magyar kormány szerint ismét politikai hisztériát keltenek Brüsszelben a nemzeti kártya-féle vízumkönnyítés alapján.

 

Schengen

 

A 18 ezer nemzetközi szakértővel dolgozó hannoveri központú Pipeline Journal – Vezeték elnevezésű újság – ezúttal magyar forrásra és szakértő véleményére támaszkodva ad hírt arról ennek a szakmai csoportnak, hogy amennyiben 2025 januárjától, ahogy azt Ukrajna állítólag jelezte, leállítja végleg a Barátság kőolajvezetéket, annak súlyos következményei lesznek a MOL-csoportra nézve. Pletser Tamás, az ERSTE elemzője szerint a MOL éves EBITDA eredményét, azaz kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményét 3 milliárd USD-ről 2-2,4-re apasztja. A MOL évek óta készül erre a várható fejleményre, és a jelenlegi 11 millió tonna orosz olajszállítást igyekszik kiváltani többek között az adriai kőolajvezetéken keresztül, aminek kapacitása egyelőre 8 millió tonna. De 2026-ra a teljes átállást fogja biztosítani. Ukrajna egyébként a 2025 januári időpontot később úgy korrigálta, hogy szerződésben foglalt olajszállítási kötelezettségeit tiszteletben tartva 2029-ig a helyzet változatlan marad.

Nyolc hónapi renoválás után újranyitotta kapuit a Nyugati Pályaudvaron a McDonald’s, ami jelenleg a világ legszebbnek számító gyorsétterme. 1990-ban telepedett itt le az amerikai étterem, és már akkor is unikálisnak számított. Nem véletlenül, hisz az 1877-ben épült pályaudvart az építészet egyik remekének tekintik. A stukkókat és antik lámpákat is megőrző, de sok tekintetben modernizált étteremről a New York Post szerint sokan most azt mondják, olyan, mint az 5 csillagos szálloda – támasztotta alá állításait az amerikai sajtóorgánum képekkel és videóval.

A szentpétervári Fontanka portál illetve a РИА Новости tudomása szerint a magyar kormány úgy döntött – mint soros uniós elnök – hogy nem veszi fel szeptember 3-i ülésén a napirendi pontok közé a befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználását Ukrajna számára lehetővé tevő elképzelések megvitatását. Az előző elnökség idején – még májusban – az Európai Tanács zöldutat adott a szankcionált orosz források felhasználásának, amely Ukrajna megsegítését hivatott szolgálni. Július 17-én az Európai Parlament még határozatot is elfogadott az orosz pénzeszközök elkobzásásának lehetőségéről is. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonnal reagált a határozatra: azonnal kidolgozzák annak a jogi kereteit, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés, illetve nem marad megtorlás nélkül az orosz vezetés szerint jogtalan vagyonelkobzás.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.