Jöhetne a számonkérés a magyar fociban

Szabados Gábort arról kérdeztük, hogy a legfrissebb adatok szerint újabb 5 milliárddal nőtt az összeg, amelyből az NB I-es csapatok gazdálkodhatnak, és két év alatt 35 milliárdot költöttek fizetésekre. A sportközgazdász szerint a jelenlegi kormánynak minden korábbival ellentétben az a felfogása a kultúráról, hogy ahhoz a sport és a futball ugyanúgy hozzátartozik, mint a színház. Ez a szemlélet látszik is abból, hogy melyik ágazat mennyi támogatást kap.

Mint mondta, a magyar futballban a nemzetközi versenyképesség jelenti az eredményességet, hiszen az NB I-et akkor is megnyerné valaki, ha tizedennyi pénzük lenne a kluboknak. Természetesen nem a Bajnokok Ligája-győzelemre kell itt gondolni, hanem a főtáblára jutásra.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a magyar klubok költségvetése, különösen a két élcsapatnál, a Fradinál és a Videotonnál/Vidinél/Fehérvárnál. Utóbbi eljutott az Európa Liga csoportkörébe tavaly is, a Ferencvárosnál ezt nem sikerült elérni, noha minden szezon előtt elmondják, hogy az EL-főtábla a cél. Most már eljutottak el odáig, hogy ennél a két klubnál a költségvetésük alapján ez reális.

A piaci bevételek dominálnak a nyugat-európai kluboknál és a többi európai topcsapatnál, ezek jellemzően a jegyeladásból, magáncégektől származó televíziós bevételekből, szponzori szerződésekből és sok más tételből állnak össze. Van két klub, ahol megjelennek állami pénzek, az egyik a Paris Saint-Germain, amely lényében a katari állam tulajdonában van, a másik a Manchester City, amelynél az abu-dzabi emír vásárolta fel a klubot, de ezek a kivételek. (Ráadásul ezek a csapatok sem az adott országból, tehát Franciaországból és Angliából kapnak állami forrásokat – a szerk.)

Szabados Gábor hangsúlyozta: Magyarországon a valódi piaci bevételek aránya az összbevételekhez képest nagyon kevés, és elég nehéz is ezt kiszámolni, mert nagyon sokféle módon jelennek meg állami források. Számon lehet kérni a magyar futballon a piaci bevételek hiányát, lépéseket kell tenni azért, hogy ezekből több legyen, a fenntarthatóság érdekében is.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!