Orbán aláírja, amit elé tesznek Brüsszelben

Új ablakban

2020. július 30. Reggeli gyors -részlet 20.07.30. Lapszemle/Csernyánszky Judit

05:08

00:00

Magyar holokauszt túlélő, Szepesi Diamant Éva is azok között a tiltakozók között van, akik a Claims Conference, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciája nevében videó üzenetet küldtek a Facebook alapító Mark Zuckerbergnek, hogy az általa birtokolt összes közösségi portálról tiltsa ki a holokauszt-tagadókat. A szerdán útjára indított kampányukról számos médium számol be a New York Posttól kezdve a The Jerusalem Poston át a New York Times-ig. Minden nap egy-egy új videóüzenetet tesznek közzé, kérve a gyűlöletbeszéd eltávolítását a Facebookról épp úgy, mint a Twitterről és az Instagramról „a No denying it” kampány keretében. A Németországban élő Eva Diamant Szepesi elmondja, 12 évesen deportálták Magyarországról Auschwitzba, és édesanyját, édesapját és kisöccsét, Tamást a nácik ölték meg a koncentrációs táborban. Ez az igazság, nincs mit tagadni. Az első üzenetet Eva Schloss, Anna Frank egykori barátnője, később féltestvére küldte el szerdán Zuckerbergnek. A kampány szervezői arra kérnek mindenkit, legyen ez nemzetközi kampány, hisz az eddigi jelentkezők is a világ számos pontjáról küldik el üzeneteiket. Arra is kérik a Facebook-vezért, mivel ő is zsidó, üljön le velük, hogy átbeszélhessék, mi a teendője a holokauszt-tagadókkal. 

 

Hol van Orbán vörös vonala?

A Die Zeit-nek adott interjúban Daniel Caspary, a CDU/CSU uniós parlamenti frakciójának vezetője úgy véli, óriási lépést tett Brüsszel a korrupció elleni harcban, noha sokan kétségbe vonják ezt. Márpedig minősített többség kell majd ezentúl ahhoz, hogy az uniós alapokat csökkentsék vagy megvonják azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik a jogállami normákat. Nem ért egyet azokkal, akik szerint a jogállamot feláldozták volna a hétéves költségvetés illetve a koronavírus elleni védekezésre szánt segélycsomag megszavazásának az oltárán. Orbán ugyan győzelemként értékelte hazaérve az elért eredményt, noha ő nem így látja. Mert – Caspary szerint – a Magyarország ellen kezdeményezett 7-es cikkely nem ér célba, hisz egyhangú döntés szükséges a szankciók bevezetéséhez, márpedig Lengyelország és Magyarország egymást fogják segíteni a szavazáskor. Azonban a mostani módosító javaslat teljes átláthatóságot ígér. Ami azt jelenti, ha bármelyik kormányfő, mondjuk a cseh, saját magát gazdagítja az uniós alapokból, vagy ami Lengyelország, Málta és Magyarország esetében fennáll, hogy kiterjedt családját juttatja brüsszeli forrásokhoz, a jövőben már egyáltalán nem fog működni. Caspary nem látja újabb célirányos provokációnak a magyar kormány részéről például azt, hogy eltávolították az Index főszerkesztőjét. Szerinte ez csak a régi, még a kommunista érából örökölt beidegződés. De szerinte – ami el is szomorítja -, nemcsak a lengyelekről és a magyarokról kellene ilyenkor beszélni, mert máshol is hasonló a helyzet, Szlovákiában, Csehországban. Az inkább aggasztja, hogy a megalakult Európai Ügyészség intézményéhez eddig csak 22 tagállam csatlakozott. Nem szankciókkal büntetni kellene, hanem sokkal inkább bónuszokkal jutalmazni adott esetben a tagállamokat. Arra a kérdésre, hogy hol az a vörös vonal, amit át kellene lépnie Orbánéknak ahhoz, hogy kizárják az Európai Néppártból, Caspary úgy felelt, Orbán mindig felméri először, meddig mehet el. Aztán mégiscsak aláírja, amit elé tesznek Brüsszelben. Azt viszont valóban tűrhetetlennek tartja, hogy az Európai Bíróság döntéseit régóta semmibe veszi a magyar kormány.

Mi hasznuk az Oroszország elleni szankcióknak?

Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciókat a Krím-félsziget bekebelezése miatt, azonban meg kell vizsgálni a jövőben, hogy ezek a büntetőtételek valóban előrébb viszik-e Ukrajna ügyét illetve valóban okoznak-e kárt Oroszországnak – nyilatkozta az ukrán Interfaxnak Ijgyártó István, Kijevben akkreditált magyar nagykövet, olvashatjuk a Kijev Postban. Hozzátette, hogy az orosz partnerekkel továbbra is tartják a kapcsolatot, hogy megértessék velük az ukrán helyzetet.

Baj van a sajtószabadsággal

A Deutsche Welle-nek adott interjút a Mérték Médiaelemző Műhely ismert szakértője az Index körül kialakult helyzet értelmezéséről. Ebben határozottan állította, nem szavahihető a kormány, amikor tagadja, hogy köze lett volna a főszerkesztő menesztéséhez. Ám arra végképp nem talál magyarázatot, amit szintén a kormány állít, hogy baloldali politikusok is közbeavatkoztak volna az Index felforgatásában. Meggyőződése, hogy ha az Európai Bizottság alaposabban kivizsgálná az évek óta tartó, a magyar sajtószabadságot eltaposó kormányzati intézkedéseket, akkor képes lett volna közbeavatkozni annak megmentése érdekében. Érthetetlen, miért nem lép Brüsszel.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.