Orbán elszigeteli a magyarokat és a pénzüket is kockáztatja

A londoni Financial Times „Orbán Viktor és a történelem újraírása” címmel igen terjedelmes, 1956-ot felidéző fényképekkel illusztrált cikkben hívja fel a figyelmet a történelmi kutatással foglalkozó intézetekkel kapcsolatos magyar kormányzati nyomulásra.

Írnak az 56-os Intézetnek a Veritasba való beolvasztásáról, az úgynevezett emlékezetpolitikai konfliktusokról, és kiemelik, hogy a miniszterelnök – bírálói szerint – saját szerepét a valóságosnál jelentősebbnek igyekszik feltüntetni a kommunizmus megdöntésében.

A cikk felidézi egyebek közt a Nagy imre és társai újratemetésén elmondott Orbán-beszédet, és felhívja a figyelmet arra, hogy egyes állítások szerint már hónapokkal a szovjet csapatok kivonását követelő beszéd elhangzása előtt megkezdődött a részleges kivonulás.

Elszigetelődtek, és a pénz is elmaradhat

A Bloomberg amerikai hírügynökség, amelyet főként gazdasági. pénzügyi körökben kísérnek élénk figyelemmel, továbbá a Politico című amerikai médiatermék európai kiadása, illetve számos más, uniós kérésekkel foglalkozó hírportál beszámol arról, hogy az Európai Bizottság egyfelől a luxembourgi székhelyű uniós bírósághoz fordul az úgynevezett Stop Soros törvény miatt, másfelől pedig újabb kötelezettségszegési eljárást is indít Magyarország ellen azért, mert a tranzitzónában levő menekülteket nem látják el élelemmel.

A New York Times, amely ugyanerről a Reuters beszámolóját közli, kitér arra is: Magyarország, regionális szövetségesével, a szintén nacionalista kormány által irányított Lengyelországgal együtt most annak az eshetőségével néz szembe, hogy elveszít uniós támogatásokat, mert a jómódúbb nyugati tagországok, amelyek az EU költségvetési forrásait biztosítják, a demokratikus elvek betartásától akarják függővé tenni a kifizetéseket.

A migrációról és a demokratikus normákról folytatott vita elszigetelte a keleti tagállamokat, és azok kimaradtak a legfőbb uniós vezetői posztok elosztásából – teszi hozzá a cikk, amely emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság egyik feladata annak figyelemmel kísérése, mennyire tartják tiszteletben a tagállamok az uniós jogot. A testület következő vezetője kilátásba helyezte: novemberben kezdődő, ötéves hivatali ciklusa alatt nem fogja engedni, hogy Budapest és Varsó fittyet hányjon a demokráciára.

Szintén hadilábon áll

A bécsi Die Presse, amely ugyancsak ír a Budapest elleni uniós eljárásokról, a cikkhez kapcsolódóan röviden kitér arra: Orbán Viktor cseh szövetségese, Andrej Babis, a milliárdos miniszterelnök szintén hadilábon áll Brüsszellel.

Azt már megerősítette az Európai Bizottság, hogy vizsgálat folyik uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával Babis cégével, az Agroferttel szemben. A Die Presse ugyanakkor úgy értesült, hogy ez a vizsgálat valószínűleg nem jut el a végkövetkeztetések levonásáig november elseje, a mostani Európai Bizottság mandátumának a lejárta előtt.

Menjenek haza

Nem elég elítélni Donald Trump rasszizmusát, hiszen az amerikai nemzet ideáljai állnak támadás alatt, és mindannyiunknak feladata ezek megvédése – írja a New York Timesban, a lap véleményoldalán Ilhan Omar, a washingtoni képviselőház demokrata párti tagja, minnesotai politikus.

Ő annak a négy képviselőnőnek az egyike, akiknek a megnyilvánulásai nyomán az amerikai elnök olyan kijelentésre ragadtatta magát, hogy menjenek vissza abba az országba, ahonnan jöttek. Megjegyzendő, hogy négyük közül történetesen csak Ilhan Omar az, aki nem az Egyesült Államokban született - 1992-ben, a polgárháború elől menekülő szüleivel érkezett Szomáliából.

Jobbá tehető

Mostani írásában felidézi, hogy korántsem volt könnyű megtalálnia a helyét Amerikában, hiszen a bevándorló, fekete bőrű muszlim nőnek számos előítéletet kell leküzdenie. „De ennek az országnak a szépsége nem abban rejlik, hogy tökéletes a demokráciája, hanem hogy az alkotmánya és demokratikus intézményei olyan eszközt jelentenek, amelyekkel jobbá tehető” – hangsúlyozza a képviselőnő.

Az alapvetően az Egyesült Államokon belüli, erősödő rasszista jelenségekről szóló írásban Ilhan Omar kitér arra is, hogy a jobboldali nacionalizmus évtizedek óta nem látott mértékben terjed a világ számos országában. A képviselőnő példálózó felsorolása élén Magyarország áll, amelyet Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia követ.

Omar szerint ha a világ számára a demokrácia reménysugarát jelentő Amerikában feladják a küzdelmet a jobboldali nacionalizmus lázával, akkor annak az Egyesült Államok határain messze túlmutató következményei lesznek.