„Zajlik
Reggeli gyors

Orbán politikai hibát követett el – mondja az Európai Tanács elnöke

11/07/2024 06:05

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

Kétórás megbeszélésen szerették volna tisztázni az EU-s miniszterek a magyar kormányfő minapi moszkvai és pekingi ún. "békemissziójának" célját és eredményét.

2024. július 11. Reggeli gyors, részlet (2024.07.11) Csernyánszky Judit lapszemléje
06:18
00:00

Egyelőre nem jutottak dűlőre Brüsszelben arról, miként lehetne megfékezni Orbánt, akit egyre több fórumon, az Unióban épp úgy, mint a NATO-csúcson, keményen bírálnak. Erről ír Euroactiv és a Die Presse. Kétórás megbeszélésen szerették volna tisztázni az EU-s miniszterek, Orbán minapi moszkvai és pekingi ún. békemissziójának a célját és eredményét. Továbbra is névtelenül, viszont dühödten nyilatkoztak a tanácskozáson résztvevő miniszterek a sajtónak, és egyértelművé tették, hogy nemcsak felhatalmazása, de alapvetően kompetenciája sincs Orbánnak egy egész közösség nevében ilyen akcióra, csak azért, mert a soros elnöki posztot tölti be a kormány – élén Orbán Viktorral. Hiába igyekszik magyarázni a kormány, hogy ezek mind csupán kétoldalú, államközi tárgyalások voltak. Akkor miért használta az uniós logót, és miért utalt a közösségi portálokon a #-gel a rotációs elnökségre? Putyinnak pedig épp azért fontos ez a tárgyalást, mert Orbán az uniós elnökséget képviselte. A soros elnökséget betöltő országnak a legmesszebbmenőkig kellene tartania magát a közösség nevében történő eljárás és egyeztetés elvéhez. Egyébként 25 tagállam, tehát egy, méghozzá a szlovák kivételével mindegyik uniós miniszter részt vett az egyeztetésen. S az Euroactiv információja szerint az ülést a lengyelek kezdeményezték. Ugyan nem tudni, hogyan fékezhetik meg Orbánt, viszont a magyarok által szervezendő informális találkozókra nem vezető diplomatákat küldenek, amit amolyan szándékos bojkottnak tekintenek a maguk részéről.

Ahogy elhagyta Moszkvát, majd Pekinget Orbán Viktor, az oroszok nem sokkal később több ukrán város ellen, sőt Kijev ellen is támadást intéztek, s mint ismeretes, gyerekkórház ellen is. Több mint 20-an életüket vesztették és 40-en megsebesültek. Ez lenne az eredménye Orbán ún. békemissziójának – járja körbe a témát és értékeli a helyzetet a Frankfurter Rundschau. Hszi-csin Ping továbbra is Putyin oldalán áll, hisz' kettős felhasználású, így katonai célra is felhasználható termékeket küld a Kremlnek. Kína ellátása nélkül nem tudná megoldani a fegyverutánpótlást megoldani Moszkva – ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is világossá tette. A német lap felidézi Orbánnak a Bildnek adott interjújából például azt a mondatot, miszerint Kínának béketerve van, Amerikának viszont háborús politikája. Kína nyilván nem fog ujjat húzni Putyinnal, hiszen gazdasági haszna van kapcsolatukból. S egyébként ez a helyzet a magyar-kínai kapcsolatok esetében is. Orbán nem akar konfrontálódni Pekinggel, mert most éppen nagyon nagy befektetéseket hajt végre hazánkban. Matura Tamás, a Corvinus professzora úgy fogalmazott a német újság megkeresésére, hogy Magyarország az utolsó uniós ország, amelyik nyíltan hirdeti baráti viszonyát Kínával.

Orbán Viktor Moszkvában
 
Moszkva, 2024. július 5. AOrbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 
 

Szijjártó Péter interjút adott a CNN késő esti adásában, ahol elmondta, hogy minél több fegyvert küldenek Ukrajnának, annál többen halnak meg, és nem látszik, hogy Ukrajna előrébb jutna ezzel a segítséggel. Se az EU, se a NATO stratégiája nem vezetett eredményre az elmúlt másfél évben. Elmondta, nincs megoldása ennek a háborúnak a harctéren. Jake Tapper műsorvezető erre úgy reagált, hogy az orbáni béketervet az ukránok úgy értékelik, mintha Ukrajnának meg kellene adnia magát a háborút kezdeményező agresszornak, és ha Orbán egyszerűen csak azt mondja, hogy hagyjátok abba az öldöklést, akkor ez olyan, mintha az ukránok beleegyeznének abba, hogy visszaadják az egykori területeket az oroszoknak.  A Trump iránti orbáni lelkesedésére, és mint reménybeli elnökre vonatkozó kérdésre a magyar külügyminiszter úgy válaszolt, soha olyan kiváló kapcsolatai nem voltak hazánknak Amerikával, mint amikor Trump volt az elnök. Ellenben előtte és utána, amikor demokrata elnök került a Fehér házba, tragikus lett a két ország közti viszony. Ez a mi tapasztalatunk, fogalmazott Szijjártó, aki jelezte, hogy ennek ellenére jó NATO-szövetségesek vagyunk, teljesítettük a GDP-arányos 2%-os katonai kiadásokra vonatkozó feltételt, és Amerika a 2. legnagyobb befektető Magyarországon.

Trumppal van esély a békére Ukrajnában – jelentette ki a magyar külügyminiszter a Reutersnek Washingtonban, a NATO-csúcson adott interjújában. A magyar álláspont szembemegy a NATO vezetőinek, beleértve Biden elnököt is, álláspontjával, mert utóbbiak szerint Kijevnek kell eldöntenie, mikor ül a tárgyalóasztalhoz és fejezi be a háborút. Szijjártó találkozott Dmitri Kuleba ukrán külügyminiszterrel, s utóbbi ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy semmilyen, a háború befejezését sürgető kezdeményezés nem alapulhat az oroszok narratíváján. Mire a magyar külügyminiszter: nem látja, hogy Oroszország fenyegetést jelentene a NATO-nak és az uniós tagállamoknak, mert racionálisan gondolkodnak az orosz vezetők, és nem kockáztatnának meg közvetlen konfliktust a Nyugattal. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén Washingtonban a Reutersnak kijelentette, hogy Orbán politikai vétséget követett el, mert nem tájékoztatta tervéről az uniós vezetők többségét, azokat, akik izolálni akarja Oroszországot.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.07.11., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit