Orbán szeret mindenkit provokálni
1/07/2024 06:10
| Szerző: Csernyánszky Judit/ Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Noha Orbán térdre akarja kényszeríteni az Uniót, maga is tudja, nem éri el a célját a ma kezdődő magyar uniós elnökség idején.
Trump nem egyszer megpendítette, elnöksége és most a kampány idején is, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphetne a NATO-ból. Az amerikai Foreign Policy magazin nyári számában számba veszik a lehetséges forgatókönyveket, amennyiben a volt elnök újraválasztása után beváltaná ígéretét. Ráadásul J.D Vance republikánus szenátor hasonló véleményen van, mert szerinte Európa a saját lábára állt, az utóbbi 8 évtizedben megerősödött, meggazdagodott, demokratikusan berendezkedett, stabil közösség lett – vélik az optimisták. S most, hogy a NATO 75. születésnapját ünnepli napok múlva Washingtonban, a kérdés Ukrajna megsegítése kapcsán is más optikát kap. A Foreign Policy viszont idézi Emmanuel Macront is, aki szerint ennek inkább az ellenkezője képzelhető el, sötétségbe, anarchiába fordulhat, az illiberalizmus elhatalmasodhat a régión, ha az ’Amerika az első’ szlogen vezeti a Fehér ház emberét. A világháborúk, illetve az azokat követő európai megosztottság – élükön a Szovjetunióval – viszont intő jelként szolgálnak. A Marshall Plan azonban, majd a NATO mindent megváltoztatott. Konrad Adenauer 1949-ben így fogalmazott: Az amerikaiak a legjobb európaiak, Washingtonnak köszönhetően temették el a múlt állandó rivalizálásait. Majd Nyugat-Európa sikeres nyugatiasítása – tekintve a minőségi életszínvonalat – vezetett a kelet-európai változásokhoz a hidegháború befejeztével. A politikai havilap leszögezi, valóban nem lehet tudni, Trump mire készül, azonban a kínai fenyegetés, amely Amerika ázsiai érdekeit sérti, hosszútávon nem zárja ki a Trump-féle elképzeléseket. Akár Trumptól függetlenül is. Ebben az esetben Európa el kezd fegyverkezni, megbomlik a katonai erőegyensúly az európai országok között. A gondolatmenetet ne is folytassuk tovább.
Orbán szeret mindenkit provokálni. Ezt tette az uniós elnökség szlogenjéül választott trumpi jelmondattal is, amikor a "Tegyük Európát újra naggyá programot hirdette meg". Tette ezt azért is, mert tisztában van azzal, hogy mennyire rettegnek kollégái Brüsszelben attól, hogy Trump még egyszer hatalomra kerül – írja a Le Monde. Persze Bóka János, a magyar uniós biztos azzal akarta elütni az egyértelmű trumpi utalást, hogy ő úgy tudja, Trump soha nem akarta Európát naggyá tenni. Noha Orbán Európát térdre szeretné kényszeríteni, hisz gyakran hasonlítja a volt Szovjetunióhoz, és hirdeti, hogy a nemzetek Európáját kellene a mostani helyett létrehozni, nagyon jól tudja, nem fogja elérni a célját. Bizonyos prioritásokat valóban felállíthat a féléves elnökség idején, vitákat szervezhet, viszont kompromisszumra és pártatlanságra kell törekednie, miközben mediátori szerepet tölt be. 2011-ben ezt meg is tette a magyar kormány, s erre maga Orbán Viktor is kitért egy interjúja alkalmából. Szóval, pestiesen szólva, nem kell ezt túlspilázni.
A Los Angeles Timesban pedig azt olvassuk, hogy valóban erősítheti az unióellenes retorikát az elnökség fél éve alatt Orbán, és valóban maga állíthatja fel az ügyek között a fontossági sorrendet, azonban olyannyira átmeneti lesz ez az időszak a bizottságok és frakciók át- és megalakulásával, hogy lényegi intézkedésekre aligha kerül sor.
Nagy reményeket táplálnak Orbánék a cseh ANO párt vezetőjével, Andrej Babissal és az osztrák Szabadságpárt vezetőjével, Herbert Hicklel, miszerint napokon belül létrehozzák az EU legnagyobb pártfrakcióját. Az amerikai NewsMax azonban rögtön az elején utal a frakcióalapítás szabályaira, miszerint a 27 tagállam egynegyedének a részvétele esetén jöhetne az létre. S megjegyzi, feltehetően ők most hárman az eddigi szélsőséges erőket is megosztják majd az Európai Parlamentben.
A republikánusok szócsövének tekinthető Washington Times arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Franciaországban a szélsőjobb, Le Pen pártja óriási győzelmet aratott vasárnap a parlamenti választások első fordulójában, addig Orbán Bécsben hozta létre két párttársával a Patrióták Európáért frakciókezdeményt. S itt Orbán úgy fogalmazott, hogy az emberek békét, rendet és fejlődést akarnak Európában, azonban a brüsszeli elit háborút, migrációt és stagnálást kínál.
A Financial Times értesülése szerint nem zárta ki a hozzájuk csatlakozás lehetőségét se a német AfD, se a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság Pártja.
Nem kizárt, hogy már a jövő héten meglátogatja Kijevben Orbán Viktor az ukrán elnököt, erről beszélt az ukrán tv-nek, az elnökhelyettes, Olha Sztefanisina és idézte őt az Ukrainszkaja Pravda. Elmondta azt is, hogy spéci emberek alkotják a magyar kormányt, amelyik egyébként 11 pontos követeléssel állt elő, s jó jel, hogy Ukrajna területi integritásának az ügye, annak megkérdőjelezése egyik pontban sem merült fel.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.07.01., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
