Pilz Olivér reagált a kormánymédia vádjaira: 20 ezer adományozója van a Tanítanék Mozgalomnak
11/08/2023 23:00
| Szerző: Klubrádió
Húszezren küldtek adományt a Tanítanék Mozgalomnak, amely sztrájkalapot hozott létre és sztrájkoló, illetve kirúgott tanárokat, veszélybe került iskolákat támogatott a többi között – mondta Pilz Olivér tanár, a mozgalom egyik alapítója, akit arról kérdeztünk, hogy a kormánypárti média szerint ők "is" külföldi pénzt kaptak, mint az ellenzék. Elmondta, elindulnak külföldi pályázatokon is, de ez csak a támogatások töredékét teszi ki.
Pilz Olivér tanárt, a Tanítanék mozgalom egyik alapítóját kérdeztük arról, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet cikke szerint ők „is” külföldi pénzekből éltek és működtek, mint az ellenzék.
Elsőként részletezte, hogy miket csináltak a Tanítanékkal az elmúlt egy évben. A Facebook-oldaluk elérése 3 millió körül van, a levelezőlistájuk nagyjából százezres, indítottak egy közéleti portált Szabad vonalzó néven. Emellett sok rendezvényt, demonstrációt szerveztek a fővárosban és vidéken a noÁr mozgalommal közösen. Sztrájkalapot hoztak létre a PDSZ alapítványával együtt, ezen keresztül 50 millió forintot juttattak sztrájkoló pedagógusoknak, segítettek kirúgott tanároknak, valamint Miskolcon az Ámbédkár iskola vagy Ózdon a Van helyed alapítvány fenntartására is tudtak pénzt adni. Ezekhez pénz kell, és büszkén mondhatja, hogy 20 ezren küldtek adományt nekik vagy rajtuk keresztül más szervezetnek. Voltak külföldi pályázatok, amelyeken részt vesznek, és a mai napig is mindenféle pályázaton elindulnak, hogy a pedagógusok mozgalmát életben tudják tartani, és nyernek is szerencsére sokszor.
Mindebből szerinte az látszik: az vádaskodás, hogy külföldi pénzekből élnek, mert csak ez a támogatásuk töredékét teszi ki. Vannak nagy adományozóik (nyilván kisebb számban) és rendszeres támogatóik is, tehát igazán a hazai támogatottságukból tudnak működni. Hozzáfűzte, ez talán egyre jobban is sikerül, mert ősszel az Európai Uniótól megkapják az Európai Polgári Díjat. Meg is köszönte a támogatók hozzájárulását, hozzátéve: ők az oktatási megmozdulásokat, szereplőket is támogatják.
Hogyan tovább?
Egy-másfél éve talán nem gondolták volna, hogy ilyen nagy lesz az adományozók száma, de sok munka is van emögött. Hangsúlyozta, hálózatosodási programot szeretne véghezvinni a Tanítanék, hogy minél több helyen minél több emberrel beszélgessenek arról, milyennek kellene lennie az oktatásnak. Az a cél, hogy minden tankerületben, lehetőleg minden településen legyenek olyan emberek, akiket bevonhatnak ebbe. Az oktatásügyben szerinte jó együttműködések vannak diák-, tanár- szülői és szakszervezetek között.
Az utcai jelenlétüket „racionalizálni” szeretnék, mert az elmúlt évben 15 tüntetést vagy akciót szerveztek és ezek nagyon sokba kerülnek. Inkább workshopokat szerveznek, újabb csoportokat akarnak elérni – tette hozzá.
Elfáradtak? Félnek?
Arra a kérdésre, hogy nem fáradtak-e el, különösen a státusztörvény elfogadása óta, azt mondta, szerinte az oktatásügyi szervezetek eléggé fel vannak paprikázva és egymást támogatva tudnak talpra állni. A Tanítanékban is van tucatnyi aktivista, aki folyamatosan ott dolgozik, ha közülük egy-két ember a gödör alján van, a többiek segítenek neki. Nemcsak a saját, hanem a többi oktatási szereplő nevében is azt mondta: folytatják a küzdelmet.
Van politikai fenyegetés, a kormány mindig azzal vádolja az oktatási szereplőket, hogy pártpolitizálnak, holott ők az oktatásról beszélnek, tehát „oktatáspolitizálnak”. A kormány ezeket a megmozdulásokat és a kritikákat is mindig behúzza a pártpolitikai térbe. 2016 óta eddig jutott a helyzet, hogy olyan jogszabályokat kell hozni, mint a „bosszútörvény”, mert nincs oktatási koncepció évtizedek óta, folyamatosan tákolni próbálják az oktatási rendszert. A státusztörvénynek semmi köze nincs ahhoz, hogy előmeneteli rendszert vázoljon fel a pedagógusoknak. Ehelyett politikai szándékot fejez ki, arról szól, hogy a hiányzó pedagógusok ellenére hogy lehet tűzön-vízen át az oktatás látszatát fenntartani, mert minőségről szó sincsen. Oktatási rabszolgává akarják tenni ebben az új státuszban a pedagógusokat – fogalmazott Pilz Olivér.
Maruzsa alternatív valósága
Szóba került Maruzsa Zoltán origós interjúja, szerinte amit az államtitkár állít, az alternatív valóság, köze nincs ahhoz, amit a szülők, a diákok, a tanárok megélnek nap mint nap. Hozzátette: nem is nagyon tudta kifejteni az államtitkár a jó dolgokat, mert nincsenek. Megjegyezte: Maruzsa mindenki mást vádol hazugsággal, holott ő az, aki magát buktatta le ebből a szempontból egy tévesen elküldött emaillel.
A pedagógusok közül nagyon sokan még tervezik a felmondást – ő is –, de amíg az ember nem tudja ellátni a családját, nem talál másik munkahelyet, addig nem lép. A nyáron, a tanév vége óta a szakszervezetek adatai szerint körülbelül kétezer ember távozott. Az új tanévben szeptember végéig kell nyilatkozniuk a tanároknak arról, hogy elfogadják-e az új státuszt, és ha nem, akkor november elsejével tűnnek el a rendszerből. Szerinte sokan ezt várják, mert akkor kapnak valamennyi, minimális végkielégítést.
Arra a kérdésre, hogy miért érzi fenntarthatatlannak a helyzetet, Pilz Olivér azt mondta: a folyamatos ellehetetlenítés, a pedagógusok hülyének nézése, az ellenük irányuló kommunikáció miatt – hogy a kormánypropaganda szerint léhűtők, akik délben otthon vannak, egész nyáron meg szabadságon, és hasonló „hülyeségek” –, mert ezek lenullázták a pályájuk társadalmi megítélését. Más pedagóguscsaládok gyerekeitől már hallotta, hogy lúzernek tartják a szüleiket, sikerült idáig juttatni a pályát, és ennek az ország fogja meginni a levét, mert (Maruzsa államtitkár adataival szemben) szakos tanárnak nem jelentkeztek többen.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán
2023. augusztus 11., péntek 16:45
Műsorvezető: Bolgár György
