Puzzle-ház és papírpáncél

Az előző adásban a vándorló életmód vizsgálatáig jutottunk, és egészen a 14. századig utaztunk vissza. Binder Mátyás történész, kulturális antropológus többek között arról beszélt, hogy mint sok más népcsoport, úgy a roma közösségek is elsősorban gazdasági, társadalmi okok miatt vándoroltak az elmúlt századokban. Sokszor romantikusan valamiféle ösztönt vagyunk hajlamosak társítani a karavános nomád élethez, de a kutatások alapján, ha egy bármilyen csoport, vagy annak egyes tagjai megtalálták a boldogulást egy országban, akkor általában le is telepedtek. Ahogyan ma is sokszor egy jobb munka, és más típusú élet késztethet minket, hogy egy másik országban keressük meg a számításunkat.

Az a fajta utazás, amelynek valóban az utazás a célja már ritkábbnak mondható. Mert, ha mondjuk, egy könyv alapjául szolgál, felvetődhet, hogy az utazásra eleve az élmények későbbi megörökítése miatt került sor. Ebben persze nem találhatunk semmi kivetnivalót. Főleg, ha sorra vesszük azokat a remekműveket, amelyek ily módon születtek. A 136. epizódban Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel ezt tettük. A Debreceni Egyetem adjunktusa az interjúban különbséget tett utazó és utaztató regény között. Előbbire fókuszált, amelyeket tekinthetünk egyfajta írott road movie-nak is. Nemes Nagy Ágnes útinaplóit hozta fel példaként, és bár kiemelte, a műfaj nem határozza meg feltétlenül a minőséget, az említett alkotások az élménybeszámoló jelleg mellett szépirodalmi értékkel is bírnak. Ahogy Szálinger Balázs Al-dunai álom című alkotása, vagy Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, amelyek szintén szóba kerültek a beszélgetésben.

Balajthy Ágnes azt is elmondta, az utazó regény hátteréül szolgáló helyváltoztatás nem feltétlenül határozza meg a cselekményt. Ellenben remek alapot szolgáltathat egy jó kis road movie-hoz. Egy novellából fejlesztették filmmé a Kerülőutak című alkotást, vagy éppen a Vadon című drámát. A műfaj – épp a mozgalmassága miatt – azonban annyira vászonra termett, hogy rengeteg önálló alkotás is kultikussá vált a kategóriában. Elég csak a Szelíd motorosokra, A család kicsi kincsére vagy a Thelma és Louise-ra gondolni.

Az interjúban említett utaztató regények azonban már sokkal kevésbé használják az A-ból B-be eljutást metaforaként. Sőt nem is annyira a turisztikai vagy éppen irodalmi érzékünket kívánják erősíteni. Ezek legfőbb célja a szórakoztatás. A más szóval pikareszk regény műfaja a 16. században jelent meg Spanyolországban, és egyik jellegzetessége, hogy fordulatos cselekménye nem valamiféle ívet követ, így az egyes epizódok ugyan összekapcsolódnak, de valójában felcserélhetők. Mint egy különleges kirakós. Így aztán az adásban el is távolodtunk az irodalomtól, és a kirakós, pontosabban a puzzle felé vettük az irányt. Ahogy a legtöbb játék, ez is folyamatosan fejlődik. A 3D változatát sokan már igen távolinak tartják az eredeti kirakóstól, mások viszont ebben látják az igazi kihívást. Czimmermann Balázs is, aki meglepő módon előbb kezdett foglalkozni a puzzle 3D-s változatával, mint az eredeti 2 dimenzióssal. A gyűjtő az általa összerakott épület vagy jármű maketteket egy külön, erre a célra készített polcrendszeren, a szennyeződésektől védve, letakarva tartja. Tervei között szerepel, hogy kiállítást rendez belőlük. Egy konkrét márkához ragaszkodik, amelyet azonban már nem gyártanak, így most is kutat újabb darabok után, amelyeket kirakhat.

Habár a 3D-s változat már egy speciálisabb anyagból készül, az eredeti puzzle papír. Egy olyan különleges anyag, amelyet az elmúlt évszázadokban a világ különböző pontjain újra és újra feltaláltak, és a kezdetleges mozitól a sárkányrepülőig mindenhez tökéletes alapanyagnak bizonyult. Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hol jelent meg először a papír, és elsősorban miből készült. Arról is mesélt, hogy a japánok magukról nevezték el, míg a kínaiak még a katonák „páncélját” is ebből készítették. Pelbárt Jenő elmondta, a történelem folyamán eddig kétszer alakult ki a világban papírhiány, mindkét alkalommal Egyiptomig utaztak a megoldásért, ahol a múmiákra tekert szalagokat vették kölcsön. Hozzátette, manapság annyira átalakult a papírgyártása és felhasználása, hogy efféle hiány feltehetően nem alakul ki újra.