Raskó: A kormánynak az öntözés bővítésére nincs pénze, pedig az megtérülne, szemben a stadionokkal

Állítólag a 2022-es év kísért a kukoricaföldeken, mert ha nem érkezik napokon belül jelentős csapadék, az akkori aszály ismétlődhet meg. Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük erről az Esti gyorsban, aki elmondta: két héttel ezelőtt fantasztikus állapotban voltak a kukoricatáblák Magyarországon (nemcsak a Dunántúlon, hanem az Alföldön és Észak-Magyarországon is).

Ehhez képest romlik a helyzet napról napra, de nem annyira drámai az aszály, mint 2022-ben, mert idén több csapadék esett. Nem lesznek olyan terméshozamok, mint amilyenekre két hete lehetett számítani, de nem is lesz olyan rossz, mint két éve. A Dunántúlon még mindig kedvező a helyzet, a Kisalföldön és Észak-Magyarországon egészen kitűnő állapotban van a kukorica. De lesznek olyan megyék, mint Bács-Kiskun vagy esetleg Szolnok, Csongrád, ahol az aszály már megérkezett és nincs elég csapadék a kukoricának, ott 3-4 tonna körül marad a termésátlag. Az alföldi területeket nagyon durván sújtja a meleg és az aszály, míg a Dunántúlon csak egyes helyeken van ilyen probléma – összegezte a szakértő.

Tett-e bármit a kormány az elhanyagolt állapotban lévő csatornákkal, a vízelvezetéssel kapcsolatban? – kérdezte műsorvezetőnk. Raskó szerint valamennyit tett, de közel sem annyit, amennyit kellett volna. Az Alföldön továbbra is nagyon elhanyagolt állapotban vannak a csatornák (a nagyok és a kicsik is), illetve a parcellákhoz vezető árkok úgyszintén. De az tény, hogy 2022-höz képest közel 50 százalékkal nőtt az öntözött terület nagysága. Ez látszólag nagy növekedés, ám valójában arról van szó, hogy nagyon alacsony szintről indult az egész, 110 ezer hektárról ment fel 150-re, ugyanakkor 5 millió hektár mezőgazdasági területről van szó, amelynek az öntözött terület még mindig nagyon kis százaléka. Nagyon el vagyunk maradva, a klímaváltozáshoz alkalmazkodásban nagyon rosszul áll az ország – közölte.

Hangsúlyozta: a kormány szavakban hirdeti az öntözés bővítésének szükségességét, de valahogy azok a nagy projektek nem indulnak be, amelyek a víz megtartásával kapcsolatosak. A Duna és a Tisza két oldalán kellenének szükségtározók, ahonnan elkerülhetne a víz a helyi csatornákba, de ezen a területen nem történt előrelépés. Amíg nem lép nagyot az állam és nem határozza el, hogy átfogó öntözési infrastruktúra-fejlesztésbe kezd, addig minden évben lesz több száz milliárd forint termelési értékkiesés, ami nemcsak a gazdáknak hatalmas veszteség, hanem a nemzetgazdaságnak is.

A kormánynak erre nincs pénze, de repülőtérvásárlásra meg telekommunikációra sok száz milliárdot elköltöttek. Az öntözés ráadásul látványosan megtérülne, hektáronként egy öntözött terület alsó hangon legalább ezer euróval tudja növelni a termelési értéket. Ez megjelenik terményben, exportban, jövedelemben egyaránt. Miközben a stadionok nem sok pénzt hoznak, inkább a fenntartási költségeik nőnek. Raskó György úgy gondolja, az állam picit jobban súlyozhatna ilyen területen és teremthetne olyan virágzó mezőgazdaságot a klímaváltozás ellenére is, ami az adottságai alapján járna ennek az ágazatnak.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI/Czeglédi Zsolt