Szemléletváltás kell a mezőgazdaságban, nem a háborúval kezdődtek a gondok
28/02/2024 19:55
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Az olcsó ukrán gabona miatt visszaszorultak a magyar termékek az európai piacokon, a bajok eredete ugyanakkor nemcsak a háborús országnak adott kedvezmény. Az elmúlt évtizedekben, részben az EU támogatási rendszere miatt, a magyar gazdák leszoktak a magasabb hozzáadott értéket képviselő élelmiszerek termesztéséről – mondta Raskó György agrárközgazdász az Esti gyorsban.
Európa-szerte egymást érik a gazdatüntetések, a minap Brüsszelben a demonstrálók traktorokkal törtek át rendőrségi kordonokat. Vannak akik a saját kormányuk egy-egy döntése – bizonyos támogatások megszüntetése – miatt, vannak akik uniós szintű változások miatt tiltakoznak. Kelet-Európában elsősorban továbbra is az okoz elégedetlenséget, hogy a gazdák nem tudnak versenyezni az ukrán termelőkkel, hiszen Ukrajna a háború elején szabadkereskedelmi státuszt kapott a gabonatermékekre és az élelmiszerekre. Emlékezetes, tavaly Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia is jelezte az unió felé, hogy versenyhátrányba került, mivel azonban csak jelképes kártérítést kaptak, az EU jóváhagyása nélkül vezettek be importtilalmat az ukrán termékekre.
Ez azonban nem oldotta meg a problémát, attól még, hogy Magyarország területére továbbra sem érkezik ukrán gabona, jelentős, Európán belüli exportpiacokon szorultunk háttérbe. Ukrajna a háború előtt a Fekete-tengeren keresztül távolabbi, például afrikai célpontokba juttatta el a termékeit, amióta viszont megkapta a szabadkereskedelmi státuszt minden erejével próbál az európai piacokon értékesíteni. Egyrészt mert praktikusan könnyebben tudja megoldani a szállítást, másrészt mert így biztos bevételhez jut – magyarázta Raskó György agrárközgazdász az Esti gyorsban.
A jelentős importőr Olaszország évtizedek óta fontos vevő volt a magyar gazdák számára, ezt Ukrajna gyakorlatilag elvette tőlünk – mondott példát Raskó. Ahhoz, hogy az exportpiacon háttérbe szorultunk persze a magyar kormány szintén a háború elején hozott intézkedése is hozzájárult, hiszen megtiltotta a gabona, ezen belül elsősorban a búza kivitelét. Így aztán az olaszok már csak kényszerűségből is az ukránoktól kezdtek vásárolni – tette hozzá.
A problémák ugyanakkor nem a háború kitörésével kezdődtek, legalábbis ami a stratégiát illeti. Amikor Lengyelországgal együtt beléptünk az EU-ba ugyanakkora volt a két ország agrárexportja – évente 3,5 milliárd euró. Mára a lengyelek átlépték az 50 milliárd eurót, mi pedig megrekedtünk a 10 milliárd fölötti szinten – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az Európai Unió – sok esetben földalapú – támogatási rendszere elsősorban a gabonafélék, a búza és az olajos magok termelésében teszi érdekeltté a termelőket, így aztán a magyar gazdák leszoktak a szántóföldi zöldség- és vetőmagtermelésről, a gyümölcstermesztési kedv is lankadt. Így a szántóföldek 85 százalékán mára négy növényhez kapcsolódik a termelés, ezek a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó – magyarázta Raskó. Mindez azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évtizedben extenzív irányú fejlődésre váltott. Arányaiban nagyobb földterületen kisebb értéket termelünk. Egy hektáron termelt búza ugyanis kisebb értéket képvisel, mint ugyanekkora területen termelt fűszerpaprika, burgonya vagy épp zöldborsó.
Lengyelország épp az ellenkező irányba ment: kifejezetten magas hozzáadott értékű termékek előállítására ösztönözte a gazdákat – ennek a fenti adatból látszik is az eredménye. Az agrárközgazdász szerint ezért és az ukrán termékek miatt kialakult versenyhelyzet miatt is érdemes lenne újragondolni, mit éri meg termelnünk.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2024. február 28., szerda 18:52
Riporter: Szénási Sándor
