Sargentini utóda szeptemberben Magyarországra érkezik vizsgálódni – Interjú Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselővel

Új ablakban

2021. június 12. Hetes Stúdió / részlet, Gwendoline Delbos-Corfield (21.06.12.)

10:53

00:00

Két szempontból is érdekes a döntés: egyrészt megerősítette a parlamentünk intézményi tekintélyét és szerepét, azt, hogy rendjén van az, amit és ahogy teszünk. Hiszen rengeteg kritikát kapunk mind az Európai Bizottságtól, mind az Európai Tanácstól. Most legalább visszaigazolást nyert, hogy helyesen járunk el. Másrészt visszatérhetünk a magyar ügyekhez, amelyek sajnos sehogy sem jutnak, juthatnak nyugvópontra – mondja a francia képviselő, Gwedoline Delbos-Corfield. Innentől kezdve ennek legitimitását senki nem kérdőjelezheti meg. Ez erőt ad nekünk ahhoz, hogy az eddig szinte reménytelennek látszó harcot ne adjuk fel, sőt az eddigieknél is keményebben folytassuk a küzdelmet a Tanáccsal és a Bizottsággal. Sokan hajlamosak voltak azt éreztetni, hogy kifáradt már ez a lendület, ráadásul a magyar kormány – ha harcot indított intézményünk ellen, akkor számtalan esetben úgy jött ki belőle, legalábbis úgy tűnt, hogy ő nyerte meg a csatát, mert a kormányfő úgy adta elő. Most már úgy ülhetünk le ismét az asztalhoz, hogy tessék, nekünk jogunk van végigvinni a 7-es cikkely szerinti eljárást.

Annak idején sikerült háromszor is meginterjúvolnom Judith Sargentinit, aki csalódott volt, mert a jelentés kétharmados támogatottsága ellenére nem érezte sem a bizottság, sem a tanács támogatását, kiállását és tenniakarását. A bírósági döntés eredményeként mi lesz a jelentés sorsa?

A jelentést 2017-ben írták, és hosszú időn át valóban semmi nem történt, ami nagy szégyen volt mindannyiunk számára, hogy őszinte legyek. A finn elnökség tette meg az első igazi lépést, amikor a meghallgatásokat napirendre tűzte. Ennek talán sokkal nagyobb volta jelképes üzenete, mint a valóságos, mert nagyon csúnyán jött ki belőle Magyarország és Lengyelország is. Azonban semmi nem történt a továbbiakban a horvát elnökség idején. Majd borzasztóan csúnya fejezet vette kezdetét, amikor a magyar és lengyel kormány zsarolni kezdte és megfenyegette vétójával az Uniót a következő hétéves periódus uniós költségvetésének az elfogadásakor, amikor kompromisszumot kellett keresni. Folyamatosan, hónapról hónapra akadályozta a jogállami mechanizmus vitájának lezárását, és a már kialkudott állásfoglalás után is alkudozni kezdett a költségvetés ratifikációját késleltetve. A Tanácsot ismét megzsarolta, míg végül az Európai Bizottság úgy nem döntött, hogy ismét kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Orbán-kormány ellen, ami a 16. lett a sorban.

Mennyi? Már 16-nál tartunk?

Így van. Ebből körülbelül 6-7 vonatkozik a jogállami normasértésre, a többi kereskedelmi, munkaügyi, vagy éppen bevándorlásügyi normasértés. Az is meglepett, hogy a portugál elnökség végül újabb meghallgatást kezdett el szervezni. Ugyebár a pandémia miatt is problémák voltak, mert ezeknek a meghallgatásoknak személyesen kell lezajlaniuk. Úgyhogy június 22-én lesz a második körös meghallgatás, ami óriási lépés az elmúlt két év semmittevéséhez képest és ezért sürgetjük is a Tanácsot, hogy dolgozza ki végre a jogállami mechanizmus eljárásrendjének tervezetét.

Mit lehet tudni erről az eljárásrendről?

Sajnos ez teljesen az Európai Tanács jogköre, mindenesetre teljes transzparenciát várunk el, azt, hogy egyértelműen kérje számon a magyar kormányon az uniós törvényeket. Azaz az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiapluralizmust, a civil szervezetek függetlenségét, a választójogi törvény alkotmány szerinti betartatását vagy éppen az LMBTQ-közösségek elleni diszkrimináció felszámolását is. A sort persze folytathatnám…

Látja a végét a 7-es cikkely folyamatának? Elképzelhető, hogy a 2022-es magyar választásokig érdemleges dolog történik még?

Nem, nem. Nem látom a végét ennek a folyamatnak, különösen azért nem, mert Szlovénia tölti be a soros elnökséget, márpedig köztudott a magyar és a szlovén kormány közti baráti kapcsolat. Tehát semmilyen előrelépést nem várok. De így van ezzel, úgy látom, a Tanács és a Bizottság is, mert már ők is a következő trióval, a franciákkal, a csehekkel és a svédekkel egyeztetnek, amikor érdemi előrelépés várható. Ugyanakkor tisztában vagyunk mindannyian azzal is, hogy az új jogállami mechanizmus meglehetősen új helyzetet teremt az EU számára, amelyben mindenkinek ki kell ismernie magát. A bizottság még mindig azt hangoztatja, van időnk, szerintünk azonban nincs.

Tehát nem fenyegeti a közeljövőben Magyarországot az, hogy megvonnák tőle a szavazati jogot vagy jelentős forrásoktól fosztanák meg?

Erre a közeljövőben nem kerül sor, de az új helyzet mégiscsak kényszer elé állítja a bizottságot és a tanácsot is.

Beszélgetésünkkel egy időben szavazták meg a képviselők, hogy beperlik az Európai Bizottságot, amennyiben tovább halogatja a jogállami eljárásrend kidolgozását és a szankciók kivetését. A koronavírus-járvány után kezd visszazökkenni az élet a régi kerékvágásba.

Így van. Azért szavaztuk meg ezt a határozatot, mert a Bizottság késlekedik teljesíteni feladatát. Azok a tagországok, amelyek törvénytelenül használják fel az uniós pénzügyi alapokat, mint például ahogy ez számos esetben igazolást nyert, Magyarország, ne legyenek jogosultak a költségvetési összegek lehívására. Elméletileg már január 1-től hatályba lépett az új jogállami mechanizmus, de június 1-ig haladékot adtunk a bizottságnak. Ellenben mind a mai napig nem történt semmi. Márpedig minden magyar állampolgárt érintenek így vagy úgy ezek a források.

 

Gwendoline Delbos-Corfield (kép: Facebook)

 

 

Két héten belül a parlament megküldi a bizottságnak ezt a határozatot. Utóbbi ön szerint reagál érdemben a kezdeményezésükre?

Minden jel arra utal, megértette a helyzetet a bizottság, hisz ezért is kezdeményezte az újabb kötelezettségszegési eljárást. Folyamatosan nyomást gyakorol rá a parlament, és most az az ígéret, hogy szeptemberig intézkednek. Négy hónap haladékot adott ugyanis a képviselőtestület.

A Klubrádió miatt indított kötelezettségszegési eljárásnak is lesz így határideje?

Így van, a 16 eljárás közül egy kifejezetten a Klubrádióra vonatkozik. Most egyelőre abban a fázisban van, hogy az Orbán-kormánynak a bizottság megküldi az eljárás szövegét, és adott határidőn belül a meg kell magyaráznia a bizonyítványát. Azaz indokolnia kell a kötelezettségszegési eljárásban felvetett állítások igazát vagy hamisságát. Most tehát a magyar kormánynál pattog a labda.

Közben azonban lassan osztják a Covid-segélyalapokat. Mi ennek a menetrendje?

Egyelőre azt vizsgálja a Bizottság, hogy mennyire felel meg a pénzosztás feltételéül szabott kritériumoknak az adott ország. Az első pénzek a nyáron érkeznek meg azokhoz, akik elsőként ratifikálták a parlamentjükkel a pénz szétosztására vonatkozó terveket. A Bizottság ezután megvizsgálja, valóban megfelelnek-e az előírásoknak. Magyarország nem az elsők között adta le a segélyalapra vonatkozó pénzelosztási tervét, de nem is utolsóként. Úgy tűnik, fontos a kormánynak, hogy minél előbb a pénzhez jusson. Én nem vagyok tisztában a költségvetési bizottság menetrendjével, de azt tudom, hogy akik rossz tervet adtak be, azok ősszel, de az is lehet, csak jövőre kapják meg a forrásokat.

Nemcsak nálunk, de most már Brüsszelben is egyre gyakrabban hallani, hogy az EU ezzel a pénzzel Orbán Viktor újraválasztását segítheti elő. Mit gondol erről?

Persze, amikor a magyar kormány kiadta az új szabályokat arról, hogy közérdekű cégeket, társaságokat magánalapítványokba szerveznek át, rögtön láttuk, hogy homályos, kétértelmű a szabályozás, ami felveti ennek a veszélyét. Illetve azt, hogy így akar időt nyerni a kormány a pénzek átcsoportosítására. Kértük máris a Bizottságot, hogy számoljon ezzel a veszéllyel. A segélyprogram része, hogy oktatásra kell költeniük a kormányoknak. Mi rögtön átláttunk a szitán: ezért hozzák létre ezeket az oktatási-egyetemi alapítványokat. Az átdolgozott tervben ez már nincs benne, de kértük a bizottságot, hogy sokkal alaposabban vizsgálják meg a terveket, hogy megtalálják, milyen trükkökkel akarják megszerezni az uniós pénzeket.

Akkor meg tudja nyugtatni a magyarokat, hogy jó helyre kerülnek a segélyalap forrásai?

Egyelőre csak azt tudom biztosan megmondani, hogy alapos vizsgálat fogja előzi meg a pénzek allokációját. Magyarország jelen pillanatban az az ország, ahol a legtöbb vizsgálatra és ellenőrzésre van szükség az összes közül. Sajnos azt nem tudom megígérni, hogy minden pénz oda kerül, ahová kellene, mert a bizottság időnként elnéz dolgokat. Mi, képviselők azonban a lehető legnagyobb alapossággal követjük nyomon a pénz útját, és jelezzük kifogásainkat. Nem vagyok naiv, nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni a dolgok, de azt kijelenthetem, hogy most felgyorsultak az események.

Találkozott elődjével, Judith Sargentinivel?

Igen, hat hónappal a megválasztásom után elutaztam hozzá Hollandiába, átbeszéltük a dolgokat. Most, hogy lassan vége a pandémiának, újra felkeresem. Egyébként pedig úgy néz ki, hogy szeptemberben Magyarországra utazik a csoportunk, hogy közvetlenül is megvizsgálhassuk, és személyes benyomást szerezzünk a magyar helyzetről. Tárgyalni szeretnénk a kormánnyal és civilekkel is, magyarázatot kapni a felvetéseinkre, és aztán újabb jelentést készítünk az Európai Parlamentnek – nyilatkozta a francia, zöldpárti politikus a Klubrádiónak.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.