Schiffer: Orbán és Gyurcsány egymást tartja a felszínen

Schiffer András ügyvédet, az LMP volt elnökét annak apropóján kérdeztük, hogy írt az új Indexre egy cikket, amelyben a választási törvény módosítását elemzi. A tervezet szerint az eddigi legalább 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell majd jelöltet állítania egy pártnak ahhoz, hogy országgyűlési választáson országos listája lehessen. 

A törvénymódosítási dömpingről általánosságban azt mondta: megint ugyanazt a játékot látjuk, amit az első felhatalmazás, az első, tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése idején. Akkor is a törvény elfogadása után másnap betolt a kormány rengeteg, konfliktust generáló, kedélyeket borzoló törvényjavaslatot. Szerinte ez kommunikációs elterelő hadművelet. A kormányoknak vakrepülés a koronavírus-krízis, és figyelemelterelésre rendkívül alkalmas, ha úgymond a perifériákon újabb tűzijátékokat lobbantanak fel – fogalmazott.

A választási törvény módosítása

Jó kérdés, hogy ennek mi az értelme, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kitartóan ismételgette, hogy a kamupártok kiszűrése. Ezt Schiffer András finoman fogalmazva mérsékelten hiszi el. Azt mondta: nyilvánvaló, hogy akik azért szerveznek pártot, mert a pár százmillió forintos állami támogatást akarják megkaparintani, azoknak semmi nehézséget nem jelent, hogy „27 helyett 50 palimadarat kell vásárolniuk”. Ennek komoly büntetőjogi következménye lehetne, de az elmúlt években nem volt, így szerinte a jövőben is ugyanúgy lesznek kamupártok.

Hozzátette: nagyon kevés dolgot tartott jónak a Fidesz választási törvényében, de a többes jelölés lehetővé tételét igen. Ez viszont nem egyenlő a végtelen jelöléssel. Ha valaki 3, 5, 10 lehetőséget kap, meggondolja, hogy adja-e a támogatását egy teljesen ismeretlen formációnak. Most viszont valaki akárhány aláírást adhat olyan ívekre, amelyeket nagyon könnyen lehet lemásolni. 

Másrészt felvetődik az is, hogy bankszámlát se lehet nyitni aláírásminta nélkül, a rendészeti igazgatás is így kezeli a szignónkat, tehát a választási szerveket is helyzetbe kellene hozni ennek a bevezetésével. Rengeteg ember jelentkezett elsősorban közösségi oldalakon, hogy mit keresett az aláírása XY kamupárt ívein, amikor pontosan tudja, hogy a nevét se hallotta még. Így két kattintással össze tudná hasonlítani a választási szerv az aláírásokat, és ha nem stimmel, kiadná a nyomozó hatóságnak.

Közölte: abban egyetért az ellenzéki tiltakozással, hogy a választási ciklus felezőjén túl finoman szólva nem sportszerű belenyúlni a játékszabályokba. Kicsit keményebben fogalmazva szerinte azt alkotmányba is kellene foglalni a jövőben, hogy a ciklus félidején túl „se kétharmaddal, se négyötöddel, sehogy se” lehessen változtatni a választási rendszer szabályain.

Joggal teheti fel bárki a kérdést, hogy 27-ről miért 50-re növelték a kötelezően indítandó egyéni jelöltek számát. A 27 kétszerese az 54, de ha annyit mondott volna a Fidesz, akkor az tényleg meghiúsítaná a két ellenzéki listát. Az 50 még nem hiúsítja meg, viszont helyzetbe hozza az egy lista leghangosabb híveit, mint a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferencet. Schiffer András úgy fogalmazott: „14 éve látható játék, hogy a jelenlegi és a korábbi miniszterelnök különböző húzásokkal folyamatosan egymás kedvében jár és egymást tartja a felszínen”. Tehát ha egy lista lesz, akkor sokkal könnyebb kormányoldalról az egész ellenzéket gyurcsányozni, míg ha két lista van, akkor eggyel nehezebb a Fidesznek meghangszerelnie a kampányát – tette hozzá.

A kétharmad lebontása

Néhány hete Elek István vetette fel elemző cikkében, hogy ha az ellenzék győzne 2022-ben, de nem szerezne kétharmados többséget, akkor milyen lehetőségei lennének lebontani a Fidesz rendszerét. Schiffer András azt mondta: minden tisztelete mellett óva intene az ilyen gondolatfutamoktól. Az viszont tény, hogy a Fidesz maga adott precedenst 2017-ben arra, hogyan lehet megkerülni a kétharmados szabályokat, amikor nem volt meg a kétharmaduk, és a Simicska-féle plakátokra hozott törvényt. Tehát van egy szűk ösvény, amelyet egy nem kétharmados győzelmet arató ellenzéki szövetség akár igénybe is vehet.

Jelezte, ugyan nem illik magánbeszélgetéseket kifecsegni, de olyan rég volt, hogy talán megteheti: úgy emlékszik, az MSZP-s Hiller István mondta neki a Fidesz 2011-es alkotmányozása idején, annak, hogy a kormánypárt a konszenzusnak még a látszatára se ad, szerinte az lesz a következménye, hogy az ország alkotmányos válságról alkotmányos válságra fog bukdácsolni.

Ha általános jelleggel, forradalmi hivatkozással tekintik érvénytelennek az alaptörvényt, és feles többséggel felülírnak kétharmados szabályokat, például az ügyészségi törvényt, akkor Schiffer szerint valóban ez lesz. Ha pedig ’26-ban újabb kormányváltás lesz, akkor „az ég irgalmazzon nekünk”, kő kövön nem marad. Felelős politikus próbáljon meg több ciklussal előre gondolkodni, elég baj az országnak, hogy a miniszterelnök ezt nem teszi – fűzte hozzá Schiffer András.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.