Simonyi: A magyar politika kétszázzal robog a zsákutcában, és azt hiszi, minél gyorsabb, annál jobb lesz

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pekingi látogatásán nemcsak találkozott és kezet fogott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem az orosz terminológiához illeszkedő szóhasználattal háború helyett „katonai műveletnek” nevezte a Moszkva által indított ukrajnai háborút. Emiatt összeültek a NATO-tagországok nagykövetei és a svéd nagykövet, és David Pressman amerikai nagykövet elmondta, a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal, miközben Moszkva agresszorként áll háborúban Ukrajnával.

Simonyi András volt washingtoni, illetve korábbi NATO-nagykövetet kértük az Esti gyorsban, hogy elemezze ezt a helyzetet. Azt mondta: neki nagyon úgy tűnik, hogy a magyar politika kétszázzal robog a zsákutcában, és talán azt gondolják az irányítói, hogy minél gyorsabban mennek befelé, annál jobb lesz. De a zsákutcákkal az a probléma, hogy egyszer csak véget érnek, és aztán meg kell tenni a hosszú utat visszafelé, majd a megfelelő irányba fordulni. Utóbbinak viszont nem látni jelét.

Ennek az egésznek az az olvasata Washingtonban, hogy Orbán eldöntötte, szerinte a Nyugat hanyatlik és Kína meg Oroszország felé kell fordulni – vélekedett a diplomata. Akinek konzervatív republikánus ismerősei mondták, hogy ez egészen elképesztő, és úgy tűnik, Orbán nemcsak elhiszi, hogy hanyatlik a Nyugat, hanem tesz is ezért.

Azt nem tudja, hogy augusztus 20-ára a Karmelitába meghívtak-e EU-s, NATO-s szövetségeseket, akik esetleg nemleges választ adtak diplomáciai csatornákon keresztül, de ezt is el tudja képzelni. Az önámításnak viszont fontos része, hogy meghívnak másokat, és ezzel brillírozik a magyar kormány.

Simonyi András úgy fogalmazott: a világ el van foglalva nagyon nagy dolgokkal. Először is ott van az ukrajnai katasztrófa, amit Amerikában egyáltalán nem felejtettek el, szerinte az Egyesült Államok ki fog tartani Ukrajna támogatása mellett. És természetesen koncentrálni kell a közel-keleti válságra, az Izraelt ért támadásra is; de Amerika erre teljes mértékben képes lesz.

Ebben az összefüggésben kell azt vizsgálni, hogy van a szövetségen belül egy bajkeverő ország, amely tulajdonképpen oldalt választott ebben a konfliktusban. „Legyen mindenki számára egyértelmű, hogy az Izraelt ért támadás mögött Irán és közvetve Oroszország áll” – fogalmazott a szakértő. Az a nagy kérdés, hogy egy NATO-szövetséges EU-tagország miként teheti meg, hogy ilyen helyzetben „kokettál, bratyizik” Vlagyimir Putyinnal. Washingtonban nem is vakarják a fejüket, inkább csak azt mondják, ez egészen elképesztő – ismételte meg.

Elképzelhető Magyarország kilépése ebből a szövetségi rendszerből, de Orbán pontosan tudja, hogy Magyarország „helyi értéke” a nullával lesz egyenlő, ha kilép az EU-ból és a NATO-ból. A miniszterelnök ezt tudja, és szerinte csak akkor történhet meg, ha ő úgy dönt. Simonyi András viszont attól tart, ez rossz kalkuláció. Abban a pillanatban, ha az EU és a NATO (az Egyesült Államok és szövetségesei) egzisztenciális fenyegetésnek fogja fel Magyarországot, meg tudja találni annak a módját, hogy kipenderítse ezekből a szervezetekből. Nem tartunk itt, de a magyar lakosságnak el kellene gondolkodnia azon, hogy a kormány milyen irányba tart – vélekedett.

A lengyel választással kapcsolatos kérdésre azt mondta, Washingtonból nézve a magyar ellenzék nemcsak erőtlen, hanem láthatatlan is. Ez nem jelenti azt, hogy az társadalomban egyik pillanatról a másikra ne történhetne óriási változás. Minél jobban hasonlít diktatúrára egy ország, ez annál könnyebben fordulhat elő, mert a diktatúrák története olyan, hogy a dolgok egy szikrától változnak meg, ezt mutatja a cári Oroszország és a Szovjetunió összeomlása is. Simonyi András szerint ha Magyarország számára a nemzetközi feltételrendszer kedvezőtlenül alakul, az megmozdíthatja a lakosságot.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI