Skandináv vámpírok és táncoló bábok

A műsor első felében a skandináv filmek sikertörténete volt a téma. Bárdos Csaba elmondta, hogy az északi területek filmalkotásainak kultuszát részben a szintén abban a közegben született irodalmi művek adják. Hozzátette, körülbelül a 2010-es évektől számítjuk a skandináv filmek mostani hullámát, de a történetük természetesen sokkal régebbre nyúlik vissza.

A filmesztéta elmondta, a skandináv alkotók művei már a film történetének elején megjelentek. 1904-ben horrorisztikus hangulatú filmekkel tették le névjegyüket. Elsősorban vámpíros tematikájú filmek láttak napvilágot. Először a dán filmesek mutatkoztak be, és csak őket követték alkotásaikkal a svédek.

Bárdos Csaba kiemelte, vita tárgya szokott lenni, hogy mely államok műveit sorolják a szakértők a skandináv filmkultúrába, de mára elfogadott az izlandi, a norvég és a finn filmeket is a csoport részének tekinteni.

A kezdeti időszakban is nagy volt az átjárás a szomszédos országok filmjei között, illetve a Skandináviában befutott művészek hamar megpróbálkoztak betörni Hollywoodba. Sokaknak sikerült, másoknak, mint Greta Garbónak például nem, tette hozzá Bárdos Csaba, hiszen ott szembesültek azzal, hogy az amerikai film elbeszélésmódja egészen más, mint amihez ők szoktak.

Magyarországon viszonylag hamar, az elkészültük után, az 1910-es, 20-as években bemutatkoztak a skandináv filmek. Persze csak a külvárosban felépített mozikban, amelyek akkor a vásár mulatságot képviselték, így nem kaphattak helyet a város közepén.

Bárdos Csaba arról is beszélt, hogy bár sajátos hangulatuk van a skandináv filmeknek, az adott történelmi időszak határozza meg a film jellegét.

A műsor folytatásában Mórocz Adrienn színművésszel beszélgetett Gálvölgyi János. A színésznő mesélt arról, hogy miután negyedszerre sem vették fel a Színművészeti Egyetemre zenés szakra, inkább a bábművész szakot választotta, ahol már sikerrel járt. Hozzátette, hogy már a felvételi idején érezte, hogy ez sokkal több, mint pótmegoldás, és rengeteg lehetőséget rejt a bábozás.

Mórocz Adrienn a bábozás több műfaját is megkedvelte, de igazán a paraván mögötti játékot szereti, illetve azt, ha az árnyjátékot ötvözheti a tánccal.

Ez nem véletlen, hiszen színészi pályafutása előtt táncosnak is készült. A Pécsi Művészeti Iskolában tanulta az alapokat, de nem érzett magában elég tehetséget ahhoz, hogy végül is a táncra tegye fel az életét. A zene azonban azóta is része a munkájának, mivel gyerekkoncerteket is ad.

Bozsik Yvettel már több alkalommal dolgozott együtt bábművészként. A Pöttyös Panni előadásba például férje, Kovács Lehel révén került bele, aki akkor már játszott az előadásba, és Mórocz Adrienn elmondása szerint olyan bábművészt kerestek mellé, aki alacsonyabb nála.

Kovács Lehellel egyébként két kislányt nevelnek, és nagyon fontosnak tartják, hogy fenntartható, zöld életet éljenek. A színművész elmondta, az utóbbi idők kevésbé munkás rendje lehetőséget adott arra, hogy több időt töltsenek együtt, és ő olyan dolgokat is kipróbálhasson, amelyeket addig csak szeretett volna, mint például a kenyérsütés.

Színészi és énekesi elfoglaltságai mellett Mórocz Adrienn sokat szinkronizál. Többek között Marvel Kapitánynak is ő kölcsönzi a hangját. Elmondta, szinte több visszajelzést a szinkronszerepeiért, mint a színpadi fellépései után.

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Fotó: MTI/Kallos Bea