Sportágak és korszakok felett álló legenda – Benedek Tiborra emlékeztünk

A Hosszabbítás legnehezebb adása volt az e heti, mert a múlt csütörtökön elhunyt Benedek Tiborra emlékeztünk. Amiről műsorvezetőink és vendégeik nem beszéltek, az a rossz, a betegség, az utóbbi hetek-hónapok történései. A jóra emlékeztek, és a jó dolgokon keresztül idézték fel Benedek Tibor pályafutását, személyiségét.

Segítségünkre volt ebben Fodor Rajmund kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, csapat- és szobatárs, barát, Szabó Zoltán, szintén korábbi klubtárs, aki Benedek mellett részese volt az Újpest 1994-es BEK-győzelmének, és Takács Márton, az Eurosport újságírója, aki szép búcsúírással tisztelgett a klasszis emléke előtt.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy lebénította az országot a tragédia. Fodor Rajmund szerint azért, mert tiszteleg az ország Benedek Tibor emberi nagysága előtt, hogy mennyire egyenes, tisztelettudó, milyen akaraterejű, karizmatikus ember volt. Közös pályafutásukról azt mondta: „Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ebbe a 30 évbe kerültem bele”.

Szabó Zoltán felidézte, hogy a BEK előtt az ifiválogatottal már ’89-ben Európa-bajnokságot nyertek, a vízben csöndes volt, ezzel alapozta meg, hogy a parton vezéregyéniség legyen. Az Újpestbe úgy igazolt, hogy vállalta a konkurenciát Dala Tamással, Nitsovits Tamással, Varga Zsolttal, a korszak nagy játékosaival. Ráadásul kevesebbet is fizettek, mint a másik két csapat, amely hívta a KSI-ből, de neki az Újpest korszerű játéka tetszett.

Milyen volt Benedek Tibor egy buszúton? Keresztrejtvényben le lehetett győzni – egyszer, mesélték a csapattársak, akik külön kerestek valamit, amiben jobbak tudtak lenni nála. Fodor Rajmund felelevenítette, hogy Benedek már bőven jó vízilabdázó volt, amikor rákapott a sakkra, utánaolvasott, és folyton játszotta, összecsukható sakktáblával utazott. Ez is a stratégiai gondolkodását és a megfontoltságát mutatta.

Szabó Zoltán felidézte, hogy az edzéseket mindig rendkívül komolyan teljesítő Benedek nem tudott bukófordulózni, emiatt mindig hátrányba került, de a legtöbb esetben úgy is megverte őket. Egyébként 30 fölött megtanulta ezt is. Takács Márton ehhez hozzátette: ő maga mondta, hogy nem volt olyan tehetséges, mint Kásás vagy Varga Dénes (Dumi), de elképesztőe szorgalmas volt: lámpaoltásig és még azon túl is ott volt az uszodában, vasárnap is, nyáron is, ezért lehet azt mondani, hogy sportágak és korszakok felett álló legenda. 

Milyen volt Benedek Tibor szobatársként? A válogatottnál hét év tapasztalatairól tudott beszámolni Fodor Rajmund, és ez az időszak magában foglalta a Honvédnál együtt töltött három évet is. Le tudott lazulni, ha arra volt szükség, ment a viccelődés is, mert „anélkül nem vízilabdás a vízilabdás”, de egymás személyét mindig tiszteletben tartva. Egyébként meg szeretett sportágukról beszélgettek a legtöbbet, a csapattársakról, hogy kire férne rá egy kis pozitív töltet, és természetesen az ellenfelekről, hogy ki van most nagy formában.

Szabó Zoltán másodedzőként kísérhette el Benedeket a 2014-es Világkupára, ahol az volt az egyik feladata, hogy minden meccset fölvegyen. Azokat aztán vacsora után odaadta a szövetségi kapitánynak, aki sokszor éjszakába, hajnalba nyúlóan vágta össze magának, hogy másnap meg tudja mutatni a játékosoknak, kire kell figyelni. Nem volt olyan kevésbé erős ellenfél, amellyel kapcsolatban ne várta volna el ugyanezt az alapos munkát. Egyébként egy „őrült” olasz rajongója összegyűjtötte a kinti meccseit, megszerezte a magyarországiak felvételeit is, és még edzői pályafutására készülve több mint 450 mérkőzést elemzett, vágott meg, hogy leszűrje belőlük a tanulságokat.

Műsorunkban szóba került az is, hogyan motiválta másképp (de ugyanúgy hatásosan) a többieket Benedek Tibor edzőként, mint játékosként, és hogyan faragott Kemény Dénes kapitány igazi csapatembert a sokszoros gólkirályból. Azért a 2000-es olimpia döntőjében négy gólt dobott:

Benedek Tibor játékosként klub- és válogatott szinten is minden lehetséges nagy trófeát begyűjtött; a nemzeti csapattal a három olimpiai győzelme (2000, 2004, 2008) mellett világ- (2003) és Európa-bajnoki címet (1997), világkupa- (1995) és világliga-sikereket (2003, 2004) ünnepelhetett. Tagja a sportági Hírességek Csarnokának, és egyike a vízilabdázás tíz háromszoros olimpiai bajnokának. 

Az edzői munka már visszavonulása előtt is érdekelte: 2010-től Kemény Dénes szövetségi kapitány segítője volt. 2013. január 10-től 2016. december 31-ig töltötte be a férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitányi posztját. A 2013-as férfi vízilabda-világbajnokságon Barcelonában győzelemre vezette csapatát. A hazai rendezésű Európa-bajnokságon irányításával a csapat ezüstérmet szerzett. 

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: T. Balogh László