Szakértő: Még nem létező törvény alapján járt el a kormány az új korrupcióellenes hatóságnál

Az elmúlt időszakban a magyar kormány több javaslatot is benyújtott az országgyűléshez, hogy hozzájusson a visszatartott uniós támogatásokhoz.  Ehhez kapcsolódóan összeállították azt az Alkalmassági Bizottságot, amely kiválasztja majd az úgynevezett Integritás Hatóság vezetőit. Hogy ez mit jelent valójában, arról Gadó Gábor ügyvédet, az Igazságügyi Minisztérium egykori helyettes államtitkárát kérdeztük az Esti gyorsban.

Szerinte ez vélhetően ahelyett van, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozna az ország. Ez a mostani megoldás azonban nem is emlékezet arra: bonyolultabb, és a leendő Integritás Hatóság jogkörei is jóval szűkebbek, mint az EU-s ügyészségé lenne. Ez a hatóság a magyar jogrend keretei között működik majd, a meglévő szabályok, intézmények és személyek által kialakított rendszerben, tehát még ha a legrátermettebb ember kerülne is a hatóság élére, akkor is borzasztóan nehéz dolga lenne.

Elmondta: az Alkalmassági Bizottság feladata, hogy kiszűrje a vezetésre pályázók közül azokat, akiket valamilyen okból nem tart alkalmasnak, és összeállítson egy listát, amelyet majd átad az Állami Számvevőszék elnökének, aki „azért nem áll hihetetlenül messze a kormányzattól”. Aztán az ÁSZ-elnök tesz javaslatot a vezető személyéről köztársasági elnöknek.

Hangsúlyozta: az egész Alkalmassági Bizottság úgy állt fel, akkor írták ki a pályázatot (szeptember 23-án), amikor az erről szóló törvényjavaslatot még csak benyújtották a parlamentnek. És amikor lejárt a jelentkezési határidő, október 6-án, akkor se jelent meg a törvény, tehát a pályázatot anélkül folytatták le, hogy a törvényt kihirdették és hatályba lépett volna. (A Magyar Közlöny október 10-i számában jelent meg az Integritás Hatóságról szóló törvény.) Tehát, mint Gadó Gábor fogalmazott, mire véget ért a pályáztatás, a törvény még nem létezett. Vagyis szerinte egy „nem létező törvényből” fakad minden jogosítvány és döntés, amit ez a három ember birtokol és hoz.

Így – tette hozzá – az eufemizmus, hogy ingoványos talajon állna a testület, ennél rosszabb a helyzet, „nincs talaja”. A kormány vélhetően két dologra gondolt: sürgette az idő és nem foglalkozott azzal, hogy előbb írják ki a pályázatot, mint hogy a törvény hatályba lépne.

Szerdán számoltunk be arról, hogy Bod Péter Ákos közgazdász is jelentkezett az Alkalmassági Bizottságba, de nem került be, amin nem lepődött meg.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra.