Személyeskedésig fajult a vita Navracsics és egy momentumos között

„A tudás hatalom” - ez volt a címe a Tabumentes Országmentés Csoport szerdai vitájának. A cím alapján sok minden belefért a másfél órás eseménybe. A momentumos Kádár Barnabás először arról beszélt, hogy szerinte mások mellett a blockchain és a mesterséges intelligencia fejlődése jelent majd komoly kihívást az emberiségnek az elkövetkező években.

Az Európai Bizottság magyar tagja, Navracsics Tibor szerint azonban nem könnyű az összes EU-tagállamot közös nevezőre hozni. Kádár Barnabás viszont állítja: a mesterséges intelligenciával és technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket mihamarabb EU-s szintre kell emelni.

Persze nagy kérdés, mennyire szerencsés egyáltalán, ha nagy mennyiségű adatot gyűjtenek rólunk. Az MTA nyelvész főmunkatársa, Raátz Judit úgy véli, minden változásnak az oktatásban kell elkezdődnie. Aminek a helyzetét jelenleg siralmasnak látja. A tudós szerint az oktatási koncepciók gyors váltogatása a problémák egyik fő forrása. És persze az oktatási körülmények sem a legjobbak.

A magyar oktatás helyzetéről később Navracsics Tibor optimistább képet festett, de először arról kérdezték: mit tesz az EU az álhírek és a dezinformációk ellen? A biztos azt emelte ki, hogy a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minél többet törődjenek oktatásukban a kritikus olvasási készségeket és hogy az EU maga is támogat olyan civileket, akik a dezinformációk ellen küzdenek.

Kádár Barnabásnak az álhírekről az adófizetői pénzből megtámogatott kormányközeli médiumok jutottak eszébe. Szerinte a magyar kormány nemhogy nem tesz az álhírek ellen, inkább segíti azok terjedését.. És a momentumos politikus is negatívan látja az oktatás helyzetét. A gondok pedig szerinte nem csak a közoktatásban jelentkeznek. Raátz Judit a szabad tankkönyvválasztás lehetőségének elvételét is fájlalja.

Ennyi negatívum után Navracsics Tibor megpróbálta menteni a menthetőt. Arról beszélt, hogy a magyar oktatásnál sokkal rosszabb helyzetben lévők is vannak, bár azt elismerte, hogy ez "nem mentség". Viszont a helyzet javítása érdekében szakpolitikai párbeszédet sürgetett. A biztos szerint egyébként a magyar oktatásnak a portugál lehetne a követendő példa. Portugáliában a pártok között konszenzus alakult ki a fejlesztések szükségességéről és irányáról, így kormányváltások után is tovább futhat a korábban kidolgozott koncepció.

Kádár Barnabás egyre feszültebben hallgatta a fideszes politikust. Kifejtette, szerinte mi a valós oka annak, hogy a kormány ragaszkodik az MTA átszervezéséhez. Szerinte a kormány egyszerűen attól tart, hogy a megváltozó uniós szabályok miatt Mészáros Lőrinc érdekeltségei nehezebben juthatnának uniós forrásokhoz. A vita ezután csapott át személyeskedésbe – Navracsics Tibor azonban érdemi magyarázatot nem adott a megfogalmazott kritikákra. Az MTA körül kialakult helyzetet pedig úgy kommentálta: nem érti, miért nem születik konszenzus. (Az érdemi párbeszéd hiányáról talán Palkovics Lászlónál lenne érdemes érdeklődnie.)

A vitán végül szóba került az oktatás és az identitás kérdése is: abban mindenki egyetértett, hogy az iskoláknak van szerepe az identitásképzésben. Navracsics Tibor és Kádár Barnabás egyaránt az Erasmus-ösztöndíj jelentőségét emelte ki. Az EU-biztos és Raátz Judit pedig abban értettek egyet, hogy a tanárok megbecsültségét is mihamarabb rendbe kell tenni. Míg Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az utóbbi időben magyar egyetemek komoly uniós elismerésben részesültek, amire büszkék lehetünk.

(kép: flickr.com)

Az összeállítást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.