Tájfutás a tell halmokig
20/01/2023 13:44
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A növénymintájú virágágyásoktól a kőkori szertartásokig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kiderítettük, hogy milyen örömöket és veszélyeket rejthet a tájfutás.
A korábbi adásban bemutattuk, hogy a 17. században születtek meg a francia kertek, majd a túlzott kimunkáltságra válaszként a következő évszázadban megjelentek az angolkertek. Természetesen a tájkép látványos kialakítására a 20. században is igényt tartottak a kastély-, illetve később villatulajdonosok. A szakemberek sokat merítettek az elődök eredményeiből. A romantikus hatások mellett a mértani kialakítás is divatos volt, amely ekkorra inkább puszta funkcionalizmussá alakult. A második világháború után is ezt az irányzatot követték.
Megtervezett kerteket ma már inkább monumentális villáknál találhatunk, vagy felújított kastélyok előtt, mint amilyen a Versailles-i, amely mértani kert lévén a szabályosságra törekedett, de egyik fő érdekessége a labirintus.
És amennyire az megnehezíti a célba érést, annyira megkönnyítheti a tájékozódást egy terület mértani elrendezése. Valószínűleg ezért nem rendeznek tájfutó versenyt francia kertben.
Máshol viszont annál inkább. Sőt, hazánk a sportág alapítói között volt annak idején.
Morandini Viktor, a Tabáni Spartacus SKE egyesületi elnöke beszélt a tájékozódási futás öröméről és veszélyeiről. A 213. epizódban elmondta, náluk ez a sport családi hagyomány. Már a nagypapája is tájfutó volt, akit az anyukája követett, majd ő. Morandini Viktornak két kislánya van, és természetesen örülne, ha ők is a tájfutást választanák, de számára az a fontos, hogy annak az alapgondolatát, a természetszeretet magukénak vallják majd. Az interjúból kiderült, hogy rendeznek versenyeket erdőben és városban egyaránt.
Ha valaki vizsgálna egy futót, akkor nem csupán a test szimmetriáját vehetné észre, hanem a mozgásét is. Az összemérhetőség, a harmónia iránti vágyat két hete Nagy Dénessel az ókortól kezdve vizsgáltuk. Most még régebbre utaztunk vissza az időben.
Az ember ugyanis a kezdetektől törekedett a rendre. A régészek által feltárt kőkori nyomok is olyan szertartásokra utalnak, amelyek ezt bizonyítják. Tóth Gyöngyi kulturális antropológus, vallástörténész elmondta, az írásbeliség előtti időben is felfedezhetők olyan jelenségek, mint például a tell halmok, amelyek egymásra rétegzett lakóhalmok voltak időszámításunk előttről elsősorban a Közel-Keleten, vagy szimbólumok, amelyek szimmetrikusak. Ezek nagyrészt azzal vannak összefüggésben, hogy akkoriban az emberek ciklikusan szemlélték az élet haladását, míg ma lineáris a világfelfogásunk.
2023. január 18. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
