Tömeges sasmérgezés – mi áll a háttérben?

Ebben az évben már tizenkét sas esett mérgezés áldozatául, és csak az utóbbi egy hónapban hét különböző helyszínen kerültek elő mérgezéses tüneteket mutató elhullott ragadozó madarak, emlősök és mérgezett csalétkek – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: nem új keletű ez a jelenség. Száz éve gyakori volt, hogy mérgezéssel öltek ragadozó madarakat, de szerencsére ez visszaszorult az utóbbi évtizedekben a törvényi szabályozás miatt és azért is, mert megváltozott a hozzáállás. Azonban amióta elkezdtek visszatelepülni ragadozó madarak, megint gyakoribb lett, azóta küzdenek is ez ellen. 

Szerinte valamilyen vélt vagy valós gazdasági érdeksérelem követik el ezeket a mérgezéseket, és fontos hangsúlyozni, hogy mind a mérgezéshez használt anyag, mind a cél, amiért elkövetik, mind különböző szabálysértéseket és bűncselekményeket merít ki. Ha például valaki több réti sast megmérgez, az már bűncselekménynek számít, méghozzá halmozottan? nemcsak természetkárosítás és állatkínzás, hanem tiltott anyag birtoklása (és orvvadászat – a szerk.) miatt is. Egytől öt évig terjedő szabadságvesztést és sok millió forintos bírságot kaphat érte az illető.

Amikor találkoztak ezzel a problémával, akkor nemzetközi példák alapján Magyarországon is elkezdtek kutyákat képezni tetem- és méregkeresésére. Jelenleg két ilyen kutyás egység van az országban, de ez a probléma nem áll meg az országhatárokon, ezért egy európai uniós projekt révén a környező országokkal együttműködve derítik fel az ilyen eseteket.

Úgy tűnik, mintha most nagyobb hullám indult be idén a mérgezésekben. Csak feltételezés, hogy azt gondolják az elkövetők, most kisebb a figyelem. Nyilván az ő munkájukat is megnehezíti a járványhelyzet, de minden előírást betartva megpróbálják fokozni is a kutyás jelenlétet a terepen. Az idei évben már 77 tetemet találtak a kutyás egységek hét megyében, valószínűleg már országszerte vannak ilyen esetek.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: AngMoKio/Wikimedia Commons