Történelmet írtunk: Magyarország ellen indult először jogállamisági eljárás

A nemzetközi jogász szerint az eljárást megindító Európai Bizottságot nem hatja meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hivatkozása a Fidesz kétharmados választási felhatalmazására, az sem lehet véletlen, hogy az eljárás megindításával kivárták az Orbán Viktor kormányfő vezette párt legújabb választási győzelmét. Hoffmann Tamás szerint a jogállamisági mechanizmus alapja az Európai Unió költségvetésének védelme a jogállamiságot sértő magatartásokkal szemben. 

Bármennyire is hangsúlyozza a magyar állam, hogy a gyermekvédelminek nevezett, de valójában homofób törvény miatt támadja őket Brüsszel, ez rendkívül valószínűtlen. A nyilvánosságra került információk alapján úgy tűnik, hogy az eljárás megindításának a legfontosabb oka a mezőgazdasági támogatások jó részének egy elég jól meghatározható csoporthoz kerülése – tette hozzá.

A legtöbb európai uniós eljárás jelentős mértékben informális egyeztetésen alapul, nagyon sokáig egyeztet az érintett állam és az Európai Bizottság (az Orbán-kormány különböző ciklusait már régóta figyelemmel kísérik), és ha úgy tűnik, hogy nem tudnak közös nevezőre jutni, akkor lépnek ki a nyilvánosság elé, de még ilyenkor is van lehetőség, hogy ne szabjanak ki szankciókat – mondta a nemzetközi jogász.

Hoffmann Tamás szerint – a nyilvánosságra került információk alapján – a bizottság leginkább az európai uniós támogatások felhasználásának módját és a korrupcióellenes küzdelem nem megfelelő hatékonyságát kritizálja. Ez nyilván összekapcsolódik több más tendenciával is, amit az Európai Unió megemlít, így a médiapluralizmus és a bírósági függetlenség sérülésével, vagy a szexuális kisebbségek helyzetének romlásával is, de a számukra a legproblémásabb, így a mechanizmus legeslegfőbb indoka az uniós támogatások felhasználásának módja. Ezek a gondok gyakorlatilag az EU-hoz csatlakozásunk óta léteznek, és egyre csak romlanak, ráadásul sajnos úgy tűnik, hogy a magyar állam ezeket a visszásságokat nem is próbálja meg rendezni. A jogász megjegyezte, hogy az EU a legutóbbi (2021-es) jelentésében már felhívta a figyelmet arra, hogy például az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) együttműködik ugyan a magyar hatóság – sőt még eljárások is indulnak –, de nem feltétlenül fizettetik vissza az érintett személyekkel az uniós költségvetési támogatásokat, ami azt sejteti, hogy vannak olyan gazdasági csoportok, amelyek kiváltságosak, ellenük nem indul eljárás.

A jogállamisági mechanizmus rendkívül új eljárási lehetőség (az Európa Tanács és az Európai Parlament rendelete hozta létre a tavalyi év végén), és két állam – Magyarország és Lengyelország – mondta azt, hogy ez jogellenes, mert ebben a formájában ennek az eljárásnak a lehetősége nincs benne az uniós alapító szerződésekben. Úgy vélték, hogy az EU-s szervek túllépték a hatáskörüket. Erre született az a kompromisszum, hogy addig nem fogják alkalmazni a mechanizmust, amíg az EU bírósága ki nem mondja, hogy összhangban áll-e az EU-s joggal vagy sem. Ez nem olyan régen megtörtént, és így lett lehetősége a bizottságnak arra, hogy elindítsa az eljárást. Ennek lényege (és ebben különbözik a korábban ismert 7. cikk alapján megindított eljárástól), hogy igazából az EU költségvetését érintő jogállamisági kérdésekkel foglalkozik, és ennek kapcsán tehet olyan intézkedéseket, amelyek arányosan próbálják megbüntetni az adott államokat, amelyek veszélyeztetik az Európai Unió költségvetését. Nem tudjuk pontosan, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, hisz Magyarország az első olyan állam, aki ellen ezt megindították. Mondhatjuk hogy történelmet írunk – fogalmazott Hoffmann Tamás.

Ha Magyarország megfelelő válaszokat tud adni a bizottság által felvetett aggodalmakra vagy időközben megváltoztatja a jelenlegi elutasító magatartását, és határozott intézkedéseket tesz a hiányosságok orvoslására, akkor nem kell feltétlenül szankcionálni hazánkat. Ha viszont ez nem történik meg, akkor valószínűleg az EU a közös költségvetési kifizetésekből valamekkora összeget vissza fog tartani. Ehhez a tagállamok legalább 55 százalékos támogatottsága, illetve olyan szavazati arány kell, ami az EU lakosságának 65 százalékát is képviseli. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy ez a szavazati többség meglenne – fejtette ki az ügy jogi hátterét Hoffmann Tamás.

Zárásként hozzátette, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem kötelezettség Magyarország számára, ez nem feltétele annak, hogy elkerülje a jogállamisági mechanizmust, ráadásul egy ilyen lépés óriási presztízsveszteség lenne a kormány számára, hisz évek óta azt hajtogatják, hogy soha nem fognak hozzá csatlakozni. Hoffmann Tamás szerint ezzel együtt az országnak gazdasági szempontból nagyon nagy szüksége van az EU költségvetéséből származó pénzekre, ezért a kormány valamilyen kompromisszumot akar majd kötni az Európai Unióval. Talán már az is lenne, ha ténylegesen együttműködne az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).

A teljes beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!