Trianonról a nemzetközi lapok tükrében

A londoni Reuters esztergomi és párkányi keltezésű Trianon-cikke azzal indul, hogy a Magyarországot Szlovákiával összekötő, a németek által 1944-ben felrobbantott hidat 2001-ben újjáépítették ugyan, és át lehet járni a szomszédos országba, de sok magyar számára száz év elteltével is nemzeti traumának számít az 1920-ban aláírt szerződés, amely elvette az ország területének a kétharmadát, és magyarok millióit rekesztette a határon túlra. A hírügynökség ismerteti a Magyar Tudományos Akadémia felmérésének az eredményét, miszerint 85 százalék szerint a magyar történelem legnagyobb katasztrófája Trianon volt.

A Reuters utal arra, az egy évtizede hatalmon levő Orbán Viktor – akit nacionalistának nevez – 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az évfordulót, és népszerűségre tett szert a határon túli magyarok szavazati jogának a megadásával, de soha nem vetette fel az elvesztett területek visszacsatolását, és a szomszédokkal való viszony többnyire baráti. A feszültségek azonban időnként újraélednek, legutóbb Ukrajnával, a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó ottani törvény miatt – jegyzi meg. A cikk kitér arra, hogy az Országgyűlés felszólította a közép-európai országok parlamentjeit a nemzeti azonosság jogának alkotmányos biztosítására, hogy Kövér László házelnök az ezért folytatott küzdelmet európai ügynek nevezte, és hogy Igor Matovic szlovák miniszterelnök kezet nyújtott a magyaroknak, arról beszélt, hogy a határok megváltoztak ugyan, de ideje előre tekinteni, együttesen cselekedni a közös ügyek megoldásán.

A pozsonyi Új Szó ugyanakkor arról számol be, hogy a szlovákiai Magyar Közösség Pártja, az MKP Matovic megütközését kiváltó memorandumot nyújtott át a kormányfőnek a centenáriumról megemlékező közös rendezvényen, amelyet a miniszterelnök kezdeményezett. A lap ismertetése szerint Matovic azt mondta a Pátria Rádónak, hogy „az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik”. Úgy vélekedett, az MKP elnöksége „engedett a politikai kisebbségi komplexusának”, amikor a sajtófigyelmet a dokumentum átadására használta ki, ezzel visszaélt az eseményen való részvétellel.

Mint az Új Szó megírja, Őry Péter, az MKP ügyvezető elnöke tagadta, hogy visszaéltek a helyzettel. Szerinte csak a már megfogalmazott igényeket szedték össze. A magyar nyelvű pozsonyi lap cikke alapján meglehetősen furcsa kép bontakozik ki a történtekről. Berényi József, az MKP ügyvezető elnökségének tagja, Nagyszombat megye alelnöke, egyben a keddi találkozó egyik szervezője a memorandumról elmondta: annak megfogalmazásában nem vett részt, mert a miniszterelnökkel való találkozás előkészítésén dolgozott. Miután a dokumentumot a párt ügyvezető elnöksége átadta a miniszterelnöknek, ő továbbadta azt Berényinek. „Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az MKP ügyvezető elnöksége a szlovák miniszterelnökön keresztül juttatta el hozzám, az MKP volt elnökéhez a dokumentumot” – fogalmazott Berényi József. Hozzátette még, hogy Matovič az elmúlt időszakban minden olyan kérdésben konzultált vele, amely a dokumentumban megfogalmazódik. Az Új Szó arra is kitér: Ivan Korčok, akit a koalícióban levő kisebb pártok egyike jelölt a külügyminiszteri posztra, úgy fogalmazott, hogy az MKP memoranduma nem segíti elő a szlovák–magyar jószomszédi viszonyt. A memorandum szövege egyébként formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi. Ahogy ebben a 19. századi dokumentumban a szlovák nemzet, úgy a most kiadott szövegben a szlovákiai magyarok kéréseit fogalmazták meg. A párt vezetése többek közt azt kéri a miniszterelnöktől, segítse elő, hogy a közigazgatási egységek kialakításakor vegyék figyelembe a létező természetes régiókat, illetve hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széles körű önigazgatását.

A Politico című amerikai portál európai kiadása szintén foglalkozik Trianonnal. A cikkben megszólaltatottak egyike Valentin Naumescu volt magas rangú diplomata, aki nemzetközi kapcsolatokat oktat a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen. Szerinte Romániának nincs miért aggódnia az évfordulóhoz kapcsolódó megnyilvánulások miatt. „Románia és Magyarország NATO-, illetve EU-tagsága megszilárdítja a világháború után kialakult európai rendet” – vélekedik a professzor.

A Der Spiegel német hírmagazin internetes oldala szintén azt emeli ki Trianon kapcsán, hogy a száz évvel ezelőtti szerződés feldarabolta ugyan Magyarországot, de a legtöbb országrész már újra egyesült, legalábbis az Európai Unión belül. Orbán Viktor miniszterelnök azonban továbbra is fenntartja a nemzeti gyászkultuszt. A terjedelmes beszámolóban egyebek közt az olvasható, hogy a Nélküled című melankolikus dal, amely úgy végződik, hogy „egy vérből valók vagyunk”, „nem-hivatalos magyar nemzeti himnusszá vált.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. június 5-i Reggeli gyorsban hangzott el.