Wachsler: Kockázatos lenne másképp megvalósítani az új Trianon-emlékművet

Nem lett volna üdvös széles körű közéleti vitát folytatni arról, kell-e, és ha igen, hová kerüljön a Trianon századik évfordulójára tervezett Kossuth téri emlékmű. A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyénél sokkal kevésbé megosztó ügyekben sem zajlanak ugyanis termékeny publikus viták Magyarországon, a döntéshozók tehát ezért nem kezdeményezték ebben a kérdésben a vélemények nyilvános ütköztetését – erről beszélt a Klubrádióban Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A Parlament előtti tér rekonstrukcióját, illetve átalakítását irányító társaság vezetője szerint a vita legfontosabb célja ugyanis, hogy valamilyen pozitív eredménye legyen, az emlékhelyről indított polémia azonban rossz, terméketlen vita lett volna. Szerinte a döntést megelőző nyilvános vita elutasítását igazolja az is, ami azóta történt: a tervek bejelentése után közéleti vita alakult ki az emlékműről. Számára megdöbbentő, hogy vannak, akik úgy vélik, nincs szükség egy hasonló emlékhely kialakítására a trianoni békediktátum századik évfordulóján – tette hozzá.

Wachsler Tamás elmondta, arról, hogy az emlékhelyen a Trianon előtti Magyarország helységnevei szerepeljenek, és hogy azt az Alkotmány utca torkolatában állítsák fel, illetve süllyesszék a földbe, a kormány döntött. Azért nem írtak ki tervpályázatot a műalkotásra, mert a 12 500 településnév feltüntetése, valamint a helyszín műszaki paraméterei és rendeltetései – például figyelembe kellett venni, hogy az Alkotmány utca tüntetési útvonal – meghatározták, hogy milyen emlékhelyet lehet megvalósítani – olyat, amilyet most csinálnak – mondta.

Steindl Imre-program vezetője szerint közbeszerzést pedig azért nem lehetett kiírni a beruházásra, mert az nemzetbiztonsági kockázatokkal járt volna, ezért kellett az emlékmű ügyével a parlament illetékes bizottságának is foglalkoznia. A kivitelező ugyanis adatokat fog kapni a Kossuth téri biztonsági rendszerről, így az ott működő kamerahálózatról is.

Arról, hogy miért az 1913-as helységnévtár szerinti településneveket vésik fel az emlékműre, miközben azok jelentős részében már száz éve is kisebbségben, vagy elenyésző számban éltek magyarok, Wachsler Tamás azt mondta, ez így kerek egész, szép tiszta, világos alap. Nem akartak szűrőket alkalmazni, mert bármilyen alapon szelektálnak, az kritikákat válthatott ki. Ha például csak a száz évvel ezelőtt magyar többségű települések nevét helyezik el az emlékhelyen, akkor érkezhetett volna a kifogás, hogy miért nem csak azokat a helyiségeket tüntetik fel, ahol a magyarok most is többséget alkotnak. Horvátországi települések nevek azonban nem lesznek a műemlék falain, a Zágráb nevét ábrázoló előzetes látványterv hibás volt – tette hozzá.

Wachsler Tamás szerint az emlékművön nem lesznek irredenta jelképek, ezért nem tüntetik fel a korabeli és a mai Magyarország határvonalait sem.

Az interjú hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!