Trump maga alá gyűrné a Szabad Európa Rádiót is

Egyetlen elnök sem próbálta eddig befolyásolni az Amerika Hangját, a Szabad Európa Rádiót, a Szabadság Rádiót - létrejötte óta. Donald Trump ebben is kivétel. Úgy döntött, rossz a régi, és új vezetőt nevezett ki a rádiókat igazgató ernyőszervezet, a USAGM, azaz a Globális Média Amerikai Ügynöksége (US Agency for Global Media) élére Michael Pack személyében. Trump elnök korábbi kiszólásai már jelezték, nem tetszenek neki az Amerikai Hangja hozzá intézett kérdései a Fehér Házban. Volt, hogy Kína-pártianak minősítette, amikor a járvány kitörésekor megkérdezte tőle, miért nevezi a koronavírust kínai vírusnak. De mi is ez a USAGM, a Globális Média Amerikai Ügynöksége? 1942-es, a náci propagandát kiegyensúlyozandó ügynökség gondozásában működnek az előbb felsorolt rádiók illetve honlapjaik, de alája tartozik a Radio Martí, a kubai rádiószerkesztőség, a Közel-Keleti Rádió, Szabad Ázsia Rádió. 25 országban 23 nyelven közvetítenek, és hamarosan, a mostani tervek szerint augusztustól-szeptembertől Magyarországon – 1993-as megszűnését követően - ismét jelentkezik a Szabad Európa Rádió, a SZER, de nem klasszikus rádió formájában, hanem – információnk szerint – online adással.

Meg is kerestük a magyarországi szekció nemrég kinevezett vezetőjét, Csák Gyulát, aki az 1951-től 42 éven át működött „rádió” irányítását veszi át, mi történt az anyaszervezettel?  De azt mondta, ebben nem ő, hanem a prágai központ az illetékes. Persze az újrainduló magyar SZER-ről is meg szerettünk volna tudni részleteket, de most éppen erről sem lehet nyilatkozni – lombozódtunk le. A Szabad Európa Rádió prágai központjában is roppant készségesen fogadták hívásunkat.

A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió (amely hagyományosan a volt Szovjetunió területén működött és egyébként működik most is) sajtóközpontjától nem kommentálták a helyzetet. Ugyanis nemcsak az USAGM elnök-vezérigazgatóját menesztették. Miután két évi huzavonát követően június 4-én Michael Packet megszavazta a republikánus többségű Szenátus is az anyavállalat vezetőjének, június 17-én az új vezér első intézkedése volt, hogy az összes, működő külföldi rádióadó elnökét kirúgja. Velük szolidaritást vállalva pedig felállt székéből Amanda Benneth is, az Amerika Hangja vezetője. És úgy tudni mások is, beosztottak, régi, megbecsült munkatársak. Nem is csodálkozhatunk tehát azon, hogy a jelenlegi helyzetet senki nem kívánta kommentálni, azért sem, mert nincs új elnöke a Szabad Európa Rádió prágai központjának sem. Hallani innen-onnan, hogy a SZER életében/irányításában radikális változások állnak be Michael Pack irányítása alatt. Sokan meg is kérdőjelezik, vajon van ehhez neki jogosítványa? Az ott dolgozók olyan dolgokkal találják szembe magukat, amilyeneket eddig nem volt módjuk – szerencséjükre – megtapasztalni. A történtekre magyarázatot keresve fordultunk Jeremy Venookhoz, a Center for American Progress agytröszt Harvardon végzett médiaszakértőjéhez. Ez az agytröszt Barack Obama demokrata elnök egykori elnökválasztási kampányának egyik meghatározó intézménye volt.

Mi történt az elmúlt hetekben az amerikai médiában, amely mindig is a világ élvonalában állt, és függetlenségét mind a mai napig senkinek nem jutott eszébe megkérdőjelezni – úgy általában?

A változások leginkább ott kezdődtek, amikor Michael Packet kinevezték az USAGM élére. Na mármost, őt egy lapon említik általában Steve Bannonnal, aki Trump elnök egyik tanácsadója volt, míg mennie nem kellett. Steve Bannonról pedig tudnunk kell, hogy Trump 2016-os elnökválasztási kampányának központi figurája volt, akkor a Breibart News fő ideológusa, akit leginkább szélsőjobbosként tudnék leírni, mint az alt-right mozgalom egyik fő figuráját. Michael Pack kinevezése pedig szinte olyan, mintha Steve Bannont ültették volna az intézmény élére. Márpedig olyan intézményről beszélünk, amely a független média megteremtésén, azt képviselve dolgozik évtizedek óta azokban az országokban, ahol gyakorlatilag nem létezik a független média. Ahol a sajtószabadság sem létezik. Ez a vezércsere pedig egyértelműen bizonyítja, miként tekint a globális média ügynökségre a Trump-kormány. Maga alá hajtja, és még előtte támadja is, ami nagyon nem szokványos ebben az országban. Az Amerika Hangját Donald Trump kínai propaganda eszköznek kiáltotta ki, pedig az csak átvette az AP amerikai hírügynökség egyik jelentését a koronavírus-helyzetről – merőben új jelenség ez az amerikai médiában.

Mi az elnök célja, miért csinál politikát a médiából, amelynek függetlensége akkor most már meg is kérdőjelezhető?

Azt gondolom, az elnök célja, hogy az államilag, az adófizetők pénzéből támogatott független médiaorgánumból, amelyik a magas színvonalú újságírást és a szabad sajtót reprezentálja – a saját elképzelésének és ideológiájának alátámasztására propagandaeszközt csináljon. Ráadásul Michael Pack arról híres, hogy az erősen jobboldali alkotmánybíróról, Clarence Thomasról készített kritikátlan dokumentumfilmet. De ennek a folyamatnak része Richard Grenellnek a nemzeti hírszerzés megbízott igazgatójává történő kinevezése is, ami nemrég történt. Előtte német nagykövetként szolgált és már akkor is a jobboldali, mi több szélsőjobboldali német mozgalmakkal tartotta Grenell a kapcsolatot, méghozzá nyíltan, nem úgy tűnt, mint aki a demokrácia iránti elköteleződését bizonyította volna, és ezzel együtt az amerikai érdekeket sem képviselte nagykövetként Németországban.

Rossz üzenetet küld, amit most elmondott. Nem mellesleg, ön is bizonyára tisztában van azzal, hogy Magyarországon a média nagy részét a kormányfő tartja a kezében, központi irányítással. Ugyan a Szabad Európa Rádiót most tervezik újraindítani hazánkban, de akkor vajon milyen üzenete lesz a rádiónak, ha közben Amerikában elnöki irányítás, vagy ha úgy vesszük, Steve Bannon irányítása alá kerül a globális média ügynökség?

Csak egyetérteni tudok önnel, borzalmas üzenete van, hogy az Egyesült Államok elnöke, aki ezidáig a szabad világ és a szabad sajtó megtestesítője és jelképe is volt egyben, ezentúl nem képviseli a sajtószabadságot, csak annyiban, amennyiben az egybeesik világnézete hirdetésével. Sőt, most már nemcsak ebben mutat majd hasonlóságot a magyar miniszterelnökkel, hanem abban is, hogy „Vlagyimir Putyinhoz, és a fülöp-szigeteki Rodrigo Dutertéhez hasonlóan ő is autoriter vezetővé vált”. Mindezek tetejébe lerombolja azt az imázst is az Egyesült Államokról, amelyet eddig a sajtószabadság terén képviselt. Azt az értékrendet, amelyet például az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió, Szabad Ázsia Rádió is közvetített éppen azért, mert működési területén, az adott országban épp abból volt hiány.

Fennáll a veszélye annak, hogy ezzel a lépéssel ráteszi a kezét a sajtó jelentős részére, vagy legalábbis ezt a célt tűzte ki magának, hogy ezzel bebiztosítsa az újraválasztását is novemberben?

Szerintem része ennek a problémának, amit maga is érzékel az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió esetében, hogy nem sikerült Trumpnak elképzelése szerint átalakítani a médiát. Épp emiatt lépett most egy nagyot, ez indokolja mostani próbálkozásait. Azt gondolom, talán van is miért bírálni az amerikai média egy részét amiatt, ahogy Trumppal bánt, ahogy az elnököt és intézkedéseit elővezette. Egyesek talán eltúlozták, amikor kétségbeesésüket fejezték ki az elnök rasszista kijelentései, „bigottsága” miatt. Vagy, amikor konspirációs teóriáját vették górcső alá. Ilyenkor Trump még nagyobb elánnal esett nekik, megfenyegette, hogy beperli őket, gyakran be is perelte. Ami neki nem tetszett, azzal nem bánt kíméletesen. Ugyanakkor az is kiderült, hogy mégsem tud velük mit kezdeni, mégiscsak erőtlen. De most minden eddiginél határozottabb lépésre szánta el magát, nekiment gyakorlatilag a sajtószabadságnak, ami viszont már engem is aggaszt.

Hogy látja jelen pillanatban Donald Trump újraválasztásának esélyét?

Nézze, erre még most is azért nehéz megadni a választ, mert 2016-ban lyukas garast nem adtak azért, hogy Trumpot megválasztják. Sokaknak elég egyértelmű elképzelései voltak arról, hogy mi lesz a választás kimenetele. És kénytelenek voltak tudomásul venni a meglepő eredményt, reményeik szertefoszlottak. Nincsenek kétségeim afelől, hogy ugyanúgy van esélye most is, mint annak idején. Mert akkor is végig tudta vinni azt a céltudatos kampányt, amelyben ki tudott rúgni nagyon sok, neki nem tetsző republikánust, a „baloldali” médiát vissza tudta fogni annyira, hogy az ő elképzelései domináltak a médiában. S ha most ez tovább fokozódik, akkor az valóban nagy csapát jelent az alkotmány első kiegészítésére, a s sajtó- és szólásszabadság alkotmányos jogára. Akkor „meg fogja támadni” azokat a számunkra demokratikusnak nevezett értékrendet is, amely mentén igazgatta a médiát, és amit külföldön is hirdetett az Egyesült Államok. Ha ez a forgatókönyv megismétlődne, akkor még nagyobb támadást fog intézni mindazon értékek ellen, amelyek meghatározó jegyei voltak az amerikai demokráciánknak.

A másik, ami engem szintén különös aggodalommal tölt el, hogy a republikánusok teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Ugyanezt láttuk már a 2016-os kampányban is. Elnöksége első két évében még tapasztalhattunk némi ellenállást a részükről, azonban egyre sikeresebben törte le az ellenállóbbakat, és álltak át az oldalára szinte teljes egységben konzervatív párttársai. Ha 2020-ban megnyerné a választást, akkor „a fékek és ellensúlyok rendszere végképp megbomlana”, nem vitás.

Ez már demokratikus vezetői mibenlétét is megkérdőjelezi?

Igen, itt kényes ponthoz érkeztünk. Mert ha ez valóban így lenne, akkor most kiépülő autokráciája nem csak a sajtót érő támadásokra korlátozódna. Hajlama az autokratikus rendre való kiépítésre már most is kiütközik azzal például, hogy számos autokrata vezetőt invitál a Fehér Házban, és olyanokat is szívesen lát, akik saját hazájukban sem adnak a sajtószabadságra. Ahelyett, hogy őrködbe a sajtószabadságon, már most is azt az üzenetet küldi a Fehér Házból, hogy a sajtószabadság számára semmilyen értéket nem jelent. – nyilatkozta rádiónknak Jeremy Venook, a Center for American Progress, az Amerikai progresszióért Központ médiaszakértője.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Pixabay