Új szakaszba lépett az EU-bővítés, csak Orbán bohóckodása elterelte erről a figyelmet
22/12/2023 08:45
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Összeesküvési narratívából indul ki a szuverenitásvédelmi törvény szövege. Új szakaszba lépett az EU-bővítés, csak Orbán bohóckodása elterelte erről a figyelmet. Az Orbán-probléma még mindig nagy fejtörést okoz az elemzőknek. Nemzetközi lapszemle.
2023. december 22.
Reggeli gyors - részlet (2023.12.22. Kárpáti János lapszemléje)
05:25
00:00
Összeesküvési narratívából indul ki a szuverenitásvédelmi törvény szövege
Az ARD német közszolgálati tévéadó a médiaszabadságot érő fenyegetést emeli ki a hivatalos megfogalmazás szerint szuverenitásvédelemmel foglalkozó magyar törvényből.
A beszámoló szerint a törvény szövege egyfajta összeesküvési narratívával indul, amikor azt állítja, hogy Magyarország szuverenitását támadják, hogy külföldi szervezetek az országra akarják erőltetni saját érdekeiket. Idézi az ARD Orbán Viktor miniszterelnököt, aki egy interjúban arról beszélt, hogy nem tisztességes, ha a média külföldi pénzzel próbálja befolyásolni az emberek politikai döntéseit.
Megszólaltatja Urbán Ágnes médiakutatót, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az új, szuverenitásvédelminek nevezett hatóság titkosszolgálati értesüléseket is felhasználhat. Az viszont nem világos, hogy az így összeállított jelentések járnak-e majd jogi következménnyel. A kutató úgy gondolja, hogy besározó kampányokhoz szolgáltathatnak majd alapot – a célba vett személyeket csalóknak, külföldi ügynököknek, dollárbaloldalnak, dollármédiának minősíthetik.
Új szakaszba lépett az EU-bővítés, csak Orbán bohóckodása elterelte erről a figyelmet
Orbán Viktor bohóckodása a múlt heti EU-csúcson olyan sok energiát vont el, hogy csaknem elhomályosította azt, ami valóban történelmi jelentőségű fejlemény volt ezen a találkozón, nevezetesen, hogy megkezdődött az EU-bővítés folyamatának az új szakasza – írja a londoni Guardian Európa-politikai hírlevelében Katherine Butler.
Hangsúlyozza, hogy ugyan évekbe telhet a cél elérése, de Ukrajna és Moldova – két volt szovjet tagköztársaság – elindult az EU-tagság felé vezető úton. Grúzia tagjelölti státust kapott, hat nyugat-balkáni ország pedig a váróteremben kapott helyet. A klub, amely eredetileg hat taggal indult, az elkövetkező években harminc tagúra bővülhet, ami már nehezen kezelhető taglétszám. A döntés nem csupán a háború sújtotta Ukrajnával való szolidaritás jelképe, hanem Európa geopolitikai jövője, az EU mint entitás szempontjából is fontos, hiszen a bővítés évek óta tetszhalott volt, legutóbb Horvátország csatlakozott az Unióhoz, 2013-ban. Az ugyan példátlan dolog, hogy egy háborúban álló ország csatlakozási tárgyalásokat kezdhessen, de az orosz agresszió átformálja Európát – szögezi le Katherine Butler.
Néhány megfigyelő azonban – folytatja – aggódik amiatt, hogy az EU túlságosan magas árat fizetett ezért Orbánnak, aki, szélsőjobbos utánzóival együtt, most vérszemet kaphat. Van valami keserű irónia abban, hogy az Unió vezetői, annak érdekében, hogy kibővíthessék és megerősíthessék az európai demokratikus térséget, és ezzel jobban tudjanak ellenállni Putyin Oroszországának, lehetővé tették Orbánnak, hogy úgy tegyen, mint ha képes lenne keresztülgázolni azokon az elveken, amelyekért Ukrajna küzd – jegyzi meg Butler.
Mint írásából is kiviláglik, a szakemberek eltérő nézeteket hangoztatnak. John O’Brennan akadémikus szerint ez volt az európai integráció hét évtizedes történetének eddigi legrosszabb döntése, amit a múlt héten hoztak. Paul Taylor azonban úgy fogalmazott a Guardian által közölt cikkében, hogy az EU mégis csak átevickélt valahogyan, miként ezt mindig is megtette, a történelmi bővítés ablakát sikerült kinyitni, és hogy a helyzet annyira rossz-e, miként az most látszik, az idő majd megválaszolja.
Az Orbán-probléma még mindig nagy fejtörést okoz az elemzőknek
Az EUobserver című brüsszeli portál Iskra Kirovának, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai regionális igazgatójának Mit kezdjünk Orbánnal? című cikkét közli.
A szerző emlékeztet arra, hogy miközben a magyar kormányfő Ukrajna elégtelen teljesítményéről beszél, az irányítása alatt működő magyar hatóságok rutinszerűen támadják és aláássák a jogállamot és a demokratikus intézményeket. A kormány rendkívüli jogköröket vont magához, hogy rendeletekkel kormányozhasson, megkerülve a parlamenti eljárást, a veszélyhelyzet állandó meghosszabbítása mellett. A független újságírók, a média és a civil társadalom szervezetei befeketítő kampányokkal néznek szembe köztisztségviselők és a kormánypárti média részéről. Diszkriminálják és rágalmazzák az LMBT-embereket és a romákat, miközben jogellenesen visszalökik a migránsokat és menedékkérőket.
Az EU fellépései – az Európai Bíróság döntései, a Parlament vizsgálatai, a Bizottság kötelezettségszegési eljárásai, illetve az alapszerződés 7-es cikkének igénybevétele révén – eddig csak korlátozott eredményt hoztak, állapítja meg a bolgár Iskra Kirova. Azok véleményét osztja a cikkben, akik szerint azzal, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd euró Magyarországnak szánt forrást, az Unió kudarcot vallott, nem bizonyult képesnek arra, hogy kitartson álláspontja mellett. Kirova arra figyelmeztet, hogy ha az EU nem tudja megfegyelmezni Magyarországot a 7-es cikk alkalmazásával, akkor Orbán nem csupán a magyarországi demokráciát rombolja le, hanem, amellett, hogy aláássa az EU-t, mint az értékek unióját, egyúttal kisiklatja az EU-bővítésben rejlő reformpotenciált is Ukrajna, valamint más tagjelölt országok esetében.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
