„Köszönjük
Publicisztika
Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete

A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.

Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
Publicisztika

Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete

A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete

A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.

A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete

Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.

Mi volt idén a legdurvább? – Kárpáti Iván jegyzete

19/12/2023 18:03

| Szerző: Kárpáti Iván

A rendszerváltást követő évek óta nem volt ennyire vad pénzromlás Magyarországon.

2023. december 19. Esti gyors-részlet (2023.12.19. Kárpáti Iván jegyzete)
01:48
00:00
Ideje van visszatekinteni az évre. Mi volt a legdurvább? Szerintem az a pusztítás, amit az infláció hagyott maga után. Helyesbítek: amit eddig pusztított, mert még papíron sincs vége.

A rendszerváltást követő évek óta nem volt ennyire vad pénzromlás Magyarországon. Senki nem úszhatta meg, akinek volt megtakarítása, az sirathat több évnyi gyarapodást, akinek nem volt, az meg nézhetett maga elé a boltban, az árakat már nem volt miért.

Elkerülhető lett volna? Nem, ezt nem lehetett megúszni, már a covid előtt elindultak felfelé az árak, de még csak csöndesen. Aztán a világszerte beindult pénzosztás, amivel a járvány miatti lezárások okozta gazdasági sokkot próbálták kezelni, kiengedve a szellemet a palackból. Mindezt nálunk tovább pörgette, hogy a jegybank és a kormány akkor is fűtötte a magyar gazdaságot, amikor nem kellett volna segítség. Egy ponton Orbán Viktor bevezette a részleges tervgazdaságot, szabályozott árakkal. Ez úgy működött, mint a tankönyvekben, először áruhiányt okozott – emlékszünk még a benzinvadászatra? –, aztán tartósította a magas árakat, sokkal lassabban tudott levonulni az inflációs ár idén, mint bárhol Európában, ráadásul jóval magasabb szintről.

Orbán kiadta a jelszót, 10 százalék alá kell vinni év végére az inflációt. Azt is parancsba adhatta volna, hogy holnap jöjjön fel a nap, micsoda siker lett volna az is. A piac ugyanis korrigálta magát, követtük a trendet, ezt csak elcseszni lehet állami okosságokkal. De a baj már megtörtént, belátható időn belül nem térnek vissza a boldog idők, az egykori árak, legfeljebb lassabb lesz a tempó. Arról már nem is beszélve, hogy ez is csak úgy sikerül, hogy véleményes a KSH módszertana.

Kárpáti Iván jegyzete a 2023. december 19-i Esti gyorsban hangzott el.