Vakságot okoz idős korban, nincs rá gyógyszer

Az időskori makuladegeneráció az iparilag fejlett országokban a vakság vezető oka. Ennek egyik oka a táplálkozási szokásainkban keresendő, másik rizikófaktor pedig maga a kor. 80 év fölött minden második embernél van valamilyen fokú elváltozás a szemfenéken. Érdekes tény, hogy a mediterrán országokban élőknél 40 százalékkal kisebb a valószínűsége, hogy a betegség kialakul.

Kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű tünetei, amik megijesztenék a betegeket, viszont a probléma megléte egy rutinvizsgálattal kideríthető. A szemfenék vizsgálata nem invazív, 10-15 perc alatt kész, amire viszont érdemes odafigyelni, hogy a vizsgálatra ne autóval érkezzünk, legalábbis ne vezessünk, és vigyünk napszemüveget, mert az ott használatos szemcsepp miatt kitágult pupilla érzékeny lehet. A professzor kiemelte, hogy a napszemüveg használata amúgy is erősen javasolt az UV-sugárzás hatásának csökkentése érdekében. Lényegében bármelyik jó, ami UV-szűrős, kivéve a kék lencséjűek. A megelőzéshez érdemes odafigyelni a táplálkozásra is: kerüljük a zsíros, nehéz, erősen fűszeres ételeket.

Fehér János elmondta, ez egy lassan előrehaladó betegség, de bizonyos esetekben jelentkezhet szövődmény, az úgynevezett nedves típus, amelynek következtében vizenyő alakul ki a szemfenéken órákon, napokon belül, ami vérzéssel társulhat, ilyenkor jellemző a hirtelen látásromlás. Ebben az esetben injekciós kezelést alkalmaznak, ami invazív beavatkozás, és csak a szövődményt kezeli, az alapbetegség ettől függetlenül halad a maga útján. Az egyik legnagyobb probléma a makuladegenerációval kapcsolatban, hogy nincs rá gyógyszer. Az előrehaladását étrendkiegészítőkkel lehet fékezni, amelyek csak közepesen súlyos, előrehaladott állapotban segítenek, korai stádiumban sajnos hatástalanok. (Génterápiával idén kezeltek először ebben a betegségben szenvedő embert - a szerk.)

Erre keresné a professzor a megoldást egy európai uniós támogatási projekttel, amelynek várhatóan az év utolsó hónapjaiban lesz eredménye. Fehér János elmagyarázta, a látóhártya sejtjei naponta a fény hatására 10-15 százalékban elhasználódnak, ezt kell a sötétség alatt az anyagcserénknek pótolnia, regenerálnia. Ez az immunrendszer megfelelő működésekor meg is valósul. Probléma akkor van, ha sötétség alatt nem 100 százalékban regenerálódnak a sejtek. Egy kis mennyiségű mérgező salakanyag mindig eltakarítatlanul marad, és az évek alatt felhalmozódik. Ezért van szükség immunterápiára, amikor az immunrendszer nem tudja felvenni a harcot a salakanyaggal, külső beavatkozással aktiválják azt.

A professzor kiemelte, hogy ez azért is lenne fontos, mert a makuladegeneráció nem izolált betegség. Hasonlóképp működik, mint a többi neurodegeneratív betegség, mint az Alzheimer, vagy Parkinson-kór. Egymás mellett gyakran elő is fordulnak, így ha az immunrendszert az egyik területen megsegítik, akkor a másik területen is jobban fog működni. Cél tehát, hogy a korai felismeréssel ne egy problémán segítsenek, hanem az egész emberen.

Az adást a poszt elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.