Választási üzemmódban a jegybank
19/12/2021 11:37
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A pénzügy-minisztériummmal együtt túlfűtik a gazdaságot, ami nem jó. A világ szétesik, mégpedig a technológiai fejlettség határvonalán. Magyarország jelentősége csekély.
A Magyar Nemzeti Bank korábban egész tisztességesen látta el a feladatát, azonban az utóbbi időben választási működésre állt át. A pénzüggyel együtt túlfűtik a gazdaságot, öntik bele a pénzt, olyan keresletet gerjesztve, amelyet a kínálati oldalon nem lehet kielégíteni. A nemzetgazdasági érdekekről mintha elfeledkezett volna a jegybank.
Nyugaton is létezik hasonló, de nem ennyire durván jön elő, hisz Magyarország erősen eltér a nyugattól. Hogy miben, azt Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára így mutatta meg Eurozóna című műsorunkban. Van egy csoportja az eltéréseknek, amelybe a jogi természetű dolgok tartoznak. A viták az Európai Unió Bíróságával, Tanácsával, Bizottságával, más intézményeivel jól mutatják az eltéréseket. Vegyük például a háromtagú Költségvetési Tanácsot. Elképesztő és jogállamban elképzelhetetlen, hogy három ember megvétózhatja a költségvetést, feloszlathatja a parlamentet. Más súlyos problémák is vannak, nem véletlen, hogy már több mint 50 kötelezettségszegési eljárás indult a magyar kormány ellen. Persze erre azt szokták mondani, hogy még a magországok ellen is indulnak ilyenek, ami igaz, csak nem ennyit kezdeményez az EU.
Az eltérések másik csoportja a rosszabb. Ezeket úgy foglalhatnánk össze, hogy Orbán Viktornak hosszú, kitartó munkával sikerült meggyőznie Európát, hogy mi nem vagyunk európaiak. Mások vagyunk és ellenszegülünk.
Legutóbb Sopronban beszélt erről a Hűség napján.
Ez a szellemiség nem illeszthető az európai modellbe, ahogyan a magyar gazdasági modell sem kompatibilis az európaival. Az apró probléma az, hogy ilyen politikára a magyar kormány nem fog pénzt kapni. Orbán Viktor mindezt úgy akarja bemutatni, mint harcot a magyar szuverenitás és Európa között, általában sikerül is neki. Csakhogy nem erről van szó – magyarázza Róna Péter. Sokkal inkább arról, hogy már 33 olyan város van a világon, amelynek lakossága meghaladja egész Magyarországét. A legnagyobbé, Tokióé négyszer akkora. A világgazdaság mérete megnőtt, a hangsúlyok eltolódtak, sokkal, de sokkal fontosabb problémák merülnek fel nap, mint nap, mint egy kis, jelentéktelen ország hepciáskodása. Erre nincs szükség. Ha nem tetszenek Európa feltételei, lehet venni a kalapot és távozni. Ilyen politikával ki fogunk szorulni az Unióból és a NATO-ból. Kész. És a politika mellett még ott van a stílus. Tisztességes diplomáciai körökben nem szeretik a „bunkó” stílust, amilyen Orbáné, Kövéré és Szijjártóé. Orbán Olaszországban például már ciki, Matteo Salvini és Giorgia Meloni azért nem ment el a szélsőjobbosok varsói találkozójára, mert a magyar miniszterelnökkel nem akart egy fotón látszani, legalábbis ez volt az egyik ok Salvini saját szavai szerint.
Fejlődés és leszakadás
Miután Róna Péter elsősorban közgazdász, szó esett egy új gazdasági folyamatról is, amelyet a covid csak felerősített, de nagyon. Ez a technológiai fejlődés. A szédületes fejlődés szétszakítja a társadalmakat. Az emberek 15-20 százaléka nyertese a folyamatnak, vagy közvetlenül részt vesz benne, vagy nagyon gyorsan élvezi a hasznát. Egy másik 20 százalék érez valamit a hozadékból, lassabb, de képes követni a technológiai váltásokat, a fejlődést. A társadalom nagyobbik része azonban képtelen a követésre, egész egyszerűen lemarad, kimarad, leszakad, sőt kitaszítva érzi magát. Az lenne tehát az állam nagyon sürgős feladata, hogy ennek a tömegnek a reintegrációját segítse. Hogy ezt hogyan kell csinálni, arra recept nincs, minden egyes országban más a megoldás.
A műsorrészletet a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.
21.12. 17. 13:00
Műsorvezető: Zentai Péter
