„Vállalhatatlan, és szamárság is, amit Freund mond”

Sajnos nem olyan nagy a Magyar Tudományos Akadémia elnökválasztásnak tétje, mint azt sokan gondolják. A jelenlegi helyzetben ugyanis olyan kicsi a mozgástere a tudományos és kulturális vezetőknek, hogy majdhogynem mindegy, ki tölti be a posztot – mondta Orosz Ferenc, biokémikus, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesületének elnöke. Hozzátette, a kormány az elmúlt években az MTA elnöki posztjának társadalmi tekintélyét is nagyon nagy mértékben aláásta.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése július 6-án és július 7-én választ új elnököt, a 24 órás, online bonyolított szavazás eredménye várhatóan egy nappal később, szerdán válik nyilvánossá. A két jelölt Freund Tamás, neurobiológus, agykutató, 2014-től az MTA élettudományi alelnöke, valamint Pléh Csaba kognitív tudós, pszichológus, nyelvész, az MTA korábbi főtitkárhelyettese. Az MTA elnöki posztját 2014-től idén májusig Lovász László matematikus töltötte be két cikluson át, aminél többször egy személy nem indulhat a tisztségért.

Orosz Ferenc szerint a két jelölt koncepciójában tartalmilag nincs sok különbség, mindketten a minősített magyar kutatók összességét felölelő tizennyolcezer fős akadémiai köztestületre kívánnak támaszkodni, valamint növelni szeretnék a tudományos bizottságok jelentőségét. Ami különbség van kettejük programja között, az inkább stílusbéli, Pléh Csaba hangsúlyozza, hogy ő kollektív vezetést szeretne, még ha az egyszemélyi felelősség az elnöké is – tette hozzá az ADF elnöke, aki szerint erre érdemes odafigyelni, mert hasonlót egyik korábbi elnök sem képviselt.

A dolgozói fórum elnöke, Orosz Ferenc Freund Tamás kapcsán kitért a jelölt politikai kapcsolataira és azokra a konfliktusokhoz vezető kijelentéseire is, amelyekben az agykutató a társadalomtudósok munkájának minőségét kritizálta. Orosz Ferenc szerint köztudomású, hogy Freund viszonylag jó kapcsolatokat ápolt a jelenlegi politikai vezetéssel, de 2018-ban, amikor a kormányzat bejelentette, hogy el akarja venni az MTA kutatóhálózatát, besokallt, és kilépett a kormányt támogató Professzorok Batthyány Köréből. Legutóbb is hasonlóan nyilatkozott, amikor a Mandinernek adott interjújában bírálta az akadémiai kutatóhálózat kiszervezését, valamint egyértelműen a kormányt tette felelőssé azért is, hogy már az akadémikusok között is politikai jellegű megosztottság jött létre – értékelte Freund nyilatkozatát a dolgozói fórum elnöke.

Ugyanakkor az, amit Freund a társadalomtudósokról mond, vállalhatatlan. Az a róluk szóló állítása, miszerint csak akkor fogadnak el tőlük külföldi lapokban cikket, ha azokban a kormányt bírálják, elfogadhatatlan, sértő általánosítás – és szamárság is. Már csak azért is, mert bizonyíthatatlan – tette hozzá Orosz. Szerinte az nyilvánvaló, hogy vannak kevésbé produktív kutatók, de ez a társadalom- és természettudományokra esetében is igaz. Ráadásul azokat, akikről kiderül, hogy nem valók tudományos pályára, bizonyos idő után elbocsájtják, nagyon komoly minőségi kontroll működik, tehát Freund Tamás nyitott kapukat dönget, amikor arról beszél, hogy csak megfelelő minőségű kutatóknak van helye a kutatóhálózatban – tette hozzá Orosz.

Freund Tamás legutóbb július 2-án a Mandinernek adott interjújában bírálta a társadalomtudósokat. „Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.” A nyilatkozat után néhány nappal nyílt levélben tiltakozott hatvanhat magyar tudós és akadémikus, társadalom- és természettudósok vegyesen Freund kijelentései ellen.

Nem a Mandiner-interjú volt az első, hogy az agykutató nekiment a tudósok egy részének. Már 2018 decemberében is kifejtett hasonló gondolatokat. A nemzetközi szinten is elismert tudós akkor levelet írt Orbán Viktornak, amelyben az akadémikusok túlnyomó többségéhez hasonlóan, egyrészt ő is bírálta, hogy a kormányzat el akarja venni az Akadémiától a kutatóhálózatát, másrészt erős bírálattal illette az MTA társadalomtudományi szekcióját. „ … a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot” – írta Freund Orbánnak.

A birtokába került levélről még 2019 októberében beszámoló Quibit szerint Freund arról is írt, hogy hazafias érzelműnek vallja magát, és töretlenül bízik a miniszterelnök vezetésében, kormányában, valamint a magyar gazdaság és tudomány leginnovatívabb erőinek szövetségében.

Az Orosz Ferenccel készített beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!