Von der Leyen a szélsőjobbnak tesz engedményeket?

Először arról, hogy ami tegnap reggel még csak jóslat volt, az a nap folyamán bekövetkezett: az érintett uniós tagállamok nagykövetei megszavazták, hogy a román Laura Kodruta Kövesi legyen a jövő év végén létrejövő Európai Ügyészség  első vezetője. A bukaresti kormány keményen lobbizott ellene, nem csoda, hiszen Kövesi korábban a román korrupcióellenes ügyészség vezetőjeként nem riadt vissza attól, hogy enyveskezű politikusok sorát juttassa börtönbe. Mint a Bloomberg amerikai hírügynökség írja, új beosztásában az lesz a feladata, hogy a 140 milliárd euróra rúgó uniós költségvetés szabályszerű felhasználásán őrködjön. Fontos tehát tudni, ez nem mindenfajta bűncselekményt üldöző európai ügyészség lesz, hanem kifejezetten az unió pénzügyi érdekeit védő intézmény.

„Remélem, a kinevezéssel kapcsolatos szavazás, a véglegesítés nyomán bátorítani fog minden ügyészt és bírót, hogy bármifajta nyomás ellenére, amivel szembe kell néznie, folytassa harcát a korrupció ellen” - nyilatkozott Kövesi a Bloombergnek.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Magyarország nem tartozik azon EU-országok közé, amelyek alávetik magukat az Európai Ügyészség  illetékességének.

Más téma. Az Európai Parlament baloldali és liberális képviselői több mindenben vitában állnak Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság megszavazott német kereszténydemokrata vezetőjével. E vitatémák egyike, ami a tegnapi megbeszélésükön nyilvánvalóvá vált, látszólag szóhasználatbeli, valójában elvi kérdés. Mint a Politico című amerikai hírportál európai kiadása írja, a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát elnevezésű liberális frakció vezetői számára elfogadhatatlan, hogy „az európai életforma védelmeként” határozzák meg az egyik, alelnöki ranggal járó biztosi tisztségnek, mégpedig konkrétan annak a feladatkörét, amely a migrációs politika felügyeletét is magában foglalja. Ezt a posztot Ursula von der Leyen a görög Margarítisz Szkínásznak szánja. A bírálók szerint a szélsőjobbos retorikának tesz engedményt az, aki a migránsok ügyével való foglalkozást az európai életforma védelmeként értelmezi, és ez alatt tartalmilag leginkább a migránsok távoltartása érthető. A megbeszélésen a Politico értesülése szerint von der Leyen azzal érvelt, hogy valójában az európai alapértékek védelméről van szó, és hogy nem lenne jó, ha a főáramlatbeli politikai erők átengednék a terepet a szélsőségeseknek a szóhasználat tekintetében. A zöldpárti frakció képviselője mindazonáltal azzal a benyomással távozott az ülésről, hogy a kijelölt bizottsági elnök hajlandó lesz kompromisszumokra, némi átszövegezésre, hiszen az általa irányítandó testületet az Európai Parlamentnek meg kell szavaznia, és jelenleg csak a néppárti frakció részéről adott a támogatás. Különben is – írja a Politico – a biztosi posztok feladatkiosztásában vannak bizonyos hiányérzetek is, így például szóvá tették, hogy egyetlen portfóliónál sem nevesítette Ursula von der Leyen a kutatás, a kultúra, illetve a halászat témakörét.

Tegyük hozzá, a biztosi posztok kiosztása mindig bűvészkedés a szavakkal, hiszen eddig 28, a britek kiválásával 27 tagországhoz kell 27 tárcát kitalálni, márpedig ennyi minisztérium sehol a világon nincs. Kényszerűségből kell kiötleni és elnevezni ennyi felelősségi területet, mert a tagállamok mindegyike ragaszkodik ahhoz, hogy jelölhessen biztost az Európai Bizottságba.

Ha már szóba kerültek a britek, akkor térjünk ki arra, hogy az EUObserver című brüsszeli uniós hírportálon az Open Europe elnevezésű londoni elemző műhely egyik kutatója, Anna Nadibaidze véleménycikke olvasható arról, hogy a Brexit kérdéseket vet fel az EU védelmi integrációját illetően – mármint olyan kérdéseket, hogy az igen jelentős katonai erőt képviselő Egyesült Királyság távozása után a huszonhetek mennyire lesznek képesek globális szerepet játszani, függetlenül fellépni a világpolitika porondján. A szerző úgy véli, hogy ha a Brexit után London részéről nem lehet majd számítani a biztonsághoz való arányos mértékű hozzájárulásra, akkor aligha lesz hiteles az EU törekvése a stratégiai autonómiára. A cikk kifejti, hogy az európai védelmi ipar támogatása az új Európai Bizottság prioritásai közé tartozik, valamint hogy Emmauel Macron francia köztársasági elnök erőteljesen hangsúlyozta az európai integráció biztonsági és védelmi dimenziójának az erősítését, ám ő is elismerte, hogy az Egyesült Királyság közreműködése nélkül hiányozna a mindehhez szükséges erő. Egyelőre azonban – olvasható az EUObserver cikkében – sem Brüsszelben, sem a tagállamokban nem vázoltak fel olyan elképzeléseket, amelyek keretet adnának az Egyesült Királysággal való védelmi összehangoláshoz és együttműködéshez. A szerző ugyanakkor megállapítja, hogy – miként azt az Európai Bizottság is elismeri – az európai biztonság sarokköve továbbra is a NATO marad, és a britek prioritása ebben a tekintetben alighanem az Egyesült Államokkal való szoros szövetség lesz.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgathatják meg! (Címlapi kép: Flickr)