Elsőként a Bázis Addiktológiai Szolgálat ’Kultúr Faktor’ adománygyűjtő kampánya volt a témánk. A Civil Díj 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategóriájának nyertes projektjét egy rendezvénysorozat finanszírozására és fenntarthatóságára indították. Az önkéntes munkával támogatott események között koncertek, színházi előadások, fotókiállítás és beszélgetések is szerepeltek. Hogyan sikerült egy olyan, kevésbé népszerű témát, mint a függőség, közelebb hozni az emberekhez és megteremteni az erős támogatói hátteret? Erről kérdeztük Horváth Tibort, a pécsi szervezet szakmai vezetőjét.
Az adás második felében az előítéletek lebontása és a befogadó munkahelyek kialakítása volt a fókuszban, a májusban, szerte az Európai Unióban zajlott Sokszínűségi Hónap rendezvénysorozat apropóján. Magyarországon immár hatodik alkalommal, az EU Sokszínűségi Kartájának kizárólagos, hivatalos hazai képviselőjeként vett részt a HBLF a szervezésben. A csatlakozó vállalatok színes programjairól, valamint a jógyakorlatok megosztásának fontosságáról Gárdus Zsuzsával, a HBLF Sokszínűségi Kartáért felelős elnökségi tagjával beszélgettünk.
A legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie szakmai zsűrije idén 6 különböző ország 288 pályázata közül választott ki 3 fődíjas és további 12 nyertes projektet. Hatalmas büszkeség, hogy az első helyezett ezúttal Magyarországról érkezett. Egy olyan világban, ahol mindenki többet akar birtokolni, az ipolytölgyesi önkormányzat Hosszúlétra projektje a magántulajdon helyett a szolidaritáson és fenntarthatóságon alapuló helyi gazdaság eszméjét erősíti. Egy könnyen adaptálható projektet és egy nem mindennapi polgármestert, Radnai Bertalant ismerhették meg az adás első felében.
Őt Simon Ildi, a civil szektorban és az üzleti világban egyaránt elismert tréner, szervezetfejlesztő követte. Ildi a Sozial Marie idei magyar fővédnöke, aki egy éves munkája során az általa kiválasztott, Hosszúlétra projektet kíséri és igyekszik tudásával segíteni, fejleszteni.
A mai adásban a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie két idei egyedülálló nyertes magyar projektjét mutattuk be. A három fődíjas egyike, a Közösségi roma dúlaszolgálat projekt, amely a hátrányos helyzetű nőket támogatja, akik társadalmi és gazdasági helyzetük következtében nagyobb mértékben vannak kitéve a szülészeti erőszaknak, mint nőtársaik. A projekt célja, hogy ez ellen küzdjön a kelet-magyarországi Alsózsolcán működtetett közösségi dúlaszolgálattal és a roma nők önszerveződésének támogatásával. A projektről Kállay Esztert, az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársat kérdeztük.
Sok nő küzd a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvételt megnehezítő traumákkal. Minden második hajléktalan nő élt meg párkapcsolati erőszakot, és kétharmaduk nem jut el rendszeresen nőgyógyászhoz. Kétezer eurós díjat nyert a traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakellátás, amelyet hajléktalan nők számára széleskörű és szektorokon átívelő összefogásban hozott létre a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. A projekt célja a hajléktalan nők olyan minőségi szolgáltatáshoz juttatása, ami megtöri az újratraumatizálódás körét, visszaadja a nők testük feletti önrendelkezésének jogát. Gerencsér Tamással, a BMSZKI munkatársával beszélgettünk róla.
A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület az elmúlt egy évben emberek ezreinek adott tanácsot, segített lakást, munkahelyet, iskolát találni, igénybe venni az egészségügyi és szociális ellátásokat, együttműködve más intézményekkel és önkéntes csoportokkal. E munkájuk során szerzett tapasztalataik alapján négy szakpolitikai állásfoglalást készítettek, az Ukrajnából menekülők lakhatási, munkaerőpiaci, egészségügyi és oktatási szükségleteire és azok hatékony és szakszerű kielégítésére vonatkozóan. Kovács Andrással, a szervezet igazgatójával erről, valamint arról a kisfilmről beszélgettünk, amelyet a külföldi gyerekek sikeres iskolai boldogulásáról készítettek.
Az adás második felében Takács Eszter szenior vállalati felelősségvállalási szakértő és fenntarthatósági tanácsadó mesélt a KPMG immár 14. alkalommal meghirdetett Felelős Társadalomért Programjáról, amelynek idei mindhárom nyertes szervezete a gyerekek tanulását és a gyermekjogok érvényesülését segíti.
2005 óta minden évben 15 kiemelkedő projektet díjaz a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie. A pályázatok Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia területéről érkeznek. A pénzbeli elismerés mellett a díj elsősorban a társadalmi innovációk nyilvános platformját kínálja Közép-Kelet-Európában. A koronavírus miatt évek óta online megrendezett ünnepélyes díjátadót idén május elején élőben tartották meg Bécsben, ahol műsorvezetőnknek is volt szerencséje részt venni. A fődíjasok között két magyar projektnek is örülhettünk, melyek közül az egyik az első díjat vitte el, ezen kívül pedig a további 12 nyertes projekt közt is van két egyedülálló kezdeményezés hazánkból. A díjazottakkal több adásban is foglalkozunk majd. Most két olyan szervezet mutatkozott be, amelyek a korábbi években kapták meg az elismerést. Elsőként a Tényleg! történelmi legendaoszlató weblap egyik képviselőjével, Bárány Balázzsal, a Történelemtanárok Egyletének tagjával beszélgettünk, majd az immár nemzetközi babérokra törő Munch ételmentő csapat munkatársa, Belayane Najoua volt a vendégünk.
A 2023. március 25-ei adás ismétlése:
Nyolc civil szervezet mutatta be üzleti szolgáltatását 70 vállalati vezetőnek abban a reményben, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Az immár hetedik alkalommal megszervezett Good Impac Fenntarthatósági Vásáron a civilek a for-profitoknak olyan szolgáltatásokat kínáltak, melyek megoldást adnak olyan problémákra, mint például a belső közösségépítés, a diverzitás, a munkavállalók megtartása vagy az egészséges munkahely. Kiss Gyöngyvér, a vásárt megálmodó Civil Impact Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője mesélt a tapasztalatokról.
A műsor második részében az esemény egyik legsikeresebb szereplője, a Superar Zeneművészeti Alapítvány mutatkozott be. Ők zenés csapatépítő szolgáltatásukkal arattak nagy sikert; erről kérdeztük a program művészeti vezetőjét, Morvay Juditot.
Egy ember életében a legemlékezetesebb pillanatok nemcsak a nagy sikerek, hanem a hétköznapi kis csodák egyaránt. Ezt a szemléletet igyekszik megismertetni szakemberekkel és laikusokkal az életvégi pszichoterápiás módszer. A Méltóság Terápia segít a haldoklónak és családjának abban, hogy aki az élete végéhez ér, visszatekintve értékesnek, értelmesnek érezze életét. Dr. Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze Alapítvány szakmai vezetője, alapítója mesélt a módszerről.
A "Legígéretesebb új szervezet" kategória jelöltje az idei Civil Díjon a Videó a vakoknak alapítvány. Az adás második felében Péter Gábor, a szervezet ötletgazdája mesélt a projektjükről, amely látássérülteknek segít videós tartalmak megismerésében. Beszélgettünk az önkéntesek hiánypótló szerepéről és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral kötött különleges együttműködésükről is.
Ötödik alkalommal adták át az egészségügyben, oktatásban és gyógyszerészetben dolgozók számára meghirdetett Richter Anna díjat. Ezúttal hat pályázó csapat álma válhat valóra, közülük a műsorban kettő mutatkozott be. Elsőként a pedagógus kategória győztese, a "Bátor küldetése". Dr. Fröhlich Georgina egyetemi oktató, kutató, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás fizikusa mesélt a projektről, amely az onkológia rideg világát igyekszik kalanddá varázsolni a gyerekek számára.
Őt az egészségügyi kategória győztese, Széni-Dégi Fanni, az orosházi Dr. László Elek Kórház szakápolója követte. Fanni úgy véli, nem szükségszerű, hogy az emberek szeretteik ápolását nyűgként, félelmekkel és bizonytalansággal teli, nehéz időszaknak éljék meg. Célja egy olyan egységesített, szakma által hitelesített internetes oldal létrehozása, amely oktató videókkal, listákkal, tanácsokkal segíti az otthonápolást. A tudás birtokában a beteg életminősége nagymértékben javítható, otthonában, családi körben, méltóságát megőrizve töltheti napjait, a családtagok pedig szakszerű támogatást nyújthatnak ehhez.
A 2023. március 11-ei adás ismétlése:
Az adásban egy olyan, a koronavírus járvány kezdetén alakult kezdeményezés mutatkozott be, amely ma már ugyan más hangsúlyokkal, de továbbra is aktívan működik. Ficzere Andrea és csapata egy olyan platformot hozott létre, amelyen az egészségügyben dolgozókat támogatják a különböző felajánlások koordinálásával. Jelenleg elsősorban a dolgozók mentális támogatása a céljuk, hiszen a covid óta sokat romlott a egészségügyben dolgozók pszichés állapota. Kulturális és szabadidős programokat, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek, az alapítvány weboldalán pedig blogot is vezetnek. A szervezet alapítója, szakmai vezetője, Ficzere Andrea volt a műsor első felének a vendége. Őt Szegedi Istvánné Krisztina követte, aki korábban a covid osztály főnővéreként, ma pedig a 4-es számú belgyógyászat és a tüdőosztály főnővéreként dolgozik.
2022 végén mérte fel a magyar vállalatok felkészültségét az ESG bevezetésére az Effekteam és a Comlab-ESG Core cégcsoport. Az első átfogó hazai ESG kutatás során arra keresték a választ, hogy milyen a cégek hozzáállása a témához, milyen kihívásokkal szembesülnek, illetve hol tartanak a keretrendszer bevezetésében. Környezeti részről az energiahatékonyság, társadalmi területen a munkavállalói jóllét, a vállalatirányításban pedig az etikai standardok bizonyultak a legfontosabb tényezőknek. Dr. Schillinger Attila, az ESG téma avatott szakértője számol be a részletekről.
Évente 800 új szívbeteg gyerek születik Magyarországon, akiknek jelentős része élethosszig tartó szoros kontrollt, folyamatos gondozást igényel. A veleszületett anomáliákon túl, szerzett szívbetegségek is jelentős számban jelennek meg gyermekkorban. A Szív-Kör Egyesület 2020-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja és széles körben képviselje a szívbeteg gyerekeket és családjaikat. Legfőbb küldetésük egy aktív, támogató közösség megteremtése, valamint egy hiteles információs fórum felépítése. Az egyesület tavaly rendezte meg első családi rendezvényét, a Szív-Kör Fesztivált, amelyet idén nyáron egy újabb nagyszabású esemény, a Szív-Kör Olimpia követ.
40 órás ingyenes online kurzust indít a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium három egyetemmel közösen. Az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem képzésének célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a társadalmi innovációs projekteket, és felkészítse őket a társadalmi innovációs menedzser szerepére. A kurzus tematikájában a társadalmi innováció definíciós keretei mellett önismeret, kommunikáció- és konfliktuskezelés, változásmenedzsment, problémamegoldás, valamint marketing és forrásszervezési modulok is szerepelnek. A képzésről Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja mesélt.
A legtöbb társadalmi innovációs ötlet megvalósítása a megfelelő mentorálás vagy szakmai támogatás hiánya miatt hiúsul meg. A társadalmi innovációs menedzser-képzés folytatása egy mentorhálózat, ahova azokat várják, akiknek szívügye a társadalmi problémák megoldását célzó projektek felkarolása, és akik rendelkeznek mentorálási, tanácsadói ismeretekkel, tapasztalatokkal. A hálózat működését koordináló Hárfa Alapítvány elnöke, Hollósi Szabolcs a műsor második felének a vendége.
Nyolc civil szervezet mutatta be üzleti szolgáltatását 70 vállalati vezetőnek abban a reményben, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Az immár hetedik alkalommal megszervezett Good Impac Fenntarthatósági Vásáron a civilek a for-profitoknak olyan szolgáltatásokat kínáltak, melyek megoldást adnak olyan problémákra, mint például a belső közösségépítés, a diverzitás, a munkavállalók megtartása vagy az egészséges munkahely. Kiss Gyöngyvér, a vásárt megálmodó Civil Impact Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője mesélt a tapasztalatokról.
A műsor második részében az esemény egyik legsikeresebb szereplője, a Superar Zeneművészeti Alapítvány mutatkozott be. Ők zenés csapatépítő szolgáltatásukkal arattak nagy sikert; erről kérdeztük a program művészeti vezetőjét, Morvay Juditot.
"A kutatói munka az egyik legérdekesebb és a legtöbb szabadságot adó életpálya" - vallja Oláh Julianna biomérnök. Az adás két kutató vendége különböző területeken, de talán mondhatom, hogy hasonló lendülettel és a fiatalok számára igazi példát adó inspirációval dolgozik. Közös bennük, hogy a Nők a Tudományban Egyesület idei Kiválósági Díjának nyertesei. Solymosi Katalin biológus, az ELTE Természettudományi Kar, Növényszervezettani Tanszék egyetemi adjunktusa, az agrártudományok és földtudományok pályázati kategória nyertese. Elsőként vele beszélgettünk. Őt Oláh Julianna biomérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense követte, aki a kémiai tudományok és gyógyszerészettudomány kategória nyertese. Mindketten bizonyítják, hogy a kutatás szól a szabadságról, a lehetőségekről, a különböző kulturákkal való megismerkedésről, és nem utolsó sorban a munka és a magánélet egészséges egyensúlyáról.
A mai adásban egy olyan, a koronavírus járvány kezdetén alakult kezdeményezés mutatkozott be, amely ma már ugyan más hangsúlyokkal, de továbbra is aktívan működik. Ficzere Andrea és csapata egy olyan platformot hozott létre, amelyen az egészségügyben dolgozókat támogatják a különböző felajánlások koordinálásával. Jelenleg elsősorban a dolgozók mentális támogatása a céljuk, hiszen a covid óta sokat romlott a egészségügyben dolgozók pszichés állapota. Kulturális és szabadidős programokat, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek, az alapítvány weboldalán pedig blogot is vezetnek. A szervezet alapítója, szakmai vezetője, Ficzere Andrea volt a műsor első felének a vendége. Őt Szegedi Istvánné Krisztina követte, aki korábban a covid osztály főnővéreként, ma pedig a 4-es számú belgyógyászat és a tüdőosztály főnővéreként dolgozik.
Ötödik alkalommal hirdették meg a Richter Anna pályázatot, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az oktatás, az egészségügy és a gyógyszerészet területeinek fejlesztéséhez olyan innovatív ötletek felkarolásával, amelyek minőségi változást hoznak nemcsak az ezekben a szektorokban dolgozók, hanem mindannyiunk életébe. Idén már az újonnan létrehozott junior kategóriában középiskolások és felsőoktatásban tanulók is küldhettek be ötleteket. A döntős pályázatokról Kucsinka Gabi projektvezetővel beszélgettünk.
Idén 30 éves a korai intervencióban tevékenykedő, az eltérő fejlődésű gyerekek képességfejlesztését támogató BHRG Alapítvány. A modell, a Budapesti Hidropterápiás Rehabilitációs Gimnasztika létrehozója a 2016-ban elhunyt Lakatos Katalin, aki élete során rengeteg példaértékű kezdeményezést valósított meg, ezzel is segítve a családokat és a szakembereket. Az alapítvány kiemelt céljai közt szerepel, hogy az ő világnézetét mind a módszereken keresztül, mind pedig a mindennapok cselekedeteiben közvetíteni tudja, és ezzel megőrizze emlékét. Épp ezért 2023-ban az alapítvány a Lakatos Katalin emlékév címet viseli. Vendégünk Fenyősi Fanni, a szervezet elnöke, Katalin lánya.
Az orvostudomány legújabb eredményeit és a résztvevőket érintő leggyakoribb betegségeket mutatta be a Szenior Akadémia, amelynek nyolcadik szemesztere indult az idén. A Semmelweis Egyetem szabadelőadás-sorozatán 12 héten keresztül várják elsősorban az idősebb korosztály tagjait, ezúttal is online. Arról, hogy milyen témákkal készülnek, dr. Nagy Zoltán professor emeritust, a Szenior Akadémia szakmai vezetőjét kérdeztük.
Ne csak a biológia vagy a földrajzóra, hanem bármely tantárgy része lehessen a környezeti nevelés. Többek közt ez a célja a kültéri oktatás téri és pedagógiai feltételeinek megteremtéséért létrehozott Bazalt Iskolának. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa által támogatott program alkotóinak alapvetése, hogy a 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. A csapat- és projekt alapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során; ennek egy újabb rétegét adja a természeti környezet. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Cseh András, a CAN Architects építésziroda építésze, oktatója, a Bazalt Iskola egyik alapítója avatott be a részletekbe.
Ahogy megtanítjuk a gyerekeknek, hogy az utcán vigyázniuk kell magukra, ugyanúgy ismerni kell az online világ jelentette veszélyeket is. Ebben pedig kulcsfontosságú a szülők és a tanárok szerepe. Idén huszadik alkalommal rendezte meg február elején a Biztonságos Internet Napot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Kotroczó Dóri, a Safer Internet Program munkatársa volt a vendégünk.
Kutatások szerint minél több időt töltenek a tizenévesek a közösségi oldalakon, annál inkább összehasonlítják magukat a társaikkal és annál elégedetlenebbek a külsejükkel. Arról, hogy milyen hatása van a gyerekek, fiatalok önértékelésére, testképére a közösségi médiának, Bereczki Enikő mentálhigiénés szakembert, ifjúsági és generációs szakértőt kérdeztük.
Tudták, hogy a jégmadár képes bármiből fészket építeni a kicsinyeinek? A Kék Erdő alapítvány szimbóluma ez a madár, amely azt üzeni, hogy legyen bárki, akár csak egy egyszerű édesanya, mégis hatalmában áll tenni a változásért. Hornyák Mariann második gyermekénél találkozott a szenzoros feldolgozási zavarral. Mivel eleinte nem talált segítséget, elkezdte magát képezni, és idővel létrehozta alapítványát, amelynek célja, hogy olyan társadalmat formáljon, amely elfogadással fordul a neurodiverzitás felé. Az évek alatt csatlakoztak hozzá hasonló cipőben járók és önkéntesek, többek közt Sándor-Molnár Helga, aki szenzorosságban érintett szülőként jelenleg a szervezet kuratóriumi tagja. Nyolc és fél éves kislánya második osztályos, és mára már megtanulták kezelni a szerzoros működést. Vendégünk a két édesanya, akikkel többek közt kiegyensúlyozott családi életről, elfogadásról és a beilleszkedés kihívásairól beszélgettünk.
A jelenlegi recesszióba hajló gazdasági környezetben egyre fontosabb a szervezeteknek előre látni a likviditási helyzetüket, de meglepően sok civil szervezetnél hiányzik az ennek megtervezéséhez szükséges tudás. Vállalati önkéntesek bevonásával indul program, amely a pénzügyi helyzet, a likviditás jobb előrejelzésében kívánja segíteni a nonprofit szervezeteket és társadalmi vállalkozásokat. Ezáltal hamarabb felismerhető a közelgő pénzügyi probléma, nagyobb a mozgástér és könnyebb megoldásokat keresni. Bakó Csaba, a Simpact Közhasznú Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője, a program vezetője a vendégünk.
Elsősorban hajléktalanságban élő, nélkülöző embereknek és segítséget kérő családoknak segít a Csak Egyet Szolgálat. A 6.kerületi karitatív szervezet szociális segítő központot, nappali melegedőt üzemeltet. Tavaly ők is részt vettek egy pénzügyi tervező programban - ennek tanulságairól kérdeztük Müller Márk kommunikációs és forrásfejlesztési vezetőt.
Az Európai Unió új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, amelyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től. A vállalatoknak mérettől függően 1-3 év áll rendelkezésre a felkészülésre. Több mint ötven, többségében hazai és nemzetközi cég vett részt abban a felmérésben, amely többek közt arra kereste a választ, hogy hol tartanak a vállalatok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, vagyis az ESG keretrendszer szerinti működés bevezetésében. Az Effekteam és a Comlab– ESG Core cégcsoport közös kutatásáról Schillinger Attilával, a terület szakértőjével beszélgettünk.
A jövőkép megerősítése, a stratégia folyamatos újragondolása, a vezetői réteg fejlesztése, innováció, valamint a bizalmon alapuló felhatalmazó kultúra. Csak néhány azon elemek közül, amelyek segíthetnek abban, hogy sikerüljön stratégiát alkotni a jövőre nézve akár egyéni, akár vállalati szinten egy olyan nehéz és gyorsan változó időszakban, mint a mostani. Katona Melinda, a Borealis ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalait.
"Ez egy őszinte dolog, nincs benne tettetés vagy kétszínűség." Így vélekedik az autizmusról V.Szabó Tamás klinikai szakpszichológus, aki autizmusban érintett hozzátartozóknak, valamint autizmusban érintett fiataloknak tart hiánypótló csoportfoglalkozásokat. Tamás vallja, ha igyekszünk a másikat megérteni, az segít elindulni a változás útján. Ő az egyike azoknak, akik megkapták a Senpai díjat. Az Autisták Országos Szövetségének 2018 óta célja, hogy elismerje azokat, akik emberi hozzáállásukkal és önzetlen, őszinte támogatásukkal olyan segítséget nyújtanak, mely az autisták életét hosszú távon pozitívan befolyásolja, hitet és képességet ad számukra a társadalmi részvételhez és beilleszkedéshez.
A műsor következő vendége, a Senpai díj másik díjazottja, Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc könyvtár igazgatója. Vallja, a kulturális intézményeknek alkalmazkodniuk kell a látogatóikhoz. Katalin abban hisz, hogy a világ akkor lesz élhetőbb, ha mindannyian teszünk valamit a lehetőségeink szerint. Könyvtáruk 6 fiókkönyvtárral működik, ezek egyikében hozták létre egyedülálló kezdeményezésüket, a Kék Sarkot. Itt autizmussal kapcsolatos szakirodalom várja az érdeklődőket, a környezetet pedig úgy alakították ki, hogy az autizmusban érintett gyerekeket is le tudják kötni. Emellet itt működik az Autistákért Szolnokon Civil Társaság, melynek önkéntesei különböző programokat, előadásokat, sorstársi közösséget szerveznek az érintetteknek.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának kutatói egy olyan, három alkalomból álló szemléletformáló programot dolgoztak ki, amelyet kifejezetten cégek figyelmébe ajánlanak. Célja, hogy támogassák a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci integrálását, valamint pozitív irányba változtassák a programban résztvevő munkáltatók attitűdjét. A kulcs a méltányos foglalkoztatás, szemléletük pedig a "semmit rólunk, nélkülünk". Perlusz Andrea, a projekt egyik vezetője avatott be a részletekbe.
Az ENSZ Önkéntesei (angolul United Nations Volunteers, röviden UNV) szervezet célja egy olyan világ megteremtése, amelyben az önkéntesség nagyrabecsült, elismert és széleskörben alkalmazott eszköze a béke és fejlődés előmozditásának. A szervezet 130 országban végzi munkáját, tevékenységük Magyarországon az ukrajnai háború elől menekülők megsegítése nyomán vált kulcsfontosságúvá. Olyan szakértő önkéntesek toborzásában segítik a hazánkban működő ENSZ szervezeteket, akik hatékonyan és gyorsan tudnak reagálni a háború teremtette válsághelyzetre. Hornyák Mariann, az UNV magyarországi csapatának vezetője volt az adás vendége.
"Hálás vagyok a rákomért" - bármennyire is döbbenetes ez a kijelentés, mégis ezt vallja Zsivicza Diána, a Kórházdekor megálmodója. Diánál a COVID-járvány kezdetén diagnosztizáltak daganatos betegséget. A műtétek során előfordult, hogy a helyhiány miatt gyerekosztályra került. Ekkor szembesült a lehangoló kórtermekkel, és mivel a cége nyomdatechnikával foglalkozik, megindult a fantáziája azzal kapcsolatban, miként lehetne a sivár falakat élettel, vidámsággal megtölteni. Ötletét, hogy szebbé tegye a gyerekosztályok és rendelők környezetét, a kórházak vezetői nyitottan fogadták, olyannyira, hogy mára már a Kórházdekor megrendelői között is hosszú várólista keletkezett.
Őt Tóth Mónika, a Kézenfogva alapítvány nemzetközi projektvezetője követte. A Response Erasmus+ projektről kérdeztük, amelynek célja, hogy olyan különböző területeken és szolgáltatásokban dolgozó szereplőket hozzon össze, akik fogyatékossággal élő nőkkel foglalkoznak. A projekt azt szeretné elérni, hogy a legfontosabb szereplők hatékonyan foglalkozzanak a fogyatékossággal élő nőkkel szemben megnyilvánuló nemi alapú erőszak kezelésével. A Response célja továbbá a fogyatékosügyi szolgáltatók és a többségi szolgáltatók (pl. az áldozatok jogait képviselő szervezetek vagy a rendőrség) közötti együttműködés javítása, és a közös tanulás megvalósítása.
A 2022. december 24-i adás ismétlése:
Az ünnepek idején talán még a megszokottnál is nagyobb szükségünk van lélekemelő történetekre. Az idei év utolsó adásában kivételesen nem egy jó ügyet, projektet vagy egyesületet mutatunk be, hanem két olyan embert, akik társadalmilag fontos munkát végző szervezetek mögött állnak. Hiszen minden csapat életében meghatározó a vezető szerepe, de a civilek életében ez talán hatványozottan így van. Vendégeink olyan inspiráló emberek, akik fontos ügyeikkel már többször szerepeltek a műsorban, de ők eddig még nem mutatkoztak be. Honnan érkeztek, miért szeretik a munkájukat és hogyan dolgoznak nap mint nap azért, hogy Magyarország egy élhetőbb, szerethetőbb hely legyen? Elsőként Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, majd Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli vezetője volt a műsorvezető beszélgetőtársa.
Az ünnepek idején talán még a megszokottnál is nagyobb szükségünk van lélekemelő történetekre. Az idei év utolsó adásában kivételesen nem egy jó ügyet, projektet vagy egyesületet mutatunk be, hanem két olyan embert, akik társadalmilag fontos munkát végző szervezetek mögött állnak. Hiszen minden csapat életében meghatározó a vezető szerepe, de a civilek életében ez talán hatványozottan így van. Vendégeink olyan inspiráló emberek, akik fontos ügyeikkel már többször szerepeltek a műsorban, de ők eddig még nem mutatkoztak be. Honnan érkeztek, miért szeretik a munkájukat és hogyan dolgoznak nap mint nap azért, hogy Magyarország egy élhetőbb, szerethetőbb hely legyen? Elsőként Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, majd Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli vezetője volt a műsorvezető beszélgetőtársa.
2022-ben ünnepelte fennállásának 20. évét az Önkéntes Központ Alapítvány. A születésnapi eseménysorozat zárásaként december elején átadták az Önkéntességért Díjakat. A műsorban két díjazott volt a vendég. Elsőként az Év Önkéntese, a fotós Pál Zsombor, aki a pandémia elején jelentkezett a pécsi Mosolymanó Közhasznú Egyesület felhívására, melyben rászoruló családoknak kerestek olyan önkéntest, aki élelmiszert és egyéb adományt szállít az elzárt közösségeknek. Az egyesület a pandémia idején több mint ezer élelmiszercsomagot adott át, amelynek kétharmadát Zsombor szállította.
Az Év Közösségi Kezdeményezése díjat idén hatan kapták meg, közülük az adásban a HAHÓ Önkéntesek mutatkoztak be. A több mint 400 fős közösség olyan társadalmi célú projektekbe kapcsolódik be, ahol gyors és szervezett segítő munkára van szükság. A csoport 2022 tavaszán vált aktívvá, amikor az ukrajnai menekültválsággal kapcsolatban több nagyszabású akcióban is részt vettek tagjaik. A szervezet tevékenységéről az egyik koordinátor, Prior Becca író mesélt.
Mindenki megérdemli a méltó életet, amihez hozzá tartozik, hogy tudjon dönteni a saját életét érintő kérdésekben. A támogatott döntéshozatali folyamatokban segít a Kézenfogva Alapítvány is, amely 'A korlát másik oldala' címmel szervezett konferenciát Flandria Diplomáciai Képviseletével, amellyel 2017 óta működnek együtt a fogyatékos emberek méltó életének támogatása érdekében. Vendégünk Pető Zsuzsa, az alapítvány szakmai munkatársa, aki a Jól és aktívan! című mentálhigiénés programukról is mesélt.
A DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet a gondolatok köré épülő alkotásra és ezáltal az értékteremtésre az építészet, valamint a vizuális és alkalmazott művészetek területén. A DECODE Díjat több kategóriában immár ötödik alkalommal adták át, köztük egy, a társadalmi szerepvállalásra külön hangsúlyt fektető munkát pedig a ’Spotlight’ díjjal ismertek el. Ennek célja támogatni és felhívni a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, alkotásokra, melyek a közösség fejlődését szolgálják. Utóbbit a Práter utca 63. alatt működő Lehetőségek Tere közösségteremtő tér érdemelte ki. Először Bordás Péter építészt, a díj alapítóját, majd Hegyi Dórát, a tér vezetőjét kérdeztük.
Az ESG - vagyis az angol Environment (környezettudatosság), Social (társadalmi felelősség), és Governance (vállalatvezetés) szavakból eredő kifejezés - köré épül a KÖVET Egyesület következő konferenciája. Habár évtizedek óta ismert társadalmilag felelős befektetések vagy zöld pénzügyek néven, most mégis mint új elvárás és lehetőség jelenik meg. Sokan üzleti lehetőséget látnak benne, mások a fenntarthatóság hatékony beemelését a vállalati kultúrába, de többen szkeptikusak. Igyekeztünk alaposan körbejárni a témát vendégünkkel, Herner Katalinnal, a szervezet ügyvezető igazgatójával.
Ritkán jár kéz a kézben a programozás és a pro bono munka, de úgy tűnik, hogy mégis egyre több az olyan kezdeményezés, amikor a pozitív társadalmi hatás érdekében kínálják programozói kapacitásukat cégek vagy magánszemélyek. A “Kódolj egy jó ügyért” versenyen kifejezetten jótékonysági szervezetek által felvetett problémára kellett megoldást találni az informatika eszközeivel. Vámos Letícia, a Codecool Programozóiskola marketing menedzsere mesélt arról, hogy csapatuk a Salva Vita alapítvány részére alkotott egy olyan online felületet, amellyel a fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek álláskeresését tudják még jobban segíteni.
Idén 19. alkalommal nyílik meg a pályázati lehetőség a Sozial Marie díjra, amelyen bevált, hatékony társadalmi innovációkat keresnek Közép- és Kelet-Európa minden szektorából. A szervezők olyan innovatív társadalmi projekteket várnak, amelyek mernek változtatni. Magánszemélyek, a civil társadalom, az üzleti szektor, és a közszféra által megvalósított projektek is pályázhatnak. Tornóczi Zsófia, a díj magyarországi koordinátora mondta el a részleteket.
A társadalmi vállalkozási forma és a pályázat iránt érdeklődők számára november 29-én egy online workshopot tartanak. A program vendégelőadója Bugarszki Zsolt, a Tallinni Egyetem Társadalmi Vállalkozás Mesterképzésének Docense, a Sozial Marie idei fővédnöke. A műsor második felében beavatott a társadalmi vállalkozások rejtelmeibe és mesélt észtországi tapasztalatairól.
"Hálás vagyok a rákomért" - bármennyire is döbbenetes ez a kijelentés, mégis ezt vallja Zsivicza Diána, a Kórházdekor megálmodója. Diánál a COVID-járvány kezdetén diagnosztizáltak daganatos betegséget. A műtétek során előfordult, hogy a helyhiány miatt gyerekosztályra került. Ekkor szembesült a lehangoló kórtermekkel, és mivel a cége nyomdatechnikával foglalkozik, megindult a fantáziája azzal kapcsolatban, miként lehetne a sivár falakat élettel, vidámsággal megtölteni. Ötletét, hogy szebbé tegye a gyerekosztályok és rendelők környezetét, a kórházak vezetői nyitottan fogadták, olyannyira, hogy mára már a Kórházdekor megrendelői között is hosszú várólista keletkezett. A műsor első vendége Zsivicza Diána.
Őt Tóth Mónika, a Kézenfogva alapítvány nemzetközi projektvezetője követi. A Response Erasmus + projektről kérdezem, amelynek célja, hogy olyan különböző területeken és szolgáltatásokban dolgozó szereplőket hozzon össze, akik fogyatékossággal élő nőkkel foglalkoznak. A projekt azt szeretné elérni, hogy a legfontosabb szereplők hatékonyan foglalkozzanak a fogyatékossággal élő nőkkel szemben megnyilvánuló nemi alapú erőszak kezelésével. A Response célja továbbá a fogyatékosügyi szolgáltatók és a többségi szolgáltatók (pl. az áldozatok jogait képviselő szervezetek vagy a rendőrség) közötti együttműködés javítása, és a közös tanulás megvalósítása.
A települési szintű ifjúsági munka szereplőinek a találkozására, a tudás és tapasztalatok megosztására, valamint az ifjúsági részvétel jó gyakorlatainak bemutatására és megismerésére szervezik a 'Helyben hogyan? – Fiatalok a településeken' konferenciát, amelyen szó lesz az ifjúsági munka aktualitásairól és jövőképéről. A szervező a Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, amelynek elnöke, Bálint Andrea volt az adás vendége.
Az adás második felében az idén 25 éves Magyar Lovasterápia Szövetség akkreditált képzéséről beszélgettünk Edvi Péterrel, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnökével. A szervezet fóti Lovasterápiás és Oktató Központjában október végén konferenciát tartottak hazai és külföldi szakemberek részvételével többek közt arról, hogyan segíthet feldolgozni a lovasterápia a traumákat, vagy hogy miként lehet bevonni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a lovaglásba.
Az elmúlt négy évben 20 hiánypótló ötlet megvalósítását tette lehetővé összesen 80 millió forintból a Richter Anna Díj. Október elején mutatták be a negyedik évad győztes projektjeit, és egyúttal meghirdették az újabb pályázati időszakot. November 27-ig várják az egészségügyben, oktatásban dolgozók, valamint idén először, a Junior kategóriában a diákok, hallgatók kreatív ötleteit is.
Ezt követően két csapat mutatkozott be az adásban. Elsőként a közönségdíjas Merj segítséget kérni! projekt, amely a díjból online pszicho-onkológiai csoportfoglalkozásokat és „Erőforrás gyűjtő hétvégéket” valósított meg, ahol az érintettek erőt meríthettek a programokból, a betegségből meggyógyult társaik történeteiből és egymásból. A csapat a pszichés segítségkérésnek, a beteg optimista hozzáállásának, a támogató sorstársközösségnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. Virághné Puskás Katalinnal beszélgettünk.
Az adás második felében Gulyás Bianka gyógypedagógus, kutyás terapeuta volt a vendégünk, aki csapatával és segítő kedvenceivel a 'Kutyajó móka' projekt keretében nyári táborokat szervezett speciális ellátást igénylő gyerekeknek. A pedagógus kategória győztesei nehéz terheket vettek át egy időre a családok válláról, és életre szóló élményekkel gazdagították a gyerekeket.
