Türk útra mennének a magyar milliárdok
1/11/2024 12:16
Miközben a magyar egészségügy és oktatás súlyos forráshiánnyal küzd, a kormány 100 millió dollárt, azaz közel 38 milliárd forintot különített el a Türk Befektetési Alapban való részvételre. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által kiadott rendelet szerint Magyarország az alap teljes jegyzett tőkéjének egyötödével száll be a projektbe.
A befektetésről szóló rendelet értelmében a tulajdonosi jogokat maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyakorolja majd. A döntés ugyan összhangban van a kormánytagok feladatkörét meghatározó jogszabállyal, azonban figyelemre méltó, hogy a miniszter saját hatáskörben döntött arról, hogy ő maga felügyelje a jelentős összegű befektetést.
Magyarország 2023-as csatlakozása a Türk Államok Szövetsége (TÁSZ) befektetési alapjához a kormány keleti nyitás politikájának újabb állomása. A szervezet tagjai között található Törökország, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán és Kirgizisztán, míg Magyarország megfigyelői státuszt élvez.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban a TÁSZ-szal való együttműködés stratégiai jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy Magyarország a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét kívánja betölteni. A kormány elkötelezettségét jelzi, hogy Orbán Viktor személyesen is részt vett a TÁSZ 2024 júliusi csúcstalálkozóján.
A 38 milliárd forintos befektetés különösen szembeötlő annak fényében, hogy a magyar gazdaság 2023-ban recesszióba süllyedt, és számos hazai ágazat küzd súlyos problémákkal:
- Az egészségügyben továbbra is jelentős az orvos- és szakdolgozói hiány, miközben a várólista-probléma egyre súlyosbodik
- A közoktatásban a pedagógushiány mellett az iskolák infrastrukturális problémái is megoldásra várnak
- A szociális szférában dolgozók évek óta küzdenek a megfelelő béremelésért
- Az infláció és a gazdasági visszaesés miatt sok magyar család került nehéz helyzetbe
- Míg ezekre a területekre gyakran "nincs forrás" a költségvetésben, a kormány nemzetközi ambícióinak finanszírozására rendre megtalálják a szükséges összegeket. A 38 milliárd forintos befektetés például elegendő lenne több kórház teljes felújítására vagy több ezer pedagógus érdemi béremelésére.
A Türk Befektetési Alapba történő befektetés ugyan hosszú távon megtérülhet, azonban felmerül a kérdés: nem lenne-e sürgetőbb a hazai problémák megoldására fordítani ezeket a forrásokat egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság és társadalom számos kihívással néz szembe.