Azzal nincs gond, ha valaki a saját hitét tekinti igaznak. Az viszont már baj, ha minden más hitet az ördögtől valónak, kiirtandónak tart – mondja a vallásfilozófus.

Izgalmas pályát kellett bejárnia annak a tudósnak, aki a hipnózis kutatásával akart foglalkozni évtizedekkel ezelőtt. Ma már a rák kezelésében is alkalmazzák a módszert.

A szülők nem igazán viselik el, hogy az oktatás irányítói hibás döntéseket hozzanak, azok alól kibújnak. Merre haladt az oktatás a rendszerváltás óta? Kié legyen az iskola, a szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer?

Mielőtt megérkezne a járvány második hulláma, őrült gyorsan kellene fejleszteni a távoktatást. A tavaszi megoldás nem hozott modernizációt, de erősítette a szegregációt.

Agárdi Péter művelődéstörténésszel beszélgettünk a modern baloldaliságról. A tavaly nyári beszélgetést a Tűréshatár legutóbbi, ismétlőadásában hallhatták.

Különleges műsor, lélektől lélekig ér, sokan szerették, vezető színészekkel készült, mégis kikopott a magyar rádiózásból. A hangjátékokról beszélgettünk, vendégünk a műfaj egyik kiemelkedő alakja, Kőváry Katalin rendező volt. Hogy miért tűnt el a rádiójáték, ezt pontosan ma sem tudni, de most úgy tűnik, visszatér.

Ilyenkor az ünnepek táján érdemes nemcsak embertársainra gondolni, de az állatokra is. A Tűréshatárban az ember-állat kapcsolatot jártuk körül vendégeinkkel.

Nagyon sokan érzékelték a problémákat már a 80-as években, de ezek átmenetinek tűnhettek. Aztán elindult egy olyan folyamat, amely mindent lepusztít maga körül.  

Fél évszázaddal lemaradt a hazai oktatáspolitika a világ mögött. Mondhatni, igazi unikum, ahogy a magyar kormányzat megpróbálja felkészíteni a gyerekeket az életre és a további ismeretszerzésre – erről is beszélt Radó Péter oktatáskutató.

Hogyan konstruálják a történelmi filmek a történelmi tudatunkat? Miért használnak bizonyos rendezők tudatosan anakronisztikus elemeket a filmekben?

Meghatározta az Erzsébet-hídtól délre a Duna-part képét az egykori Osztálysorsjáték Palota, amelyet a magyaros szecessziós egyik legfontosabb, manapság mégis ritkán emlegetett építésze tervezett.

Több mint 60 országból menekültek Sanghajba, a történelem folyamán több hullámban. Ellátásukban magyarok is segítettek.

Egy német evangélikus szervezet tagjai ráadásul Magyarországra jönnek ezért, így értelmezik vallásuk üzenetét. A Tűréshatár vendége lesz a csoport berlini vezetője, és a meghívó, a Mazsike elnöke is.

Bár Iránról egészen más kép alakulhatott ki a nyugati közönségben, a szigorú, a nők jogait korlátozó iszlám köztársaságban a társadalom nagyon jól fogadja a női alkotókat, nagyon sok a tehetséges elismert női képzőművész – többek közt erről beszélt Varga Sinai Gizella Iránban élő festő. Az évtizedekkel ezelőtt a perzsa kultúra vonzásába került művész össze tudja hozni Omar Hajjámot és Ady Endrét, Ernst Fuchsot és a perzsa mítoszok világát.

Milyen emberi tulajdonságokra van szüksége annak, aki közéleti pályára kíván lépni? – tette fel a kérdést a Tűréshatár. A vendég Magyar György volt, aki maga is kipróbálta a politikát.

Volt egy utolsó pillanat, amikor még talán akadályozni lehetett volna a magyar zsidók elhurcolását. A hazai hatóságok azonban úgy gondolták, a feladvány egyáltalán nem ez.