Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Gábor György: Lehet-e a Biblia szerint ablakon kirepülni?
15/02/2023 13:58
| Szerző: Gábor György
A szakmányban elkövetett gyilkosságok az utóbbi években gyakorlatilag mindennaposakká váltak Oroszország határain belül és olykor kívül is. Fontos katonai és energetikai intézmények vagy más óriáscégek vezetői repültek ki különféle ablakokon, zuhantak le lépcsőkön vagy hatalmas sziklákról, estek hajóról vízbe... Ennek a hatalomnak a csodálói azok a hazai politikai propagandisták, akik egyébként a nap minden órájában nemzeti érzületre és keresztényi értékrendre szeretik oktatgatni a magyar népet.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Héber Bibliában olvasható tízparancsolatot természetesen a keresztény világ is isteni kinyilatkoztatásként számontartott szent szövegként tiszteli, amelynek igéi zsidók és keresztények, de az egész civilizált világ számára kötelező normatívának számítanak. A „Ne ölj!” ige magyar fordítása hibás, ugyanis a héber eredetiben az áll, hogy „Ne gyilkolj!” Héberül azt olvashatjuk, hogy „Ló tircáh” (azaz: ne gyilkolj), s nem azt, hogy „Ló taharog” (azaz: ne ölj). A súlyos tartalmi különbség a legelemibb nyelvérzékkel is felfogható, s a legmodernebb jogi gondolkodásban is, ilyen vagy olyan formában, a két cselekedet világos jogi definíciók mentén elkülönül, hogy aztán a bíróság ennek alapján mérlegelhessen. Ölni persze korántsem öröm, de a történelemből és a mindennapi életből tudjuk, hogy akadhatnak olyan helyzetek, amikor az ember kénytelen azt megtenni: például törvényes önvédelemből, vagy egy honvédő háború során, etc. A gyilkosság esetében azonban más a helyzet.
Mindezt azért írom, mert a civilizált világban, egy mások által (és feltételezhetően önmaga által is) civilizáltnak tartott emberről, kiváltképp, ha az illető a keresztény hagyományra szokott hivatkozni, s állítása szerint eme értékrend szerint éli az életét, úgy vélnénk, az illető a Biblia fenti sorait evidenciaként tartja számon.
Kivéve persze a magyar valóságban.
Emitt erről szó sincs, minthogy akadnak bőven, akik számára a tízparancsolat civilizációt konstituáló előírása magától értetődő módon alárendelődik a magasabb pártpolitikai érdekeknek, s persze a saját személyes érvényesülésük és gátlástalan megfelelési szándékaik koronként változó kívánalmának.
De hiszen ez érthető, minthogy, ugyebár, mást kívánt anno a Kádár-rendszer, s mást, megannyi hasonlóságuk ellenére manapság az Orbán-rendszer. Mi van ezen csodálkozni való? A rugalmasan hajlékony ember ne kérdezzen, hanem becsületesen alkalmazkodjék. Máshogy nem adatott volna meg neki az MSZMP Népszabadsága, ma pedig nem adatna meg neki a Fidesz összes tévés stúdiója. Csak egy dologra kell ügyelni: e honban valamiért mindig a szovjeteket kell imádni, hogy miért, az már nem is olyan érdekes, egyszerűen feledésbe merült, valahogy mindig így jön ki, s ebben az esetben, még ha változik is a nevük hol oroszról szovjetre, aztán szovjetről vissza oroszra, így is, úgy is előttük szükséges leborulni, ennyi az egész, nem nagy ügy és kész!
Legutóbb egy büszke nemzeti-keresztény televízió polgári hangvételű műsorában a kormánypárt egyik hivatalos bérapologétája sokak megelégedésére jutott arra a következtetésre, hogy ő az oroszoknak drukkol, hiszen az ő kormánya, amelyet szolgál, miniszterelnököstől és külügyminiszterestől, meg a többi visszahangként funkcionáló klóntényezőtől szintén mind elkötelezett szimpatizánsa az orosz kormánynak. Annak az orosz kormánynak, amely gyilkosságok egész sorára ad megbízást, hagyja jóvá azokat, vagy válik csendestársává a bűncselekményeknek. És félreértéseket elkerülendő, én most nem az orosz – ukrán háború katonai áldozataira gondolok, értelmezze a háborút mindenki úgy, ahogy csak óhajtja, s ahogy az a politikai és személyes érdekeivel harmonizál. De nem is azokra a fertelmes bűncselekményekre és tömeggyilkosságokra gondolok, amelyeket a megszálló orosz hadsereg hajt végre nap mint nap a civil lakosság ellenében.
Én azokra a szakmányban elkövetett gyilkosságokra (vagyis nem ölésekre!) gondolok, amelyek az utóbbi években gyakorlatilag mindennaposakká váltak Oroszország határain belül és olykor kívül is. Fontos katonai és energetikai intézmények vagy más óriáscégek vezetői repültek ki különféle ablakokon, zuhantak le lépcsőkön vagy hatalmas sziklákról, estek hajóról vízbe, lettek úgy öngyilkosok, hogy választott módszerükhöz aligha lehetett elegendő egy ember. Likvidáltak több fontos személyt, családostól, férjestől, feleségestől és apró gyerekestől, máskor mamástól és nővérestől, mikor hogy. Akadtak oligarchák, akiket minden fakszni nélkül lelőttek, majd saját medencéjükbe hajítottak be, voltak családok, akiket mind egy szálig kivégeztek, s például az orosz Facebook két vezetőjével felborult a kétéltű járművük, egyenest egy folyóba, ahol aztán megfulladtak.
Vagy mi.
Nem sorolom tovább, szép hosszú a lista, s megállapítható, hogy az olcsó, energiatakarékos, a történelmi hagyományból jól ismert és pompásan bevált defenesztrációnak a tradíciókhoz ragaszkodó orosz világban kiváltképp nagy az ázsiója.
Hát ennek az orosz hatalomnak a csodálói, szimpatizánsai és drukkerei azok a hazai politikai propagandisták, akik egyébként a nap minden órájában nemzeti érzületre és keresztényi értékrendre szeretik oktatgatni a magyar népet, s nem középiskolás fokon taní-tani!
Mentségükre legyen mondva, s igaz, ami igaz, a tízparancsolat fent idézett igéje egyetlen szóval sem tiltja sem az ablakon történő kirepülést, sem a lépcsőn való lezuhanást, de még a tarkón lövést sem, a kétéltű járművek folyón való felborulásáról nem is beszélve.